Rész

 1    1|        égett ábrázattal átszöktek tőle, előle Moldovába. Maga is,
 2    2|          vallatás alá. Nem tudtam tőle meg mit is. Rossz, mert
 3    2|         modorú úri gyerek. Fognak tőle tanulni.~Mindjárt a második
 4    3|        magát, erőszakosan elválik tőle, a becstelenség elől a halálba
 5    3|    testvér, nem nyult hozzá. Félt tőle; az összegről szóló takarékpénztári
 6    6|           gyerekek elkérencsélték tőle. Idegen helyeken uzsonakor
 7    6|          De kitől? A férjétől? Az tőle kunyorál krajczárokat, a
 8    6|         az albumot és számon kéri tőle, hogy honnan szerezte. El
 9    7|          ki egy jó arczképet kért tőle, az apjának egy jó arczképét...~
10    7|          minden, a leány elfordul tőle, az nem megy végig többé
11    7|       becstelen eredetét, elvenni tőle apját, a gyilkost, s adni
12    8|          kegyes elnézést kérjenek tőle?! A mikor földhöz ragadt
13    8|  haldoklónak, hogy megkérdezhesse tőle...~Hiába várta. Az nem ocsudott
14    9|          csókolhatná... Majd félt tőle, s szeretett volna elfutni
15   10|      volna, mintsem hogy elváljak tőle és lassanként, lopva rája
16   13|       előtt látta, nem rémült meg tőle jobban, mint álomképeitől,
17   14|          kialudni magát? - kérdém tőle tréfásan latinul.~Azt felelte:~-
18   15| legbensőbb titkába és számon kéri tőle bajait, a miket egy pár
19   15|            Biztatták? - kérdeztem tőle.~- Igen! - felelt rekedt
20   15|           volna fojtani.~Elkértem tőle, magam se tudom, hogy mertem
21   16|         mikor érzékenyen búcsuzom tőle: a legfőbb gondom az, hogy
22   19|        hangon mondá:~- Ezt kaptam tőle... ezt, és téged!~Felült