1-500 | 501-608
Rész
1 1| tizedszerre szinte elhibázta és egy kicsit szakitott a Szentkereki
2 1| csendben fogcsikorgást és egy galambszivű mellecske hangos,
3 1| kezét, melyen hiányzott egy ujj.~- Megette... megette...
4 1| ki végre nagy kinosan.~*~Egy hajtó - havasi oláh, Harhula
5 1| fejét, szólongatja, mint egy gyermeket.~- Tor lesz? -
6 1| gróf.~A testet letakarták egy fekete atlasz szoknyával,
7 1| hallja és elbődült mint egy bölény. Leszállt a lóról,
8 1| elemózsiával a vadásztáskákat. Egy pár percz mulva indult az
9 1| találták, a kicsiny vadászával, egy tömzsi parasztgyerekkel
10 1| látott semmit.~Belefogódzott egy fiatal cserbe és megrázta
11 1| nyerítettek. Az erdőmester egy sziklahasadékból jelölte
12 1| alá, tehetetlenül, mint egy böngészésben kifáradt pulyának.~
13 1| I.~Még egyszer, - egy napig - látott, azután megvakult
14 1| sorvadtak el tökéletesen és egy véghetetlen barna tömeg
15 1| beszélt el neki. Emlékezett egy asszonyról és kárhoztatta
16 1| olyan nagy és erős, mint egy tiz éves gyerek... leesett,
17 1| szeretett kártyázni.~Most is egy nap, hogy öcscsét mulattassa,
18 1| Néha mindennap, néha meg egy hétig sem látták egymást.
19 1| sem a várba nem szállt még egy idegen madár sem. Ragyogó,
20 1| csudálatraméltó - nem egy legény hasonlitott reá.
21 1| volna, hogy fölelevenitse egy elévült jogát, a jus primaeről...
22 1| tudott az meglátni még csak egy pusztát sem abból a temérdek
23 1| rendesen. A magányosság, még egy kissé hűtötte vérét, nem
24 1| Perei Krisztina kisasszonya, egy húsz éves, csendes, satnya
25 1| arczához, mormogván mellé egy pár szives szót...~Aztán
26 1| köttette magát a lóhoz, mint egy gyermek, leesett és a ló
27 1| Olyan bőbeszédű lett, mint egy poéta. Apró részleteket,
28 1| olyan kövérekké lettek, mint egy hörcsög...~- Csak maga maradt
29 1| egyszer másszor még eljött, egy tiszt, jólövő, morva.~A
30 1| mert az egész levegő-ég egy hó, a föld felett s az ég
31 1| föld felett s az ég között egy fehér, puha, sűrű, de könnyü
32 1| olyan tehetetlenül, mint egy vén ló, a ki teleette magát
33 1| hallatszott be. Úgy aludt, mint egy gyermek, mig a pitvarból
34 1| beszélgess. Igyekezzél. Egy, kettő.~... Megindultak
35 1| vidéken, a hol még csak egy sármány se mutatkozott.
36 1| kellett hagyniok, bekötötték egy összeboruló fenyőpadmaly
37 1| Nem félt, de a félelemnél egy sokkalta kegyetlenebb érzés
38 1| igyekezvén, úgy érezte, mintha egy rettentő mélységbe zuhanna
39 1| elszédült bele. A gyerek, mint egy mókus, úgy mászott előtte.
40 1| mindketten odatámaszkodtak egy fához. Perczekig nem tettek
41 1| végig-végig rezgett a napnak egy erővel betolakodott szilánkja.
42 1| fehéren mumifikált tű-lombok. Egy végtelen halotti mise, amelyben
43 1| orgonazúgás, mely, ha elállt egy pillanatra, ujra kitört
44 1| tisztásra.~Elvezette.~- Állíts egy nagy, széles törzsű fához.
45 1| maga pedig odahuzódott egy száraz törzs mellé és vizsgálgatta
46 1| elszaladt körülnézni, majdnem egy negyedóráig volt oda.~-
47 1| egészen, nincs már talán csak egy, az utolsó...~- Hallod,
48 1| kijózanodott. Kietlen csend, egy feketeség volt körülötte.
49 1| farkával a havat...~Vártak egy kissé. A vak ember szótlanul
50 1| izgatottan mászkált a hóban. Egy félóra is eltelt igyen.
51 1| szellő is megállt szinte egy perczre.~Ebben a halotti
52 1| félned. Magyar vagy: tudsz-e egy zsoltárt? Mondd.~Péter mondta.~
53 1| Vigyázz reám. Számolni fogok: egy, kettő, három. A mikor a
54 1| meresztette rá szemeit...~- Egy... hangzott érczesen.~-
55 1| egyszerre elmult volna. Egy másik láz kerekedett föléje.
56 1| föléje. Az a vad tűz, melyet egy házasságot törő nagy ur
57 1| második szótagja beleveszett egy durranásba - és abba a zajba,
58 1| és abba a zajba, melyet egy hatalmas test zuhanása okozott
59 2| egész életemben - a mikor egy novellát kellett volna irnom
60 2| édes lányomra, anyámra, egy regényre, a melyhez nem
61 2| későn, a tiz órai vonattal. Egy barátom, az aszódi javítóintézet
62 2| vagyok.~- Na csak maradj, egy óra mulva ugy is tovább
63 2| fizetésért?~- Ingyért is... Volt egy, azaz két tanulmányfejem!
64 2| tedd arrább a lábad, adj egy kis helyet.~
65 2| olyan nagy dolog az egész, egy fiúról van szó, a ki mindössze
66 2| apját.~- Hát ez az egész? Egy közönséges házasságtörés,
67 2| közönséges házasságtörés, egy tacskó Hamlet?~- A körülményekben
68 2| körülményekben van némi érdek. A fiú egy, pesti tanár fia, kitűnően
69 2| Anyjával úgy bánt, mint egy cseléddel. Nem akart neki
70 2| át nem váltott véle szót; egy alkalommal, este, minden
71 2| héten folyton velem volt, egy szobában hált velem, az
72 2| egész családot folyton.~Egy fiú mellé fektettem, a kivel
73 2| a második napon beállott egy tolvajbandába. De a banda
74 2| válaszolt a parasztfiu és egy kissé nevetett. - Hát maga?~-
75 2| szünet következett, majdnem egy negyedórás. Azt hittem,
76 2| terjedt be a világosság. Egy egész sor bűnös fiunak megaranyozta
77 2| olyan sovány volt, mint egy finom agár. Mi lelte?~Rájöttem,
78 2| igazgató kiadta Budapestre egy fegyverkovácshoz inasnak.
79 2| csak haza ereszszenek.~Már egy éve volt itt a gyermekek
80 2| ment haza a kis morálhős? egy kissé érdekelni kezdett
81 2| fiu hátul.~Az alsó Dunasor egy kis háza előtt megint megállt
82 2| kivel akkor találkozott egy ismerőse. Az látta és megjegyezte
83 2| Szerelmi találkozáson, egy nőrokonuknál, a ki a szerelmes
84 2| érte az ajtóból; a szerető egy pár percz előtt ment el.~-
85 2| volna lovagiatlannak lenni egy halottal szemben?~- És a
86 2| kisasszony - egyedül lakott. Csak egy öreg, mulya házmestere.~
87 2| onnan elviszik máshová...~De egy darabig még együtt lehet
88 3| a tábla hasadékán át - egy vékony világos vonal jelentette,
89 3| vannak.~A kinyilt ablak előtt egy halottvirrasztó öreg zsidó
90 3| felnyitotta szemeit, de egy pillanat mulva lecsukta
91 3| daczára észre tudtam venni egy pár külsőséget. Valamelyik
92 3| azóta nem vették észre. Egy nagy légy zümmögött az ablaktáblán,
93 3| sajátságos megfigyelések csak egy pillanatig tartottak, aztán
94 3| csak a halottat.~Leültem egy székre, egészen közel hozzá
95 3| egyszerü gondolatok, melyek egy tiszta, de kicsiny eszü
96 3| foglalkoztatnak: hogy lehessen egy kis vagyont szerezni, egy
97 3| egy kis vagyont szerezni, egy kis fekvőséget, házat, és
98 3| az az ember, a ki velem egy vér, kinek élete és alakja
99 3| testem, egészen én, csakhogy egy oly élet után, melyről nem
100 3| történetet beszélt el nekem egy meghalt férjről és egy itt
101 3| nekem egy meghalt férjről és egy itt élő asszonyról.~Megpróbálom
102 3| gazdag lennél, ha meghalnék egy kicsinyt... ötvenezer forint!
103 3| sajátságos érzés nyillalott. Egy érzés, melynek nyomán egy
104 3| Egy érzés, melynek nyomán egy másik férfi képe és egy
105 3| egy másik férfi képe és egy uj élet homályos gondolata
106 3| támadt fel. Mindez csak egy pillanatig élt, aztán nem
107 3| hozzá ment, daczára hogy egy kissé ügyetlennek találta.
108 3| vén lány. Az is igaz, hogy egy kissé fura volt neki feleségévé
109 3| volt neki feleségévé lenni egy olyan embernek, a kit egy
110 3| egy olyan embernek, a kit egy hónap előtt látott először,
111 3| így van, nem lehet várni egy valakire, a ki szerelmes
112 3| lesz-e benne kellő garanczia?~Egy kissé rosszul érezte magát
113 3| de aztán egészen jól - egy évig. Reggel is olvashatott
114 3| Salzkammergutban volt, télen egy párszor theát adtak. Cselédje
115 3| maga se tudta, mi az.~Aztán egy kis gyermeke született és
116 3| elaltatott szive mélyén.~Még egy gyermek. Anyagi gondok.~
117 3| többé a halállal. Kezdetben egy kissé félénken ugyan, de
118 3| majd csak eltölti valahogy; egy szegény rokona van itt az
119 3| Erzsébetvárosban, elmegy, visz neki egy kis pénzt, valami édességet
120 3| Ezek a kiváncsi tekintetek egy kissé melegitették. Ő a
121 3| tavaszi napot okolta és átment egy kis utczába, a hol nem volt
122 3| és a gyerekeire, ruhákra, egy vásárolandó új butor-garniturára,
123 3| Vágyakozott az új életre.~Egy utczasarokhoz ért és ott
124 3| jutott az eszébe. Beült egy bérkocsiba és az Erzsébetvárossal
125 3| hajtatott. A belvárosban megállt egy ház előtt és az ott ácsorgó
126 3| beküldte a házmesterhez, hogy egy lakásczímet megtudjon.~A
127 3| az asszony, mintha csak egy beemlézett imádság refrainjét
128 3| Aztán a mikor felócsudott, egy kissé önigazolásul hebegett
129 3| talán fontos.»~Csakugyan egy másik levél hullott ki boritékból.
130 3| rögtönösen útazhatott hazafelé. Egy kissé megnyugodott, a mint
131 3| maradni többé. Átkéredzkedett egy más szakaszba, a hol egyedül
132 3| kisebbet folyton kényesztette egy darabig, de egyszerre meggyülölte.~
133 3| tetemét, de aztán otthagyta egy szó, egy köny nélkül a temetési
134 3| aztán otthagyta egy szó, egy köny nélkül a temetési szolgákra.~
135 3| bocsátotta el maga mellől egy perczre sem. És esténként
136 3| elhalt apjáról beszélt neki. Egy darabig csak arról szólt,
137 3| ugy határozta, hogy az egy krajczárig leányáé legyen.
138 3| azon dolgozott naphosszant egy kereskedő számára.~És ez
139 3| számára.~És ez a sanyargatás egy kissé kibékítette magával.
140 3| látván, hogy nincs préda. Egy asszony-testvére volt az
141 3| sokat, de mégis annyit, mely egy darab időre megmentette
142 3| támaszkodva már ott állott egy szegény asszony. Köszöntött
143 4| és különös nézésével. És egy pillanatig mintha villamos
144 4| összeköttetés támadt volna egy ismeretlen, gyászruhás gyermekleány
145 4| gyászruhás gyermekleány és egy idegen fiú között. Olyan
146 4| nagy, szürke szem egyetlen egy villanásában az elmult idők
147 4| meghatott nézése reátapadt. Egy pillanatig tartott az egész
148 4| árasztott el. És nemcsak egy pillanatra; melegségét éreztem
149 4| Végre is feltünt újra. Egy kocsin ült, málhás kocsin,
150 4| csakhamar láttam, hogy nem az: egy kis leány kiváncsi tekintete,
151 4| megfeledkeztem teljesen mindenről. Egy asszony delejes körébe jutottam.
152 4| elöntötte forró árjával. Egy duzzadt, kicsiny ajak csókján
153 4| egész világosan láttam egy kedves szempárból eltünni
154 4| szenvedésekbe, ismét csak egy elképzelt tekintet árama
155 4| aztán a fehér, köves úton egy kocsi... egy fej, mely felém
156 4| köves úton egy kocsi... egy fej, mely felém fordul.~
157 4| halálos betegen, az orvos már egy nap el sem akart jönni többé.
158 4| nappal karácsony előtt, egy ködös, vizes estén végre
159 4| ama életteleneket, melyek egy cseppel sem érdekelnek jobban,
160 4| magamat a világból.~«A víz egy kissé hideg volna most,»
161 4| mozgás, vidámság és szerelem.~Egy nagy és boldog szerelem
162 4| kocsikban is párosával ülnek. Egy utczasarkon a gázláng fénye
163 4| boldogan mosolygó fejét és egy kis huszárcsákó alatt terpeszkedő,
164 4| szerelmes és boldog város: mint egy oktalan és czéltalan tünemény,
165 4| nem találom.~De mégis van egy. Alig egy pár lépésnyire
166 4| De mégis van egy. Alig egy pár lépésnyire tőlem, szemben
167 4| lépteink meggyorsulnak egy pillanatra szemben állunk
168 4| szemben állunk egymással - egy pillanatra.~És a mig ez
169 4| panaszkodás: «milyen soká jöttél!»~Egy másodpercznyi ölelkezése
170 4| lelkeknek és elhagyjuk egymást - egy lépéssel. Aztán lopva visszanézünk
171 4| lány és hozzám simult, mint egy hű szerelmes, mint szerelmes
172 4| nevettek, a mikor a néni egy úrral jött, és az apa is
173 4| enyém.~Ülök az asztalnál; egy könyv van előttem és nézem
174 5| van! Szicziliába megyek, egy félórára legalább. Csak
175 5| behunyom a szememet. És mig egy sovány kisasszony félt,
176 5| Én még Szicziliába megyek egy félórára legalább. Napot
177 5| oly szomoru. Hajh, nemcsak egy skót balladának rejtelmes
178 5| tengert, igy él, jár s kél egy esztendeje legalább.~- Egy
179 5| egy esztendeje legalább.~- Egy esztendeje, signore kapitano!
180 5| esztendeje, signore kapitano! Egy esztendeje, hogy a szép
181 5| hullámok udvarlását fogadja! Egy esztendeje épp?~- Egy esztendeje
182 5| fogadja! Egy esztendeje épp?~- Egy esztendeje éppen, épp az
183 5| alattomos.~Lizzie Barton mellől egy óriási hullám lekapta a
184 5| Hát elveszett» «Ha csak egy másik jó hullám - annyiszor
185 5| szemben ül a régi helyén egy szép fiatal pár. Nyulánk
186 5| hatalmas, szép szőke férfi.~Egy pár hónapos házasok lehetnek,
187 5| Milyen másképp lehetett egy pár hónappal ezelőtt. Azon
188 5| Szicziliából, ott voltam egy félóráig legalább.~ ~
189 6| Micsoda összefüggésben van egy adótiszt házassága a nagy
190 6| emberi társaság abból, ha egy vidéki adótiszt házasságban,
191 6| fülei kétfelé állanak, mint egy rosszul szoktatott, vásott
192 6| Megtörli, megkeféli, megkeni egy kissé halzsirral és az valamit
193 6| Minden reggel kikap ezért egy vagy kettő, néha mind, de
194 6| velök az adótisztnek, ha egy kis rendet akar!~De mikor
195 6| született, aztán megint; egy meghalt, született másik.
196 6| hogy ő neki magának csak egy kis szopogatni való csont
197 6| tudom!~Néha sütött magának egy kis iróstésztát, de a gyerekek
198 6| olvasott, ha hozzáfért, és egy a házban lakó borbélynéval
199 6| Az egerek, a melyek itt egy nagyobbszabású telepet tartottak
200 6| muskátlik, elszáradófélben. Egy befőttes-üvegben leander-ág,
201 6| befőttes-üvegben leander-ág, a mely már egy féléve kinlódott, hogy gyökeret
202 6| politurozott kerek asztalra nézett. Egy vizitkártya-tartó és egy
203 6| Egy vizitkártya-tartó és egy könyv volt rajta mindösszesen.
204 6| mindösszesen. A tartóban egy pár elsárgult báli meghivó,
205 6| Mindszenti Gedeon költeményéi.~- Egy album kéne ide! gondolta
206 6| gondolta magában az adótisztné. Egy olyan album, a milyen nekik
207 6| otthon. Piros plüs, a közepén egy megezüstözött réz szerelmes
208 6| Forró vágyakozása támadt egy ilyen album, egy ilyen szép
209 6| támadt egy ilyen album, egy ilyen szép tárgy iránt.
210 6| idegenje senki. A házban lakott egy telekkönyv irnok, Búl Emil
211 6| állandó gunykaczajára, - már egy félesztendeje fezt hordott
212 6| Tardonnainé kiválasztott egy igen diszes albumot. Olyant,
213 6| hitelbe és rátukmáltak még egy divatból kiment keztyüt
214 6| divatból kiment keztyüt és egy aranypettyes kalapfátyolt.~
215 6| kunyorálni magamat, a mig egy pár krajczárt kapok tőled!~
216 6| pár krajczárt kapok tőled!~Egy kissé haragudott; az asszony
217 6| és nem szóltak egymáshoz egy egész napon át. Másnap este
218 6| tartlin nyert a délután - bár egy krajczár nélkül ült le játszani -
219 6| le játszani - és hozatott egy liter sört. Megkinálta a
220 6| Igy szemben, en face, egy derék, megállapodott férfi!»
221 6| kérdé Tardonnainé, amig egy kissé reszelős kezeivel
222 6| még egyszer megállt, még egy pillanatig gyönyörködött
223 7| tudott róla semmit. Délután egy ismerős familiába, rendes
224 7| mint felelt:~- Kérem... egy kis türelmet... négy hónap
225 7| tele vannak, hogy az apja, egy vidéki telekkönyvvezető,
226 7| telekkönyvvezető, meggyilkolt egy törvényszéki elnököt.~A
227 7| Végre is mindent megértett. Egy hirlap megmagyarázott neki
228 7| megmagyarázott neki mindent. Egy pillanat alatt világos lett
229 7| Más kijárója nincs, csak egy halál - egy új halál.~Reggel
230 7| nincs, csak egy halál - egy új halál.~Reggel azonban
231 7| és én nem hasonlitok rá egy csöppet sem. Bizonyithatom
232 7| ment fel hozzá. Bujkált egy hétig. Kis külvárosi korcsmákban,
233 7| hallotta egyszer, amint egy előtte teljesen ismeretlen
234 7| ismeretlen ember azt mondta egy társának: ez Dim Ferencz,
235 7| ágyban töltötte.~Álmából egy úr költötte fel, egy német
236 7| Álmából egy úr költötte fel, egy német újság munkatársa,
237 7| német újság munkatársa, a ki egy jó arczképet kért tőle,
238 7| arczképet kért tőle, az apjának egy jó arczképét...~
239 7| következéseit.~Logikáját egy pokoli, gyilkoló düh zavarta
240 7| Hivatalba nem ment, hanem - egy heti gondolkodás és időzés
241 7| után - küldött maga helyett egy levelet, a melyben betegségét
242 7| szinte pedáns volt, akár egy bankhivatalnok.~A lányok -
243 7| konstatálta, megvigasztalódott egy kissé és ez éjjelen elég
244 7| elhatározta; hogy beszélni fog egy szinésznőről. Lovakról,
245 7| szinésznőről. Lovakról, egy jockeyről...~A hidon átjőve,
246 7| mellette senki, csak egyedül...~Egy hirtelen kitörő, hangtalan
247 7| lánynak. És az eltünt mellőle, egy pillanat és ujra egyedül
248 7| szúrt a miniszternek is, egy katholikus főúrnak, a ki
249 7| katholikus főúrnak, a ki egy izben szemlét tartván, reámutatott
250 7| apja gyilkos, maga a fiú egy szelid divatbáb. Ugyan menjenek
251 7| ugy, hogy a leány apja, ki egy hivatalban volt vele, egy
252 7| egy hivatalban volt vele, egy szép napon csak megszólította:~-
253 7| sürgette, hát a gyűrűváltástól egy hónapnyira tüzték ki.~Ez
254 7| Apja akasztófán fog kimulni egy pár hó alatt, habár nászágyában
255 7| gyilkost, s adni helyébe egy tiszta életű férfiút: nem,
256 7| követeli ádáz jogait?!»~Ha egy pillanatban előtte ismeretlen
257 7| valószinü. Behúnyta szemeit és egy pillanatig feltüzelt képzelete
258 7| hogy jövendőjében, előtte egy gyilkosság van... A tettes
259 7| mikor a lőporgyári dülőben egy keskeny udvarban, még sötétben
260 8| homlokzatát. Olyan nagy volt, mint egy kisebb fajta kövér ember,
261 8| oldaláról egész nap nézte egy fölöttébb takaros öreg ur,
262 8| többé az új palotáról, hanem egy most nyilt szerfölött kényelmes
263 8| igazgatóé, a «méh»-é. Mert egy hónap sem telt el és már
264 8| a városban, sőt egyszer egy rakonczátlan gyerek utána
265 8| kacsát, hogy várjon... csak egy kicsit várjon még. Várt
266 8| adott, ha visszautasított egy váltót, ezzel vigasztalta
267 8| legyen olyan mint a...~Egy bizonyos idő multán már
268 8| mikor az új palota megevett egy egész házsort, künn a hostyán,
269 8| kötélverők: elhallgattatta őket egy erőszakos, de néha különösen
270 8| Nem volt senkije, sehol egy rokona, hogy ilyen lett
271 8| az ő számára: kulminált egy kőből készült nagy méhben.
272 8| fejével.~- Örülök, hogy egy véleményen vannak velem! -
273 8| Olyan volt a háza, mint egy muzeum. Mint egy poros,
274 8| háza, mint egy muzeum. Mint egy poros, vidéki muzeum, ahol
275 8| virrasztott mellette.~Sajnálta egy kissé ezt a vén «méhet»,
276 8| ilyen tehetetlen. Nincs egy asszony rokona, a ki megkenné
277 8| egyszer, a ki küldene neki egy tál levest. Aztán meg talál
278 8| fölmelegedett, eszébe jutott egy özvegy mesterné, a kinél
279 8| Fölébredt, haldokolni. Egy darabig hörgött, aztán megint
280 8| ágy mellől, várta, hogy egy világos pillanata legyen
281 8| De nem tudott többé, csak egy szót, hiába kérdezték, késztették.
282 8| Ismételte hangosabban:~- Egy váltó... az asztalomon...
283 9| mindinkább, a kikről alig egy pár sor áll a zenei lexikonban.~
284 9| zongorához ült és Haennel István egy négy kezesébe kezdett.~Egy
285 9| egy négy kezesébe kezdett.~Egy pillanatra csend lőn a szalonban.
286 9| be kellene zárni! - szólt egy fiatal hölgy, a ki konczert-ruhában
287 9| a legtöbb asszony molett egy kissé, arczukon a jólétnek
288 9| lehetne megmondani. Talán egy határozottabb kontur, a
289 9| némi nyugtalansága, mely egy mosoly, vagy a mozdulatok
290 9| megfeledkezett, hogy ha egyetlen egy is, de férfi van jelen s
291 9| kivilágítva kivülről is. Egy kevés dolgu ur meg is állt
292 9| ünnepélyes volt a forgalom, akár egy gyógyszertárban. Sehol kirakat,
293 9| eléje nyujtott tenyérből az egy szem epret és halkan mondá:~-
294 9| mondá:~- Mégis szeret maga egy kicsit.~- Igen, különösen
295 9| annyira józan...~- Mint egy öreg -~- Mint egy huszonkét
296 9| Mint egy öreg -~- Mint egy huszonkét éves lány az én
297 9| megitták a teájukat, a leány egy kis sandvicht kért az inastól.
298 9| hogy affektál ilyenkor egy kissé.~- Enni, az nem rosz! -
299 9| nyelvének piros hegyével egy dominó-alakra szelt kenyérdarabról
300 9| rossz is volna, önnel ülnék egy asztalnál.~- Szóbeszéd.
301 9| gondolat, azonnal követi egy másik.~- Tudom. Az, hogy
302 9| vállán kicsiny, barna fej. Egy kissé nőtt, de széles szakálla,
303 9| nem voltak most sehol. Egy kapuban megpillantottak
304 9| kapuban megpillantottak végre egy kicsiny vén arczú cselédet,
305 9| vén arczú cselédet, a ki egy köztűzérrel beszélt. A katona
306 9| estjéből. A gesztenyesütő előtt egy úr s egy fiatal hölgy állott;
307 9| gesztenyesütő előtt egy úr s egy fiatal hölgy állott; a férfi
308 9| milyen illatos! és nekem tán egy esztendeje nem jutott eszembe -
309 9| nézzen úgy rám, zavar, éget, egy kissé rossz - de mégis jó
310 9| türhetetlen forróság lepte meg. Egy pillanatban, azt forgatá
311 9| megyünk? - kérdé a férfi.~Egy hangos kaczaj volt rá a
312 9| tekintett: Fél hét! hamar egy bérkocsit, mit fognak gondolni!
313 9| aggodalommal.~A férfi beültette egy bérkocsiba. Elváltak, de
314 9| Ő még ott maradt állva egy pillanatig, aztán hirtelen
315 9| kifáradt végre a keresgélésben, egy nagy parázzsá vált előtte
316 9| lassan jégvirágok képződtek. Egy darabig ezeket nézte, milyen
317 10| hogy a bokorról letörjek egy frissen nyilt teljes és,
318 10| néztem körül. A kertben sehol egy lélek, nagy szépségével
319 10| kicsapongó kedvem. Fogtam rögtön egy gyikot Idának. Egy öreges,
320 10| rögtön egy gyikot Idának. Egy öreges, zöld gyikot és beszélgetni
321 10| egész tudományt és leültünk egy nagy vadgesztenye alá beszélgetni
322 10| gondoltam magamban és egy kissé szégyenkeztem is.
323 10| mit rólunk mondanak. És ha egy kissé elpirulva is, beszéltem
324 10| hanem azt, hogy veszek neki egy palotát, patakot, elviszem
325 10| száguldó paripák kantárszárát, egy rántás a szíjon, egy fölkiáltás
326 10| kantárszárát, egy rántás a szíjon, egy fölkiáltás és én fölragadom,
327 10| vad utakon, arra, a merre egy fehér kőszobor látszott.
328 10| hová.~Az egyetlen padon egy kövér, öreg barát szunyókált.
329 10| hajlongott - végigfutott rajta. Egy fiatal gyik is éppen ott
330 10| világosan emlékszem csak egy részére is azoknak a gondolatoknak,
331 10| összeduruzsolt valamit; volt ebben egy kabalisztikus, semmiféle
332 10| sütött-főzött rám, mihelyt csak egy kis maradék-lisztre tehetett
333 10| lett, sokszor találkozom. Egy sovány, keserü arczu, fehér
334 10| hisz ez a némber csaknem egy azzal, a kivel tavaszi lombok
335 11| kihúzott sorsjegyeket és egy üveg kognacot találtak benne.
336 11| szemeiben, hatalmas szája körül egy kis gonoszság és sok jóindulat
337 11| szenvedélyesen, amennyire egy hetven esztendős ember tud,
338 11| szabadott mellőle mozdulnia egy tapodtat sem. Amikor otthon
339 11| jobban.~A negyedik feleség - egy harminczhét éves szőke asszony -
340 11| jöjjön lakni, hozzám!~Az öreg egy kissé elkomorodott:~- Nem
341 11| arczán, nyugodtan aludt, mint egy egészséges gyermek. Eh,
342 11| húszezer forintból nem kap egy krajczárt sem.»~Ha egyedül
343 11| évekig, szolgáltalak, mint egy szakácsné, azt is megfizetik.
344 11| negyedrészét.~- Nem adok egy krajczárt se! Menj el, ha
345 11| szemeit. Mindig megzavarta egy kissé, ha a halált szóba
346 11| halált szóba hozták. De csak egy pillanatra. A halála után
347 11| intézkedett, mint életének egy jövendő korszakáról.~- Várj -
348 11| testével. Nagyon okos, de egy kissé brutális arczán a
349 11| családjához, olyan, mint egy hatalmas tölgy, mely a felszivott
350 11| életén át dolgozott, mint egy igavonó ökör; fázott, fösvénykedett,
351 11| család minden tagjának. Egy krajczárért bebujt az ágy
352 11| pénzt ujra, nyögés nélkül, egy sziszszenés nélkül, pedig
353 11| azoknak adott, nem mint egy jómódú fösvény, hanem mint
354 11| jómódú fösvény, hanem mint egy jószivü gazdag.~Miért? Hogy
355 11| annak is annyit, a mennyit egy más szegénynek. De látni
356 11| és hirtelen átváltozott egy hideg és gonosz emberré,
357 11| elfáradt.~A lánya irt neki egy napon:~«Ha adhatsz négyezer
358 11| négyezer forintot, elvesz egy bizonyos fiatal ember, egy
359 11| egy bizonyos fiatal ember, egy ügyvéd!»~Letérdepelt az
360 11| hallja sirását se. Az asszony egy darabig kiáltott rá, aztán
361 11| Früstököltetek már, akartok egy kis szilvóriumot?~A Wertheim-kasszából
362 12| nem látok a pénzemből egy krajczárt sem. Tavaly ez
363 12| nem sok ideje van hátra, egy hó alatt bizonynyal, de
364 12| szólt a kállói kereskedő. - Egy kicsit elhalványodott, egy
365 12| Egy kicsit elhalványodott, egy kevéssé összerezzent, aztán
366 12| hát még egygyel s elment.~Egy óra mulván már ismét vasuton
367 12| harmadosztályu kupéban találkozott egy bécsi kereskedőház magyarországi
368 12| A végrendeletében csak egy jótékony hagyomány volt.
369 12| világításának javára, végrendelkező egy külső városi kis házat hagyományozott.
370 12| Öt forintért vette azt egy árverésen s egy kissé nyomta
371 12| vette azt egy árverésen s egy kissé nyomta a lelkiismeret,
372 12| hogy most ő milyen gazdag, egy fél milliója van, ha akarja
373 12| is ilyen lesz, ha meghal.~Egy pár hónap alatt azonban
374 12| kimerült az elmélyedésben. Egy kissé vérszegény is volt,
375 12| kirándulásoknak, bár sajnálta egy kissé azt a pénzt, a mibe
376 12| akart csináltatni, vagy egy új vállfűzőt akart venni,
377 12| rendesen kiutalványozott - egy darabig.~Egyszer aztán valami
378 12| homályon keresztül csillant egy főhadnagy ezüst portopéja.~
379 12| sajátságos viszonyok terhe alatt. Egy félmilliója van s nem segíthetett
380 12| elhozatta a javasasszonyt s egy darab kötelet ásatott el
381 12| királyhoz.~Anya és leánya egy másodrangu szállóban helyezkedtek
382 12| helyezkedtek el. Két szobájuk volt, egy nagy és népes útra szolgáló
383 12| államtitkár előszobájában egy fiatal hirlapiróval is megismerkedett
384 12| czikket is irt az érdekében. Egy kis novella alakjában tálalta
385 12| nyomában, szerzett nekik egy jó ismerőst, a kivel ezután
386 12| Megérezték, hogy gondolatuk egy e pillanatban.~A leány pedig
387 12| bizonynyal adni fognak neki egy nagy összeget, melyből ama
388 12| diákkorában házasságot igért egy szegény leánynak, a kihez
389 12| verseket is irt. Sajnálta egy kicsinyt a szegény jó leányt,
390 12| és férfi, bár kezdetben egy kissé kerülgették a dolgot.~
391 12| is az, szerelemre kelteni egy friss, fiatal, életerős
392 12| sem beszélt szerelemről.~Egy nyugodt, romlatlan, fantázia
393 12| magát észre, hogy valaki, egy férfi ül mellette, a ki
394 12| megcsókolta a nyakát.~Egy pillanatnyi csend. Helénát
395 12| VIII.~A kupéban ültek. Már egy félórája valának férj és
396 12| gyónás vágya sodorta magával.~Egy kis mezővárosban esküdtek
397 12| meg akartak pihenni.~Még egy órának kellett eltelni tizenegyig.
398 12| éppen nem szerette, s hogy egy kissé sokalta az anyának
399 12| addig a váróteremben leült. Egy öreg, kopasz, alacsony ur
400 12| alacsony ur ült mellette, a kit egy másik ur ügyvédnek nevezett.~
401 12| férj késett, hanem bejött egy harmadik ur, a ki azt jelentette
402 12| lépett a terembe a férj. Egy pár lépésre Helénától, a
403 12| a belépő Pethes Antalt, egy elhatározó mozdulattal hirtelen
404 12| ki úgy állott ott, mint egy hegy: notizált. Csak nézte,
405 12| örökre!~Nem volt az övé, egy cseppet sem, soha többé.~
406 12| uzsonnákat, kokettirozott is egy kicsit, egyszer-egyszer
407 12| kicsit, egyszer-egyszer egy pár órát volt az urával
408 12| mindvégiglen és valahányszor egy ismerőse férjhezment nem
409 13| EGY SZÁL BUZAVIRÁG.~
410 13| I.~Egy leány, tizenhárom éves,
411 13| föltétlen bizonyosság, de neki egy rettenetes szivfagyasztó,
412 13| könyvekhez fordult. Talált egy franczia könyvre, ebben
413 13| könyvre, ebben anya és leány egy férfit szerettek. Bár nem
414 13| megtudni némi dolgokat. Csak egy tudta elképzelni, hogy leendő
415 13| valaha mást is szeressen. Egy kis, sovány, fekete leány,
416 13| többiek valamennyien az egy és örök szerelemre esküdtek.~
417 13| hullámzik zúgva körülötte, mint egy oczeán... Mi van az előtte
418 13| kábult fejjel?!~Valahol egy szerelmes asszonyról kopott
419 13| jobban, mint álomképeitől, egy pillanatig még azok egyikét
420 13| kalapját forgatta kezében, mint egy paraszt legény, ha uri asszony
421 14| kivül még hárman laktak ott: egy kereskedelmi iskolai tanuló,
422 14| mely két tagból állott: egy igen öreg asszonyból és
423 14| igen öreg asszonyból és egy igen fiatal leányból. Ezek
424 14| Szerezni kellene már egy kabátot, amice!~- Cras! -
425 14| mint a legtöbb embernek. Egy fényes, szép, kivánatos
426 14| is akar az a gyerek! hisz egy férfi egymagában is olyan
427 14| Nem, még annál is jobban. Egy nagy villamos társaság állított
428 14| fizetésem van, annyi mint egy belügyminiszternek...~Meg
429 14| összefolyt könnyeikben.~Ez az egy pár köny maradt meg a mult
430 15| nézegettük egymást, a kik egy pár percz mulva együtt fogunk
431 15| hazának. A fődolog, hogy egy leány is jön velünk. Egyedül
432 15| én várakozó lányom, mint egy királyleány. Rátartó is,
433 15| rajtuk, nem méltatja őket egy tekintetre sem. Ellenkezőleg,
434 15| megjön a propeller, elővesz egy levelet és elolvassa egyszer-kétszer.
435 15| lesz, majdnem olyan, mint egy márvány mellszoboré. Oh,
436 15| lélegzeni tudjon. Aztán egy automata szabályos, szögletes
437 15| reám. Majd megelevenedett egy kissé, gőgösen összehúzta
438 15| így, gazság.» Igaz, és én egy szomorú gazember vagyok,
439 15| megzavarta erősen. És végül egy idegen férfi gyors és erőszakos
440 15| kéri tőle bajait, a miket egy pár perczczel előbb talán
441 15| majd más lesz! Érdemes is, egy kis - szerelemért?~Erre
442 15| frou-froujának tincseiből egy pillanatra - nem lehetetlen -
443 15| közülünk valakiért...!~De csak egy szempillantásig tartott
444 15| a ki megnyitotta, szivét egy neki nem éppen antipatikus,
445 15| a fejével: senki.~Tehát egy leány, a kinek nincsen protektora
446 15| izzad, ordít, verekszik egy darab biztos kenyérért,
447 15| darab biztos kenyérért, egy talpalatnyi helyért.~Micsoda
448 15| forint fizetéssel is...~Egy városi képviselő nevét említettem
449 15| nem is név többé, hanem egy misztikus erő jelzője. A
450 15| ment tovább?~- De muszájt. Egy jó emberünk harmincz nevet
451 15| titokzatos urhoz, hozzon onnan egy pár sort. Némelyek meg idegen
452 15| a szobában, sehol senki, egy szolga vagy szobaleány sem...
453 15| adhatta ide! Megszédült, egy pillanatra elhagyta szemérme,
454 15| hegyes irás. Végső sorai egy levélnek, mely egy kereskedelmi
455 15| sorai egy levélnek, mely egy kereskedelmi ajánlat hangján
456 15| letéve közjegyzőnél... Egy kis tea néha, este, gondolja
457 15| szemérmetlen bátorsággal kiirva egy név, a kinél a kisasszony
458 15| Bemutatott a családjának. Az apja egy száraz, hosszú ember, mosolygott,
459 15| hónapokon, éveken át!» Az anyja, egy öreg - talán a férjénél
460 15| konyhában kotyvasztott valamit, egy tizenegy éves leány és egy
461 15| egy tizenegy éves leány és egy kamasz fiu roppant érdeklődése
462 16| lány, hanem azért, mert egy igazi jó testvért veszitek
463 16| illatos és szines volt, mint egy tavaszi napsütötte leander-ág.~
464 16| egymásnak. Aztán váltottunk egy pár csókot, aztán elváltunk.
465 16| szerelmem volt, helyesebben egy olyan valaki, aki mind e
466 16| És miért?~- Megölnék egy embert.~- Szerelmes valakibe.~
467 16| mosolyogva nézett rám:~- Maga egy gyerek! - mondá némi szánalommal.
468 16| holnapután férjhez megy - nem egy olyan valakiért nézett komoran,
469 16| komoran, kinek ifju egyénisége egy czilinderkalapban végződik.
470 16| lehet megnyilatkozni egészen egy leánynak, aki örökös bezártságra
471 16| félj, szabadítsd ki magad egy pillanatra. Beszélj, vagy
472 16| Homályosan emlékezett egy idegen férfiről.~A neve?~
473 16| gyűlölettel mondott Kató egy ismerős nevet. De nem beszélhettünk
474 16| urral, akit előbb említett.~Egy csinos, de már nem fiatal
475 17| Sőt tavaly négy hónapig egy unokatestvéremnél laktam,
476 17| mit mondott és ebédjének egy tál főzelékje, az erzsébetvárosi
477 17| ember is, legfeljebb, ha egy millió között akad - egy.~
478 17| egy millió között akad - egy.~De neki már az apja is
479 17| kisebb gyermekek mindig egy doboz sáfrányt vittek ajándékba
480 17| hozzá tette ezt is: «Most egy drága könyvet járat, lexikont,
481 17| igy: «a könyv!» Ez neki egy egész könyvtár volt, a minthogy
482 17| rettenetesen megnőtt szemeiben. Egy pipa ‑ pipatorium és egy
483 17| Egy pipa ‑ pipatorium és egy forint a zsebében ezres
484 17| legfinomabbat» az egész világon, egy sovány, szűk vállú, nagy
485 17| odaengedéssel, zavart mosolylyal.~Egy csepegő petroleum-lámpás -
486 17| megvetették. Nyolcz ágy egy szobában: igaz, hogy az
487 17| orvosságra és a kétségbeesés egy pillanatra megjelent, hogy
488 17| találkozni az ügynöknek egy fiatal orvossal, a ki igy
489 17| itt emlegesse, hogy ismer egy kitünő, egy nagy, egy hires
490 17| hogy ismer egy kitünő, egy nagy, egy hires orvost...~
491 17| ismer egy kitünő, egy nagy, egy hires orvost...~A orvos
492 17| tálaltak fel vacsora után, egy egész hétig nem szól az
493 17| egybekötve. A nagy Ágnes egy aranymüves menyasszonya,
494 17| Fiala Kristóf főnökének egy ötszáznegyven forintos levelével
495 17| most szemeim előtt, hogy egy hires ügyvédet is láttam
496 17| eresztenek ki magukból.~Egy félholt asszony volt előttem:
497 17| unokáját is meg fogja látni.~Egy életkedvvel teli asszony
498 18| tetszik, hogy ez az egész ház egy nagy kripta, legalább ötven
499 18| is úgy tetszett. Félt is egy kissé. A nagyobbik nem;
500 18| miért?~*~Ezentúl az éjszakák egy részét nagyobbára itt töltötték.
1-500 | 501-608 |