Rész

 1    3|          akart becstelenül tovább élni.~Az asszony, a mikor az
 2    3|          az élet friss ösztöne.~- Élni kell, ha itt maradtam.~Aztán:~-
 3    3|           maradtam.~Aztán:~- Szép élni, élni jó!~Végül:~- Nem akarhatta
 4    3|     maradtam.~Aztán:~- Szép élni, élni jó!~Végül:~- Nem akarhatta
 5    3|           a vágyakozó fölkiáltás: élni, élni!~Ott volt végre az
 6    3|       vágyakozó fölkiáltás: élni, élni!~Ott volt végre az intézetben.
 7    3|    megteszem; pedig jó lett volna élni veled. Hát nem lehet együtt,
 8    4| mendegéltem utána.~De legelőbb is élni kell, életben maradni. Oh
 9    4|        télen, a mikor együtt kell élni és mulatni az embertársakkal.~
10    6|              Végre nekünk is kell élni! - mondá az asszony.~
11    6|          többé. Elhatározta, hogy élni akar. Sőt elhatározta azt
12    7|         Elhatározta, hogy úgy fog élni, mint előbb, eljár a rendes
13    9|          Valami tűz, élénkség, az élni vágyás némi nyugtalansága,
14   11|    szereti és hogy annak mellette élni kín. Olvasott annak szemein
15   12|        akart meghalni; neki pedig élni kellett, élni akart, dúsan,
16   12|          neki pedig élni kellett, élni akart, dúsan, hangosan,
17   16|     amelyek nélkül ti nem tud-tud élni. Amelyek titeket úgy megkülönböztetnek,
18   17|       Fiala ur nem hal meg, a mig élni akar, - jegyezte meg a sáfrány-utazó -
19   17|         boldog emberek elkezdtek.~Élni, csak élni és gyermekeket
20   17|     emberek elkezdtek.~Élni, csak élni és gyermekeket nevelni.~ ~
21   18|  visszatérjenek ahhoz, ki nem tud élni nélkülök. Az álmatlan éjszakákon,