Rész

 1    1|           kis lány. Egész estén át fogta a kisasszony kezét. Egyszer-egyszer
 2    1|        Ilyen rettentő düh soha sem fogta el még állapota ellen. Fogait
 3    1|            kis hegyi lovon. Erősen fogta a kantárt és szorosan a
 4    1|         fák koronáit.~Ábrám kezébe fogta fegyverét és kereste rajta
 5    1|            A vak ember ujra kezébe fogta a fegyvert, figyelt, hallgatódzott
 6    1| buzogánynyal űztek, mert golyó nem fogta... A kihalt vadkirály, melynek
 7    2|  körülményességgel. Hideg borzalom fogta el szivemet, agyamat égő
 8    3|            hű és munkás.~Csak néha fogta el valami sajátságos unalom.
 9    3|          ellenállhatlan vágyakozás fogta el: találkoznia kell vele
10    3|   mindenkinek terhére van itt; hát fogta magát és elment. Roppant
11    9|      rendszerét. Különösen a lányt fogta el valami sajátságos láz,
12   10|            kertbe Ida szinte félve fogta meg a kezemet:~- Csakugyan
13   12|           melyekre fullasztó görcs fogta el az asszonyt.~Heléna néma
14   12|            valami sajátságos érzés fogta el: káröröm, meg gyűlölet
15   13|           egyszerre fuldokló sirás fogta el és fölugorva székéről,
16   13|              Majd hirtelen tréfára fogta a dolgot és hirtelen megpillantva
17   18|         kezdett és olyan álmodozás fogta el, mint nénjét. Nem kivánt
18   21|       kedves, pajzán és kegyetlen.~Fogta magát és hosszu urának a
19   21|           a vörös képét simogatta. Fogta magát, a szinpadról beszaladt
20   21|            embert és a két karjára fogta a két gyereket. Az egyikre