Rész

 1    2|  magam. Halványan élt bennem bár a tudat, hogy van valami
 2    2|      aludtak a legmélyebben, bár a nagy ablakon által föntről
 3    6|    tartlin nyert a délután - bár egy krajczár nélkül ült
 4    8|    Az nem ocsudott föl többé bár egy-egy perczre egészen
 5    9|      közbekiáltott olaszul - bár nem volt Italia szülötte -
 6    9|    mondani, mint a másik. És bár érezték, hogy mindannak,
 7   10| fiutársaságba kezdtem járni, bár a kis Ida velem akart lenni
 8   12|     Örült a kirándulásoknak, bár sajnálta egy kissé azt a
 9   12|  egymással asszony és férfi, bár kezdetben egy kissé kerülgették
10   13|  leány egy férfit szerettek. Bár nem értette tisztán az elbeszélést,
11   15| alakjai hiába környékezik és bár szemmelláthatólag fekete
12   15|    nem tudtam, hogy kicsoda, bár mondott valami nevet, a
13   15| elejét kiolvastam a végéből, bár az sem volt teljes, megszakadt,
14   16|    kezdetén vala. Tudniillik bár rokonok vagyunk, csak nagy
15   16|   Nem kergetett el többé, és bár arczczal elfordult tőlem,
16   17|      a hónapos szobája üres, bár vannak a fővárosban fiatal
17   17| beteg nem akart gyógyulni és bár se ő nem érezte, sem a férj
18   18|      én egy-kettővel alig.~- Bár soha se beszéltem volna
19   18| lehetett kimenni az utczára, bár éppen uj ruhája volt, de
20   18|     A szerelmi esküdözések ‑ bár neki nem esküdtek soha -