Rész

 1    1|        tartott attól, hogy elesik. Szemei mindegyre kápráztak, minduntalan
 2    7|      lejött, csakugyan ott volt.~A szemei kisirva, veresek, ez talán
 3    9|        irányban álló kedves sárgás szemei voltak. Tetszhettek és tetszettek
 4   11|      kellene markolnia a torkát...~Szemei - mint a macskáéi - villogtak
 5   12| rendszerint szelid, majdnem lanyha szemei szikráztak.~A férfi megszégyenülve
 6   12|           amig igy sajnálkozott: a szemei is könybe lábadtak. Talán
 7   13| táplálkozott belőle. Tágra nyitott szemei előtt megint megelevenedett
 8   15|        nagy, hosszúkás, sűrüpillás szemei mintha festve volnának a
 9   15|    idegenkedése, energiája elmult, szemei megteltek könynyel, gyenge,
10   18|         fölött. Az a kedves szürke szemei néztek még egyszer szét
11   19|          lányok viselnek nyakukon.~Szemei fájtak, serkedő bajusza
12   19|           reá, hogy a fiatal ember szemei megnedvesedtek. A páholynyitogatóné
13   19|        szomoruan. És kedves vágásu szemei megteltek könynyel.~- Inkább
14   20|           alatt árnyékban voltak a szemei egy darabig, miglen fölvetette.
15   20|    kifejezéstelen, fénytelen, öreg szemei voltak...~Jött a másik özvegyasszony
16   21|       fogai, a gödrös álla. Csak a szemei nagyok; a fekete szemei
17   21|            szemei nagyok; a fekete szemei és a szemeibe csüngő, vékonyka
18   21|          most mosolygott, a fekete szemei szikráztak, a fehér fogai
19   21|            szája. Egyedül a szürke szemei kicsinyek, a fekete kóczhaja