Rész

 1    2|         az embereket: világosan láttam. Előszedegettem régi és
 2    2|      fog megbarátkozni. Örömmel láttam, hogy csakugyan nem.~Öt
 3    2|     Csendes mindig, a mióta nem láttam, nagyon elbutult. Benn a
 4    2|        a mikor búcsúztam tőlük, láttam, hogy összevillan, szinte
 5    3| pillanatig tartottak, aztán nem láttam semmit, csak a halottat.~
 6    3|     gyermekeim? Egész világosan láttam különös, de kedves arczukat,
 7    4|       tartottak a városból, úgy láttam, hogy kiköltözködtek innét.
 8    4|      világ eltünt. Csak nézését láttam. A felém fordított halvány,
 9    4|     eltünt, hiába kerestem, nem láttam többé. Az első napokban
10    4|        világítana. De csakhamar láttam, hogy nem az: egy kis leány
11    4|         mentem neki az életnek! Láttam a dicsvágy czélját, mert
12    4|      mit írtam: egész világosan láttam egy kedves szempárból eltünni
13    9|  egyszer, a mikor hónapokig nem láttam úri lányt, kint a vidéken,
14   14|  leánykát és a «Holnap»-ot. Nem láttam őket éveken át és - az igazat
15   16|     volt rám nézve, amikor enni láttam. Hogyan kisasszony, ön is!?
16   16|         összeállítani.~Mint ma: láttam az anyját és féltettem a
17   16| becsületéért, apja nyugalmáért?~Láttam mindent és nem tudok semmit.
18   17|      hogy egy hires ügyvédet is láttam az nap reggelén Fiala házában.
19   19|      Ostobaság! Különb lányt is láttam igy, én tőlem azért lehet