Rész

 1    1|         Elregélte azt is, a mikor apja először ültette lóra...
 2    1|       sirt. Akkor sem sirt, mikor apja megverte olyan kegyetlenül,
 3    1|              hát itt maradt... Az apja egyszer másszor még eljött,
 4    1|       évvel ezelőtt itt ejtett el apja, nem pusztult el, itt van,
 5    2|         Ugyan vidd el! - szólt az apja.~- Marad!~Összeharapta ajkát,
 6    3|       fajtájabeli lányok szoktak.~Apja s anyja mondta:~- Derék
 7    7|      újságok tele vannak, hogy az apja, egy vidéki telekkönyvvezető,
 8    7|         minden harmadik perczben. Apja iránt olyan öldöklő gyűlölséget
 9    7|    büszkébb volt, mint valaha, az apja «dolgáról» sans gène beszélt
10    7| tanácsosához:~- Ennek a fiúnak az apja gyilkos, maga a fiú egy
11    7|           volt, ugy, hogy a leány apja, ki egy hivatalban volt
12    7|           visznek nászágyához is. Apja akasztófán fog kimulni egy
13    8|    csakugyan ez az ember volna az apja!? Ez az iszonyú gazdag,
14   12| összecsavarta, az a fájdalom volt apja halála felett.~Nem tudott
15   15|     Lassanként többet is, hogy az apja nyugalmazott számtiszt,
16   15|    angol-kisasszonyokhoz járt, az apja tanitónőnek szánta, folyamodott
17   15|      Bemutatott a családjának. Az apja egy száraz, hosszú ember,
18   16|         magát anyja becsületéért, apja nyugalmáért?~Láttam mindent
19   17|        akad - egy.~De neki már az apja is az volt és a legnagyobb