Rész

501   18|           ragaszkodott testvéréhez, hogy egy darab idő óta az ő szemeit
502   18|                  nélkül, szomorúan, mint egy lopáson kapott kutya.~Ilyenkor
503   18|           magukra maradtak, megnyugodtak egy kissé: becsukták az ajtót,
504   18|               éjszaka és az emberek csak egy‑egy kicsinyt lennének ébren.
505   18|           éjszaka és az emberek csak egy‑egy kicsinyt lennének ébren.
506   18|                 fölkelnének, mosdanának, egy kicsit ténferegnének a sötétben,
507   18|                  bámulva nézett nénjére. Egy pillanatig nem hitt neki,
508   18|              kilencz - hónappal ezelőtt, egy építészeti rajzoló lakott
509   18|                  ruhája volt, de kalapja egy csepp sem... A rajzoló két
510   18|                kis Dóra, de hogy a nénje egy szóval sem említette soha,
511   18|                elég volt arra, hogy mint egy hirtelen felhőszakadás,
512   18|            szélére. Ott beszélgettek még egy kissé, beszélgettek nagyon
513   18|             kivülünk van még itt valaki, egy harmadik.~- Tudom, - mondá
514   18|           olykor-olykor átengedte helyét egy szép és magas férfialak
515   18|                 de nem szóltak egymásnak egy szót sem. A nagyobbik hosszú
516   18|                Rendbe is kellene hozatni egy kicsinyt, le van taposva;
517   18|             taposva; minden virág rajta: egy tő lila őszi rózsa, mely
518   18|             rakta szépen össze és ráirta egy papirosra, hogy egy Szegszárdra
519   18|               ráirta egy papirosra, hogy egy Szegszárdra költözött barátnőjének
520   18|                  szalag fölé gombostűvel egy czédulát tűzött. Ez volt
521   18|             eladni. Vegyen magának végre egy tisztességes kalapot, igy
522   18|                  föleszmél majd ujra, de egy egész más világban. Milyen
523   18|              Körülötte a fényben hangzik egy mennyei chorál, introduktióját
524   18|                  udvar piszkos börtönére egy darabka tiszta kék ég ragyog
525   18|               csakugyan olyan volt, mint egy nagy kripta. Összegubbaszkodva
526   18|             Ágnes felsóhajtott:~- Végre!~Egy hosszú, keskeny utczán át
527   18|                hosszú, keskeny utczán át egy mozdulatlan aranyos vonalat
528   18|                 Ágnes és megállott, hogy egy kissé kipihenje magát. Elengedte
529   18|                szines árnyék alatt.~Mint egy festett panoráma, olyan
530   18|              hangzott, alak alig mozgott egy‑kettő. Azok is olyan lassan,
531   18|               emberek, de bábok, a kiket egy gép arra készt, hogy mozogjanak
532   18|             ezüst, arany és piros lepkék egy pillanatra szétszálltak
533   18|           szétszálltak a folyam szinének egy kis részéről. Aztán egy
534   18|                  egy kis részéről. Aztán egy pár pillanat mulva ujra
535   18|             mulván a Duna képe változott egy keveset: amig csupa arany
536   18|               egyszerre fölbukkant rajta egy leány szőke feje; fehér
537   18|                olyannak tetszett, mintha egy vizre hullott csillag volna.~
538   18|            káprázatként megjelent előtte egy szép, halvány, gonosz arcz.~ ~
539   19|                                     MESE EGY MODELRŐL.~Két okból kellett
540   19|               hamarjában beállott egybe. Egy gyerek már guggolt is ott,
541   19|            gyereket, vagy kimenjen. Csak egy pillanatig évödött magában.
542   19|         alapítottunk és birunk teljesen. Egy szoba, melynek minden szeglete
543   19|                 annak üterét, szólott:~- Egy kis vérkeringési zavar!
544   19|                  Jézus életéből olvasott egy részletet. A lány visszafojtott
545   19|            lihegéssel hallgatta. De csak egy darabig, a mig megfordult
546   19|                szinházi ruhatáramban van egy gukker, add ide.~A lány
547   19|                 és fiatal ember bámulva, egy kissé meg is rémülve, de
548   19|                  nem tudott többé szólni egy szót sem és meghalt.~*~Az
549   19|                  fiatal embernek is volt egy kis láza, de éppenséggel
550   19|               minden kollégája, de azért egy cseppet sem volt gonosz
551   19|                ajtón át beszélgetnek még egy kissé.~A tervezgetések olyan
552   19|              Keskeny ajkai nyitva voltak egy kissé, egészen úgy, mint
553   19|                 kicsiny leányoknak. Csak egy pólyás baba arcza lehet
554   19|               páholynyitogatóné kollegái egy régi keletü harag miatt
555   19|               még a fogason. Kopogtatott egy fiatal hölgy, a gyakorlati
556   19|                 gyakorlati szinésziskola egy koros növendéke, a ki elszerződött
557   19|             vajha merészelné valaki csak egy tekintettel megsérteni Esztert.
558   19|          gyengének és félszegnek is, sőt egy kissé félvállunak is tetszett.~-
559   19|                   Néha, kénytelenségből, egy kissé kényes szavakat használt,
560   19|                 volt másnap reggel, mint egy beteg, öreg ember, de olyan
561   19|        viszontszerettetni és nem váltani egy csókot! Az örökös láz fölperzselte
562   19|                    egyelőre csak állást. Egy barátja kétszáz forintot
563   19|                 kisérte el a lányt, csak egy darabon. Nem volt hát sejtelme
564   19|                 kollégák között elsétált egy órát, aztán hazarohant abban
565   19|                 abban a reménységben: ha egy kis tésztással kinálnák
566   19|        szórakozottan mégis morzsolgatott egy kicsinyt a süteményből.~
567   19|                 a lány sokat keresett és egy pár tárgy eladásának segítségével
568   19|           kellett adnia, hogy itt marad. Egy darabig vonakodott, de oszt
569   19|                 Eszter hiába pazarolt rá egy patika benzint. Az orvosnövendék
570   19|         maradhatott otthon, jöttek érte; egy szolga jött azzal az üzenettel,
571   19|             aszott ajkaira: megnyugodott egy kissé. Délután is elég jól
572   19|                 Egy-egy ur utána nézett, egy utána is ment, néhány lépéssel
573   19|              lépéssel mögötte bandukolt.~Egy kis utczához értek. Az idegen
574   19|                pedig egyszerre befordult egy tornyos, vasrácsos házba.~*~
575   19|              sötét földszintes folyosón. Egy kivételével csukott volt
576   19|           csukott volt még mindannyi. Ez egy is be volt zárva belülről,
577   19|                  Lássam a vállát, háttal egy kissé. Nos, előre!~Aztán
578   19|                ül, fehér kis testén alig egy kicsiny mez, mellét takarja
579   19|           piszkolja be a kezét».~Fölirta egy papirosra, kétszer, nagy
580   20|               Egyszer volt, hol nem volt egy részeg fuvaros és annak
581   20|                   mint tovább menni akár egy tapodtat is. Igaz, hogy
582   20|                tetszett jönni, nincs itt egy szál férfi kegyed mulattatására,
583   20|               mely tiszta ősz volt, mint egy nyolczvanéves matrónáé és
584   20|                árnyékban voltak a szemei egy darabig, miglen fölvetette.
585   20|             szolgálóleány lábai alá tett egy zöld ripsz-zsámolyt, a másik
586   20|                élet maradt.~Nem szóltunk egy szót sem, azt is lassan
587   20|        fejecskéjét, ott szundikált ülve. Egy légy játszott az orrocskájával,
588   20|           asszony is elment aludni.~Jött egy szolgálóleány gyertyával,
589   20|                   bevezetett a szobámba. Egy másik szobán vezetett körösztül.~
590   20|               szobán vezetett körösztül.~Egy ágyos házon, hol lámpa égett
591   21|              ASSZONYSÁGRÓL.~Egyszer volt egy nagy, nagy város; abban
592   21|                  nagy, nagy város; abban egy nagy, nagy szinház; ott
593   21|               nagy szinház; ott játszott egy szerfölött kicsiny szinész-asszonyság.~
594   21|                   De olyan kicsiny, mint egy alacsony növésű, tizenegy
595   21|              valamit, de a helyett nyelt egy nagyot és most ő illant
596   21|                      Vajh, mi okon?~Vala egy ménkü nagy férje. Egy hosszu
597   21|               Vala egy ménkü nagy férje. Egy hosszu gordonkás, egy egyszerü
598   21|             férje. Egy hosszu gordonkás, egy egyszerü muzsikus az orchestrumban.
599   21|                 a fekete kóczhaja rövid.~Egy muzsikus, egy rövidhaju
600   21|            kóczhaja rövid.~Egy muzsikus, egy rövidhaju muzsikus volt
601   21|                 muzsikus volt a férje.~*~Egy ménkü nagy férje és két
602   21|              kisebbik, nem nagyobb, mint egy kétforintos baba. A szinész-asszonyság
603   21|                  kedves barátom! - kérdé egy szinész-asszonyság, a ki
604   21| szinész-asszonyság, a ki éppen ott volt.~Egy sovány, piros és szép szinész-asszonyság.
605   21|                 szép szinész-asszonyság. Egy kitünő szinész-asszonyság,
606   21|               volna, mind a huszra esnék egy imádója.~A hosszu ember
607   21|                  melyik nem volt nagyobb egy két forintos babánál. Bepólyázta,
608   21|                  számára ennek a mesének egy másik befejezését tudom.