Rész

 1    2|   kellemetlen; szabadulni vágyom szürke felhőik közül.~De hová?
 2    2|       tovább mozgatja a világot: szürke felhő, a mely rámborúl,
 3    4| egyszerre összevillant két nagy, szürke leányszem méla és különös
 4    4|       vége a játéknak és a nagy, szürke szem egyetlen egy villanásában
 5    4|          minduntalan megjelent a szürke szem, némán, panaszos, szelid
 6    4|          meg újra fölöttem a két szürke csillag. Még most is világít
 7    4|          Csak egyre mindig a két szürke csillag felé. Évek teltek
 8    4|     körülöttem a nyirkos, hideg, szürke köd; mégis leltem valami
 9    4|  bensejét, újra föléledt. A nagy szürke szemek nem változtak mitsem;
10    4|     világosan látok: az két nagy szürke leányszem méla és különös
11    5|   szicziliai nap. Körülöttem oly szürke, oly levert minden, a jégvirágos
12    9|         telt idomú, bájosan érő, szürke szemü, fehér arczu, szőke.
13   16|   tavaszi napsütötte leander-ág.~Szürke ruhában is rózsaszinü volt
14   17|         tiszta tükrében a rideg, szürke, rút téli felhő - ott tükröződött
15   18|        mindenféle aczélmetszetek szürke felhői, angyalai, fehér
16   18|     hullámok fölött. Az a kedves szürke szemei néztek még egyszer
17   21|       orra és a szája. Egyedül a szürke szemei kicsinyek, a fekete