Rész

 1    1|    Kolozsvárra, szinházba, mint ilyenkor rendesen. A magányosság,
 2    1|     benne - Ábrám grófé. Tavaly ilyenkor harmincz napig vadászott
 3    2|      verték, kínozták, - hiába. Ilyenkor mindig kiszökött a teherpályaudvar
 4    3| Emlékszel-e még apádra? - kérdé ilyenkor. Egyszer azt felelte neki
 5    3|        nyugodt hetei is voltak. Ilyenkor kiengedte a kis lányt az
 6    4|        felé járhatott az idő és ilyenkor télen az egész élvező és
 7    4|       odakint. Milyen boldogság ilyenkor az otthon, az édes, meleg
 8    5|         Milyen jó volt tavaly - ilyenkor éppen - fürödhettem a fényben,
 9    6|       elé.~Brr! olyan hideg van ilyenkor a konyhában, a hol tegnap
10    6|     csinos is, ha nem nevetett. Ilyenkor meglátszott, hogy két szemfoga
11    6|     valami nagy rendben tartva. Ilyenkor a patikárus küldött neki
12    9|        azt hitte, hogy affektál ilyenkor egy kissé.~- Enni, az nem
13   10|      kedvesem!~Nem jó volna, ha ilyenkor meglátna valaki, a mint
14   11|      néha abszolute nem ment és ilyenkor ez a két hatalmas alak,
15   15|    szédül, bocsánatot kérek, de ilyenkor nem szabad erre járni, a
16   18|       egy lopáson kapott kutya.~Ilyenkor néha két napig is odamaradt
17   19|      leveleket. Idegeskedett is ilyenkor a fehér fej, elvörösödött