Rész

 1    1|            Az öreg Taroczkay Gergely gróf vezette befelé Perei Krisztinát,
 2    1|            emberi ábrázatot...~Ábrám gróf ott hagyta a tornát, kiment
 3    1|        Hozzátok be, erre! - mondta a gróf.~A testet letakarták egy
 4    1| szörpölgették a forró puncsot. Ábrám gróf leült a nénje mellé és hallgatott.~
 5    1|         rózsolisos palaczkból, Ábrám gróf tréfásan magához szorította
 6    1|             történetet, melyre Wejér gróf már csak homályosan emlékezett.
 7    1|           Lazarinit.~- Tessék!~Ábrám gróf leejtette kezéből a fegyvert
 8    1|     félelemtől elfakadt sirva. Ábrám gróf a sirástól forró kis arczot
 9    1|           nincsenek férfiak?~- Hát a gróf ur?~- Én?~Ábrám elhallgatott,
10    1|             egész éjszakán át. Ábrám gróf éjjelre mindig nyitott ablakán
11    1|           Mondd.~Péter mondta.~Ábrám gróf lehajtott fejjel hallgatta,
12    1|          álltak egymással szemben. A gróf meztelen mellén szíve helyére
13   21|          kinevette. De jött a gazdag gróf. A szegény gróf Bibernyalakky
14   21|             a gazdag gróf. A szegény gróf Bibernyalakky az, kinek
15   21|             neki. Ez a Bibernyalakky gróf mélyen meghajlott előtte
16   21|                Szegény Bibernyalakky gróf szólni akart valamit, de