Rész

 1    1|    Harhulák, ott állottak a halott fölött, kezükben fáklyával. Hidegek
 2    1|   ornátusban. Megálltak a holttest fölött és énekelték khórusban a
 3    1|            erre az erdélyi havasok fölött. Nem is havazás ez többé,
 4    1|        megmozdult, a halotti kórus fölött diadalmaskodott az élet.
 5    3|        leterítve, sötétben. A feje fölött gyertyák égtek csendesen,
 6    3|            szeretett kihült teteme fölött és igy szólnak: rettenetes,
 7    3|     masszáival imbolyog az emberek fölött. Imádkozni nem tudok, hát
 8    4|         szobrai, a rózsaszin oltár fölött megelevenedett a Szűz fehérruhás
 9    6|        kalandokat ismerte, amelyek fölött a türelmes policzia őrködik.~«
10    8|          nem tért napirendre a méh fölött. És akár ki jött is föl
11   12| sajnálkozni annak rettenetes sorsa fölött.~- Szegény, szegény, szegény! -
12   13|           kopaszodás vidám homloka fölött, az is milyen édes!~Valami
13   14|          irás mellett, a rajztábla fölött virrasztott - Cras.~- Mikor
14   18|       homloka ragyogott a hullámok fölött. Az a kedves szürke szemei
15   19|         holtat, virrasztott az élő fölött.~*~Az orvosnövendék ez időben
16   20|           csak ugy átlökte a válla fölött a szót.~- A Dezsényi ur