Rész

 1    2|     bandába alkapitánynak. A város gyermekei között olyan riadalmat
 2    4|  kinyilt az ég, a sok tornyú város levegője csapott meg, a
 3    4|     nem hallotta-e valaki?~A város bizony nem törődött velem
 4    4|     boldog szerelem az egész város. Alig van egy-egy alak;
 5    4| fejek, a szerelmes és boldog város: mint egy oktalan és czéltalan
 6    4|     volt, hogy így legyen.~A város mosolygott ránk, a köd,
 7    5|     de már kopasz egészen. A város közeledik felénk, fehér,
 8    5|    keblét kitárta előttünk a város. Lázzal, lármával, mohósággal
 9    5|      illat, csupa pálma ez a város. Ragyogó, puha, forró mellét
10    6|     Azonkivül a melegviz - a város természetes mosó-bassinje -
11    7|  tudják, ki vagyok, az egész város még sem tudja, ki vagyok!»~
12    7|   újra született volna. De a város pesti partján, a sokadalomban
13   12|    hagyományokra számított a város leggazdagabb polgára után.
14   12|   jótékony hagyomány volt. A város világításának javára, végrendelkező
15   21|  Egyszer volt egy nagy, nagy város; abban egy nagy, nagy szinház;