Rész

 1    1|       grófnak jó kedve kerekedett megint. Felöltözködött tetőtől-talpig
 2    1|   egyszerre csak szeméhez kapott: megint arra vette magát a vér,
 3    1|           igyen. Zaj hallatszott, megint elhallszott. A szellő is
 4    2|        Dunasor egy kis háza előtt megint megállt a kifáradt asszony,
 5    3|              Te, takarodol onnét, megint bepiszkolod magad!~A kis
 6    4|        velem: ki volt?... itt van megint?~És a mig én valósággal
 7    6|          gyereke született, aztán megint; egy meghalt, született
 8    8|        Egy darabig hörgött, aztán megint csendes lett, majd ismét
 9    9| Februárban? Honnan?~- Triesztből.~Megint elhallgattak. A zongora
10   13|        Tágra nyitott szemei előtt megint megelevenedett a könyvből
11   15|          olyan mozdulatot tesz, - megint csak gépiesen, - mintha
12   17|        asszony keztyüket vásárolt megint, az utazó tévesen inkasszált
13   19|           megerőltette szemeit és megint észrevette.~A lány törekedett