Rész

 1    1|            primaeről... A mi néha tán eszébe is jutott Ábrámnak...~Verni,
 2    1| harminczegyedik napon.~Most ez jutott eszébe és haragudott magára. Ez
 3    3|             hirtelen valami jutott az eszébe. Beült egy bérkocsiba és
 4    3|              a lépcsőházban jutott az eszébe:~- Reggel, holnap, megyek
 5    6|        szöveget dudolt. És nem jutott eszébe, hogy mily közönséges az
 6    7|               jó hangulata. Az jutott eszébe, azzal kellett foglalkoznia,
 7    8|             szeretett, mint a méh. És eszébe sem jutott, hogy mást megakadályozzon,
 8    8|              mikor így fölmelegedett, eszébe jutott egy özvegy mesterné,
 9    9|       figyeltek rájuk, ha kinek mégis eszébe jutott: asszonyos pietással
10    9|              másik.~- Tudom. Az, hogy eszébe jut: ezermillió férfi van,
11   12|            gondolkozott.~Vagy egyszer eszébe jutott az is, hogy most
12   12|            hirlapirónak se jutott még eszébe.~