Rész

 1    1| visszhangos kriptát. A vak ember arczán kiüt a verejték, fejét odaszoritja
 2    3|       ott ültek most is a halott arczán és a sárgafényü vonásokból
 3    6|     epekedő vonást vett észre az arczán.~«Igy szemben, en face,
 4   11|           a ki szelid mosolylyal arczán, nyugodtan aludt, mint egy
 5   11|      okos, de egy kissé brutális arczán a jóságnak szinte fényes
 6   13|     férjére is. Csak a kis Hanna arczán fakadt ki ujra az elhervadt
 7   15|       maradok mellette. Látom az arczán, azt akarja mondani, hogy: «
 8   18|      csak akkor villant át fehér arczán, a mikor a szőke emberről
 9   18|    izgatott lett, meglátszott az arczán, megérzett minden tettén,
10   19|      felől fölöttébb fúj, érezte arczán és látta a lámpásokon, melyeknek
11   19|       szinésznő hamis mosolylyal arczán, helyeslőleg bólintott és
12   21|       ott volt a tisztelt férfiu arczán. Adta a harmat, aztán volt,