Rész

 1   19|           belépett a férfi, a lakó, Kőmives az orvosnövendék és nagy
 2   19|                Olvasson föl valamit Kőmives ur, olyan szépen tud olvasni.~
 3   19|   észrevette magát:~- Bocsásson meg Kőmives ur, de ön barátunk!~- Az
 4   19|            volt több mondanivalója, Kőmives olvasta tovább Renant. Egészen
 5   19|         fogyott. Esténként főztek - Kőmives krumplit hámozott - egy-egy
 6   19|              Még nem tudom! - mondá Kőmives és felfujta mellét, hogy
 7   19|              az is megtörtént, hogy Kőmives búcsuzóra megcsókolta a
 8   19|          tányérjából, a villájával.~Kőmives nem akarta megbántani és
 9   19|            akart adni egyetmást, de Kőmives rajta kapta:~- Mindez értem! -
10   19| megöregedett, elkomorult egyszerre.~Kőmives a magányos délelőttökön
11   19|            ruhasuhogás hallatszott.~Kőmives belekapaszkodott az ajtóba