Rész
1 1| hátha megérzi vagy egyszer ha csak egyetlen csillanását.
2 1| tartotta magát:~- Vigyázz rám, ha Baraboly észre nem vesz
3 1| Folytonos orgonazúgás, mely, ha elállt egy pillanatra, ujra
4 1| Nem.~- Mit fogsz tenni, ha jönnek?~- Lelövöm.~- Majd
5 2| hogy hazugság. Kidoblak, ha te is beállsz az újkori
6 2| vele az utczára menjen. Ha anyja tálalta ki ebédjét,
7 2| megvizsgálja az igazgató, ha a konyhakertészet után ideje
8 2| emlékezést, a régi helyébe, ha adhatnék neki!~Különben
9 3| egyszerre gazdag lennél, ha meghalnék egy kicsinyt...
10 3| Isten tudja, mikor jön az, ha eljön-e, és ha el: hozzáadják-e,
11 3| mikor jön az, ha eljön-e, és ha el: hozzáadják-e, lesz-e
12 3| friss ösztöne.~- Élni kell, ha itt maradtam.~Aztán:~- Szép
13 3| közé.~De délután volt, és ha most ül gőzösre, csak éjszaka
14 3| hogy leszek a felesége, ha szeretni fogja a gyermekeket...~
15 3| kigyulladt a régi szerelem tüze. Ha szivükön mult volna, elmennek
16 3| kell mennie. Szerencsére - ha kerülő úton is ‑ rögtönösen
17 3| ritkán látta. Ideges volt, ha megölelte... Betegséget
18 3| A gyermekeket megverte, ha nevettek:~- Meghalt az apátok,
19 3| ártatlan volt a felelős. Ha a nagyobbik valamit eltört,
20 3| ápolgatta néha. Akkor, ha nem látta az anyja; előtte
21 4| megdöbbentem arra a gondolatra, ha megtalálnám!~Végre is feltünt
22 4| a dicsvágy czélját, mert ha jó emberek néha meg voltak
23 4| egyszer járt az eszemben ez: ha most megpillantana, ha most
24 4| ha most megpillantana, ha most tudná, hogyan vagyok.~
25 4| abban, hogy lélegzem, és ha akarom, megfoghatom a kezemet?
26 4| Vajjon okoz-e nekem gyönyört, ha a szememmel láthatom azokat
27 5| mellém; csak jönne már, ha öreg is!~Aztán behunyom
28 5| mostan!» «Hát elveszett» «Ha csak egy másik jó hullám -
29 5| Palermóból Maltába tovább. Ha addig várt volna a hullám?
30 6| az emberi társaság abból, ha egy vidéki adótiszt házasságban,
31 6| kell velök az adótisztnek, ha egy kis rendet akar!~De
32 6| csizma egyszerre. Sőt sok; de ha már megvan, megvan. Kilencz
33 6| házasság után éppen elég. Ha Jánoska meg Izéke - biztos
34 6| erős volt, sőt csinos is, ha nem nevetett. Ilyenkor meglátszott,
35 6| sétálni, lapot olvasott, ha hozzáfért, és egy a házban
36 6| mindent rendbehozna itten. Ha valakitől kapna ajándékba!
37 6| pillantott rá, különösen akkor, ha vállfűzőben, felöltözködve
38 6| Az jól esett volna neki, ha férje meglátja az albumot
39 6| Kitől?~- Azt nem mondom meg. Ha én férfi volnék, tudnám,
40 7| is legcélszerübb volna, ha nem mutatná most magát sehol!~
41 7| én rólam valami rosszat, ha csak a legcsekélyeb hibát
42 7| szóba hozni: azt megfenyíti, ha kell: megöli. És egészen
43 7| meg is teszi bizonynyal, ha nem fél az utczától, közellététől
44 7| magára? Ne törődjék azzal, ha az emberek bolondokat beszélnek
45 7| gondoljon bolondokat. Aztán, ha elhagyta az egész világ
46 7| bele. Elmentem volna hozzá, ha nem tudom, hogy a sorsnak
47 7| elsőt, mért nem az utolsót, ha csak már vége volna az egésznek!»
48 7| követeli ádáz jogait?!»~Ha egy pillanatban előtte ismeretlen
49 8| még. Várt is, különösen ha biztos volt a pénz és összegyüjtötte
50 8| hogy mást megakadályozzon, ha kinek ilyen tiszteletreméltó
51 8| betéteket, erről beszélt ha kölcsönt adott, ha visszautasított
52 8| beszélt ha kölcsönt adott, ha visszautasított egy váltót,
53 8| számára gyüjt, hogy majd ha meghal, milliói azé legyenek,
54 8| Tudod-e, ki az apád?»~Ha csakugyan ez az ember volna
55 9| meg megfeledkezett, hogy ha egyetlen egy is, de férfi
56 9| szép! - mondá az egyik.~- Ha nekem volna kis gyerekem,
57 9| mégis adok önnek egyet, ha idejön az én macskaasztalomhoz! -
58 9| kicsit.~- Igen, különösen ha magamban vagyok.~- Ha nem
59 9| különösen ha magamban vagyok.~- Ha nem lát.~- Igen, de néha
60 9| Igen, de néha akkor is, ha látom, például most. Sőt
61 9| például most. Sőt szeretném, ha ide ülne szemben vélem.~
62 9| is igen figyeltek rájuk, ha kinek mégis eszébe jutott:
63 9| Bizony nagyon kevés, ha a maga szivét látnák.~-
64 9| Igaz. Pedig szeretném, ha több volna, néha akarom.
65 9| kaviár-pettyet. Aztán folytatá: - Ha felesége lennék, azt hiszem,
66 9| panaszkodni a konyhára.~- És ha rossz is volna, önnel ülnék
67 9| eljutottak az izlésig. És ha csak az izlés határozna
68 9| arra gondolok titkon: ime, ha nem tudnám, hogy sosem engednék
69 9| az egész.~- Szép, édes, ha mondja! Ostobaság, a mit
70 9| hogy kinevet, és fázom, ha szeméből fagyos csilláma
71 9| semmi kedvem könyörögni, ha javamra is válna. Ön kell
72 10| kedvesem!~Nem jó volna, ha ilyenkor meglátna valaki,
73 10| mit rólunk mondanak. És ha egy kissé elpirulva is,
74 10| regényeket. És megmentem, ha bántani akarják, megfogom
75 10| Szervusz!~*~Hazudnék, ha azt mondanám, hogy világosan
76 10| tennem, a mit tettem, mert ha nem, a kis Ida elmegy más
77 11| szólt:~- Maga vén gonosz, ha szeretne, megengedné, hogy
78 11| kivánok a lányodnak rosszat, ha már él, hát éljen, de hidd
79 11| én volnék a legboldogabb, ha elpusztult volna két éves
80 11| másoknak, lakni egyedül. Ha beteg, ha szerelmes, - az
81 11| lakni egyedül. Ha beteg, ha szerelmes, - az Isten verje
82 11| világosan ki volt irva: «ha pedig valami véletlen baleset
83 11| kap egy krajczárt sem.»~Ha egyedül maradt a negyedik
84 11| Megkapod az egészet, ha meghalok!~- Élj boldogul,
85 11| egy krajczárt se! Menj el, ha akarsz.~- Megelégeltél.
86 11| Mindig megzavarta egy kissé, ha a halált szóba hozták. De
87 11| Ellágyult - mint mindig - ha családjáról volt szó. Kezeit
88 11| krajczároskodott a világban, nem bánta, ha rosznak, piszkosnak tartották.
89 11| akarta látni és úgy is látta. Ha valamelyik fiának, leányának,
90 11| vette észre, vagy nem bánta, ha tetteti is. Fiatalsága,
91 11| lánya irt neki egy napon:~«Ha adhatsz négyezer forintot,
92 11| kibicsakló hangon szólott:~- Ha tudtam volna, hogy ezt akarja
93 12| veszendőben-e a pénzem, ha nem pörlök? Szegény, családos
94 12| pedig azt gondolta: tehát ha csalással is, de sikerült
95 12| gazdag, egy fél milliója van, ha akarja a főispán fiának
96 12| gondolt, hogy ő is ilyen lesz, ha meghal.~Egy pár hónap alatt
97 12| évi diját. Ez után aztán, ha valamire szüksége volt,
98 12| valamire szüksége volt, ha ruhát akart csináltatni,
99 12| veszekedéseknek. Fel a miniszterhez; ha az sem segít, fel a királyhoz.~
100 12| útra szolgáló ablakokkal.~- Ha az ember itt csak az ablaknál
101 12| vagy észre sem vették. De ha siker nem is támadt a nyomában,
102 12| igaz az, hogy az emberek, ha gazságot követnek el, azt
103 12| és reszketve beszél vele.~Ha egyedül találja, megcsókolja
104 13| utczán, mohón hallgatódzott, ha valahol pletyka ütötte meg
105 13| mint egy paraszt legény, ha uri asszony előtt áll. Perczek
106 13| buzavirág-szálat, mondá:~- Ha nekem adja azt!~A kezében
107 14| Mindig csak ez a holnap! Ha valaki ma kegyetlenül megveri,
108 14| megunták, újra kezdték. És ha a leány savanyú képet vágott
109 14| sokszor gondoltam rájuk. Ha néha mégis eszembe jutottak,
110 15| gyönyörüsége telik abban, ha láthatja mint forr, fő,
111 15| köteles biztatni embertársát, ha látja, a mint a tehertől
112 15| ablakban, mit csináljon, ha nem is szivarozik!~- És
113 15| kisasszony állást nem kap soha?~- Ha ott nem, hát máshol hallotta
114 16| testvért veszitek el benne. Ha olyan jó volt hozzám, mint
115 16| tagadjam, úgy vagyok vele, ha nem szent, ha nem martyr
116 16| vagyok vele, ha nem szent, ha nem martyr az asszony, mindjárt
117 16| nyakát, füle alatt, de csak ha senkisem volt a szobában.
118 16| eléggé. Inkább az érdekelne, ha megtudnám, hogyan történt
119 17| van boldogság a világon, ha nekem nincs is jó kedvem.
120 17| tartanak engem szegénynek és ha nem járok hozzájok, mindegyre
121 17| eljönnének hozzá lakni, ha nem félnének a szegénységtől...~
122 17| voltak éppen szegények. És ha nem nyolcz, hanem csak két
123 17| kitünően finom asszony s ha nem lett volna olyan kitünően
124 17| Ilyen ember is, legfeljebb, ha egy millió között akad -
125 17| szeretnek az emberek.»~«Ha én akarom, hát az a vasút,
126 17| sem ment ki az utczára és ha a gyerekek ruhájáról leszakadt
127 17| dicsekedjék, csak menjen, ha viszik a végzetek!» - mondá
128 17| akkor, amikorra kell.~- És ha nem?~- Nem, - nem lehet.~-
129 18| előtt bezárkózva a szobába. Ha a sirásban kifáradtak, olvasásba
130 18| Dóra, jobb is volna úgy, ha nem volna nappal, csak éjszaka
131 18| nem törődtek többé azzal, ha valamelyik emeleten hallgatják
132 18| volt legiszonyubb emléke; ha ezen évődött, belátta, hogy
133 18| kalapot, igy nem csuda, ha nem festeti le vele arczképét
134 18| hozzá:~- Még visszamehetsz, ha akarsz itt maradni, ha szeretsz
135 18| ha akarsz itt maradni, ha szeretsz magadban. De mit
136 19| tanulta, az életet még nem. «Ha harmadéves volnék és tanultam
137 19| bekövetkezhető eseményre. - «Ha költözködik, nekem is költözködnöm
138 19| hazarohant abban a reménységben: ha egy kis tésztással kinálnák
139 19| tésztással kinálnák meg? De ha megkinálta a kicsike, büszkén
140 19| valamit. Várjon engem addig, ha soká jönnék, el ne feledjen,
141 19| feledjen, itt ne hagyjon. Ha nem jönnék többé soha: feledjen
142 19| vegyítette.~- Elmenni, igen, ha eresztem! mondá csukolva
143 19| valamit kell változtatni, mert ha ez igy folyik sokáig, a
144 21| szem és fényes szőke haj, - ha nem lett volna olyan kicsiny,
145 21| olyan volt, mint a harmat, ha hozzáértek: vége volt nem
146 21| olyan szép lett volna, de ha nem lehetett. Hiába állott
147 21| olyan temérdek nagyot, hogy ha benne léssz, a magad cseppségét
148 21| Szerfelett fogok örülni, ha a grófnéval együtt kegyedhez
149 21| szinész-asszonyság, a kinek, ha husz ujja lett volna, mind
|