Rész
1 1| Egyszer mintha hallotta volna a jól ismert vonítást, kiabált
2 1| kinek nem sok szavába került volna, hogy fölelevenitse egy
3 1| tehetetlensége és szerette volna szemeit kivájni, mert nem
4 1| mintha tulajdon gyermeke lett volna. Tanította parancsolni,
5 1| tanulni, mindig csak ettek volna, olyan kövérekké lettek,
6 1| magára. Ez egyszer ki kellett volna magát tombolnia, nem megfutnia
7 1| fagyni a hóban, pakulár lelt volna a holt testére és nem tudta
8 1| holt testére és nem tudta volna, hogy kicsoda. Elásta volna,
9 1| volna, hogy kicsoda. Elásta volna, esett gödölyék mellé.~Megborzongott,
10 1| csikorgatta az éjben és szerette volna megrázni a kastély oszlopait,
11 1| gyereknek, hogy szeretett volna nevetni. De nem mert, nem
12 1| volt egészen, szeretett volna elfutni, de nem tudott.
13 1| gyerek láza egyszerre elmult volna. Egy másik láz kerekedett
14 2| mikor egy novellát kellett volna irnom és nem tudtam.~Ez
15 2| téma közül válogathattam volna. Boldogtalan herczegkisasszonyok
16 2| édes lépje mintha elfogyott volna, érdeklődésem megfogni nem
17 2| avangeállást, jobb szerettem volna maradni.~- Kevesebb fizetésért?~-
18 2| csak a «javult» fiúknak volna helye. De nagyon megtetszett
19 2| azonban, mintha csak elvágták volna szomoruságát: vidám lett
20 2| volt az. Mintha megbánta volna a multat, hizelgett neki
21 2| És az, mintha csak érezte volna, hogy valaki üldözi: szinte
22 2| szerető, - annak mi oka volt volna lovagiatlannak lenni egy
23 2| kellene szólnom? De nem volna ez inkorrekt? És minek,
24 2| szemük, mintha foszforeszkált volna, az egész arczuk, sovány,
25 3| szivem, zokogni szerettem volna, a legnagyobb fájdalmat
26 3| feneketlen mélységbe zuhantam volna alá.~Az egyik öreg zsidó
27 3| valamely feltámadt alakja volna - hosszú példálózgatások
28 3| szerelem tüze. Ha szivükön mult volna, elmennek mindjárt most:~-
29 3| valami hideg tárgy állott volna. És édes lázukat egy-egy
30 3| megteszem; pedig jó lett volna élni veled. Hát nem lehet
31 3| keresett fel; mintha könnyített volna valamit bünén.~Ez a nyugodtság
32 3| mintha a halott még ott volna a háznál.~A nagyobbikat
33 3| darab időre megmentette volna a nyomorúságtól.~- Nekem
34 4| villamos összeköttetés támadt volna egy ismeretlen, gyászruhás
35 4| korunkban együtt játszottunk volna éveken át, aztán mintha
36 4| legbensőbb bensőnk áradt volna egymásba.~- Elmegyek messze,
37 4| mintha magányban lettünk volna. A kocsi alóla, a környezet
38 4| jönni többé. Meg kellett volna, igazság szerint, halom
39 4| Hacsak ez a mosoly meg tudott volna váltani az unalomtól! De
40 4| A víz egy kissé hideg volna most,» ez jutott az eszembe,
41 4| férjéhez, mintha szeretője volna és a szerető olyan bátran
42 4| mind a ketten észrevettük volna egymást, lépteink meggyorsulnak
43 4| mondta, és én is szerettem volna, hogy ezt érezze, csak hogy
44 5| Harmadnapon már mentek volna Palermóból Maltába tovább.
45 5| Maltába tovább. Ha addig várt volna a hullám? Mért sietett,
46 6| Mintha csak tegnap adtak volna neki éjjeli zenét a káptalani
47 6| semmit; betelt. Az jól esett volna neki, ha férje meglátja
48 6| utána és különösen szerették volna bevonni vasúti természetü
49 6| nyakát.~Arra gondolt, hogy jó volna az irnok arczképét betenni
50 7| Talán végre is legcélszerübb volna, ha nem mutatná most magát
51 7| érezte, mintha újra született volna. De a város pesti partján,
52 7| meg többé.~Sírni szeretett volna elkeseredésében és meg is
53 7| meghalok bele. Elmentem volna hozzá, ha nem tudom, hogy
54 7| utolsót, ha csak már vége volna az egésznek!» gondolta magában
55 8| stilizált hasonmása lett volna. Ugy is örült, örvendezett
56 8| adjon nekik. És mért ne lett volna vidám, a mikor szép asszonyok
57 8| rokona, hogy ilyen lett volna valaha, még azt se hallotta
58 8| Ha csakugyan ez az ember volna az apja!? Ez az iszonyú
59 9| órai teát felszolgálták volna, a háziasszony és fivére
60 9| telt. És mintha álla is más volna, hiányzik szinéből, formájából
61 9| mintha egészen megváltoztatta volna az alakokat. Legelőbb is
62 9| mondá az egyik.~- Ha nekem volna kis gyerekem, majd megmutatnám
63 9| egymáson kivül hallhatta volna őket valaki. Aztán nem is
64 9| elkomolyodott:~- Nem is volna rosz, talán van is benne
65 9| Pedig szeretném, ha több volna, néha akarom. De nevetséges
66 9| konyhára.~- És ha rossz is volna, önnel ülnék egy asztalnál.~-
67 9| gyakran úgy tetszik, hogy jobb volna az ön feleségévé lenni,
68 9| úgy könnyen szerethették volna egymást. A lány középtermetü,
69 9| sőt mintha kellemes volt volna nekik ez a kis kaland s
70 9| Majd félt tőle, s szeretett volna elfutni előle, messze, messze
71 10| virágom, kedvesem!~Nem jó volna, ha ilyenkor meglátna valaki,
72 10| valami rossz dolgot követtünk volna el!~*~Az orgona-koszoru
73 10| egyik pillanatban szerettem volna elfutni, de a másik pillanatban
74 10| vele. Inkább meghaltam volna, mintsem hogy elváljak tőle
75 10| mondják!~De nem ezt szerettem volna mondani, hanem azt, hogy
76 10| mint a hogy elgondoltam volna olvasás nélkül is, vad,
77 10| karján és haján szerettem volna végigsimítani a kezemmel.
78 10| mig odaértünk; szerettünk volna leülni, de nem volt hová.~
79 11| legboldogabb, ha elpusztult volna két éves korában!~Az asszony
80 11| leánya sorsa miatt szerette volna fölégetni, megölni az egész
81 11| apját. Talán még ő szerette volna visszakapni a szent irásokban
82 11| mikor rágondolt és el tudta volna hallgatag nézni órákig.
83 11| hangon szólott:~- Ha tudtam volna, hogy ezt akarja tenni...!
84 11| ne tegye, inkább odaadtam volna neki a pénz felét!~ ~
85 12| mozdulatlan volt, mintha meg volna halva.~- Valami bajod van? -
86 13| mintha nem is róla beszéltek volna, ült némán, szeliden, világos
87 13| megzavarodott, félt, szeretett volna meghalni. Előbb azonban
88 14| még cselédnek se kellett volna. A temetés után nem tudta
89 14| egymás testvérei lettek volna. Cras csak néha pörölt a
90 15| fiatal uraiból nyirbálták volna ki az elegáns alakjaikat.
91 15| gondolkozott, mintha azt firtatta volna: igazam van-e vagy nem?
92 15| mintha iróját meg akarta volna fojtani.~Elkértem tőle,
93 16| hogy éppen senki se lett volna otthon, az nem esett meg,
94 16| tiszta szin szerelem lett volna az a régi érzés. Ezt mindjárt
95 16| támadtak. Hátha ez a lány nem volna többé gyerek, hátha ez a
96 16| ur volt. Hát ezt szerette volna?~Hisz erről köztudomásu,
97 16| ezen a napon azt olvastam volna ki a még mindig tüzes szempárból: «
98 17| csak két gyermekük lett volna, egészen jómódban élhetnek
99 17| finom asszony s ha nem lett volna olyan kitünően az, most
100 18| hajába és susogta:~- Jó volna meghalni együtt, Dóra?~-
101 18| Tudod, Dóra, jobb is volna úgy, ha nem volna nappal,
102 18| jobb is volna úgy, ha nem volna nappal, csak éjszaka és
103 18| Bár soha se beszéltem volna egygyel is! Akkor azt hihetném,
104 18| Erről az emberről szeretett volna egyet-mást megtudni a kis
105 18| volt pedig! Mint szerette volna megtudni: hogyan voltak
106 18| testvére, mintha csak hallotta volna a ki nem mondott gondolatot,
107 18| karjaiba ölelje. Szerette volna még húzni-halasztani a dolgot,
108 18| fájdalommal, mintha neki mondták volna valaha. A nagy, halvány,
109 18| egészen, mintha az övé is lett volna egykor, egyedül az övé csupán.~
110 18| egy vizre hullott csillag volna.~A kisebbik volt. Az ő édes,
111 18| ő szeretett, ő csalódott volna. A szerelmi esküdözések ‑
112 19| magában. Jobban szerette volna megverni, de félt az utczai
113 19| skandalumtól. Aztán mintha igaza is volna a gyereknek. Milyen szép
114 19| harmadéves volnék és tanultam volna belgyógyászatot, megtudnám
115 19| ágy párnájára festve lett volna az egész alak. Az ősz hajából
116 19| mert modernebb irókat akart volna fölvétetni a későbbi sorozatba
117 19| el, mintha nem is lettem volna, feledjen el!~Most ölelkeztek
118 19| délelőttöket ne teremtett volna az isten! Milyen korán kezdődtek!
119 19| szóval az ágyhoz lánczolta volna, nem tudott megmozdulni.~
120 19| járt-kelt itt, mintha itthon volna, ismerte a házat, tudta,
121 19| az ajtón, de hogyan tudta volna kivenni, mit beszélnek ott
122 20| hegyesen.~Hogyne hajtattunk volna be, a mikor behajtattunk.
123 20| vége lett.~- Mintha ma lett volna. A törökvágásban volt, a
124 20| neki lenni.~- És igaz lett volna, a mit a kapatos ember mondott?~
125 21| szőke haj, - ha nem lett volna olyan kicsiny, még akkor
126 21| akkor is nagyon kedves lett volna. Igy is egyre nyulkált,
127 21| valamennyien szivesen hazavitték volna a télikabátjuk zsebében.
128 21| könnyü, olyan szép lett volna, de ha nem lehetett. Hiába
129 21| a gyomra fájt, megevett volna mindent, de nem tudott enni
130 21| máskép. Hit nélkül kár is volna olvasni tovább. Pedig igen
131 21| kinek, ha husz ujja lett volna, mind a huszra esnék egy
132 21| ember tudta ezt és szeretett volna lenni a huszonegyedik. És
|