Rész
1 1| pár percz mulva indult az egész társaság, hajtóstul, cselédestöl
2 1| tömeg volt körülötte az egész világ, a piros arczú szelid
3 1| hollandus vászon. És az egész várban nem emlékezett rája
4 1| mint lázbeteg kis lány. Egész estén át fogta a kisasszony
5 1| többet hozzá, aludni küldte.~Egész éjjel jó kedve volt. Többször
6 1| Reggel kezdte és hullt az egész éjszakán át. Ábrám gróf
7 1| havazás ez többé, mert az egész levegő-ég egy hó, a föld
8 1| mint muzsikál az éjben neki egész operákat, regéseket, hősit,
9 2| a napon éreztem magam - egész életemben - a mikor egy
10 2| irjak valamely fabulával és egész napi kinlódás után sem tudtam
11 2| szakadoz, eltűnik.~Semmi az egész. Valami ismeretlen nagy,
12 2| Nem olyan nagy dolog az egész, egy fiúról van szó, a ki
13 2| megcsalja az apját.~- Hát ez az egész? Egy közönséges házasságtörés,
14 2| otthagyta, nem evett. Néha egész hónapon át nem váltott véle
15 2| honnan láthattam őt és az egész családot folyton.~Egy fiú
16 2| senki. Sem a Kunság, sem az egész ország nem vállalta. Sem
17 2| terjedt be a világosság. Egy egész sor bűnös fiunak megaranyozta
18 2| anyja. A házban nem volt egész bizonyos...~
19 2| foszforeszkált volna, az egész arczuk, sovány, megnyult
20 3| volt, kijelentette; hogy az egész család alszik, holnap lesz
21 3| De családom, gyermekeim? Egész világosan láttam különös,
22 3| megboldogult ezt nem cselekedte. És egész fanatizmusával kikelt azok
23 3| nem kezdődött.~Az asszony egész világosan emlékezett még
24 3| melyet el is fogadott.~Egész világossággal két érzésre
25 3| két érzésre oszlott fel egész lénye. Az egyik érzés: az
26 3| ezek között vergődött az egész úton. Ebből keltek ki gondolatai,
27 3| szolgákra.~Most már lelke egész erejével egyetlen gyermekére
28 3| leány:~- Nem...~Másnap aztán egész nap elhalt apjáról beszélt
29 4| és szeretetteljes, mintha egész kicsiny korunkban együtt
30 4| villanásában az elmult idők egész története van meg: a mama
31 4| Egy pillanatig tartott az egész és a két nagy nedves szem
32 4| pillanatra; melegségét éreztem az egész napon, az egész életen át.~
33 4| éreztem az egész napon, az egész életen át.~Nappal is, de
34 4| fejecskét, de nemsokára ez az egész arcz elillant emlékezetemből.
35 4| elégedve azzal, a mit írtam: egész világosan láttam egy kedves
36 4| idő és ilyenkor télen az egész élvező és élvezetre vágyó
37 4| fényénél pedig megduplázódik az egész.~Minden csupa élet, mozgás,
38 4| nagy és boldog szerelem az egész város. Alig van egy-egy
39 4| Általános csalás, hazug mámor az egész - de azért milyen jó nekik!~
40 5| is látta. Pedig most már egész ragyogó keblét kitárta előttünk
41 6| momentum legnyilvánvalóbb az egész problemában. Négy-öt esztendei
42 6| szög kikezdi a talpukat, az egész lábuk merő seb. És magának
43 6| érdeklődtek, felforgatták az egész szobát és vasuti szerencsétlenséget
44 6| nem szóltak egymáshoz egy egész napon át. Másnap este azonban
45 6| asszony édesdeden sóhajtott:~- Egész éjjel is elülnék itt kint!~
46 7| új halál.~Reggel azonban egész mást határozott. Elhatározta,
47 7| arczképeinkkel, de bizonyitja egész hivatali müködésem.~Ki tud
48 7| Kis külvárosi korcsmákban, egész napon át. Látta, hogy bizonyos
49 7| István fia...~Hazament, egész napját az ágyban töltötte.~
50 7| gyűlölséget érzett, hogy egész arcza beleződült.~«Mit csináljak
51 7| Nem tudják, ki vagyok, az egész város még sem tudja, ki
52 7| viselni, mint a kire az egész «dolog» nem tartozik. A
53 7| ezerszerte nagyobb lett.~És most egész világosan látta, hogy minden
54 7| magának.~- Mit tartozik ez az egész dolog magára? Ne törődjék
55 7| bolondokat. Aztán, ha elhagyta az egész világ is, én azt szeretném,
56 7| szeretném, hogy hagyja el az egész világ és ne maradjon meg
57 7| dolgozott, mint eddig, az egész osztályban kétségkivül ő
58 8| utcza átellenes oldaláról egész nap nézte egy fölöttébb
59 8| az új palota megevett egy egész házsort, künn a hostyán,
60 8| kezdett befelé mohosodni az egész törzse...~Csak egyszer a
61 8| tavaszi közgyülés után. Egész nap beszélt, számoltatott,
62 9| hogy férjhez menünk. Ez az egész.~Kettő mosolygott erre,
63 9| semmi más a világon - ez az egész.~- Szép, édes, ha mondja!
64 9| fényben úgy ragyogott az egész pálya, mint mikor a lehunyó
65 9| parázzsá vált előtte az egész jég közönségestől együtt.
66 10| érdekeltek már. Abbahagytuk az egész tudományt és leültünk egy
67 10| koszorut füzni, bibliába valót. Egész öl ágat hoztam neki és még
68 10| de a másik pillanatban egész erejével elárasztott a boldog
69 10| egyszerüen!~Magára a képre egész rikítóan emlékszem. Hogy
70 11| volna fölégetni, megölni az egész világot, legfőképpen pedig
71 11| tulajdonképpen hozzáment - egész világosan ki volt irva: «
72 11| tette, büszkén lóbálódzott egész nagy, nehéz testével. Nagyon
73 11| az öntudatosság, ő maga egész életén át dolgozott, mint
74 12| nem nagy időbe telik és az egész piaczon csak ő fog állani.~-
75 12| benne szabályszerűen, de egész röviden megirva: «Egész
76 12| egész röviden megirva: «Egész vagyonom négyszázhatvannégyezer
77 12| mindig a divánon feküdt egész napon át s szüntelenül az
78 12| első hónapjában elköltötte egész évi diját. Ez után aztán,
79 12| szüksége az asszonynak. Az egész dolog nagyon homályos volt,
80 12| asszonyt.~Heléna néma volt az egész jelenet alatt. Akkor se
81 12| szerette az ablakokat. Néha egész délelőtt is kinézett rajtuk,
82 13| férjét, gyermekeit... az egész világot. Álmodozásai közben
83 13| Levertsége ráragadt az egész házra, férjére is. Csak
84 14| induljon neki a világnak, egész vagyona az a csekélyke butor
85 14| Mindakettőjüknek kihalt az egész atyafiságuk. Még csak valamire
86 14| bizonyosan! Ezt gondoltam róluk egész tegnapig, a mikor a kis
87 15| szivart... Ott ül szegény egész nap az ablakban, mit csináljon,
88 15| mondat járt a fejemben ma egész napon át.~Meggondolta!~ ~
89 16| leányuk lábát. Kicsiség, az egész világ minden lányának egész
90 16| egész világ minden lányának egész lelke kalodába van szorítva...
91 16| történt a dolog. A részletekre egész világosan emlékszem, de
92 17| nevelte. Igy történt, hogy az egész család meg volt győződve
93 17| biztosan tudom, hogy az egész lakásban a vörös fűszer
94 17| a könyv!» Ez neki egy egész könyvtár volt, a minthogy
95 17| legjobbat, a legfinomabbat» az egész világon, egy sovány, szűk
96 17| adnia... Az úri leányok az egész városban egyedül csak ő
97 17| tálaltak fel vacsora után, egy egész hétig nem szól az anyjához.~
98 18| úgy tetszik, hogy ez az egész ház egy nagy kripta, legalább
99 18| föleszmél majd ujra, de egy egész más világban. Milyen lesz
100 18| Ezentúl alig beszélt az egész uton; erősen szorította
101 18| panoráma, olyan volt az egész kép; hang nem hangzott,
102 18| csupa arany és piros lett az egész, egyszerre fölbukkant rajta
103 19| párnájára festve lett volna az egész alak. Az ősz hajából reggel
104 19| sirni, csak a hideg rázta egész testében.~A fiatal embernek
105 19| kölcsönös csufolódásokon, de egész éjszakákon át nem tudtak
106 19| nélkül élt, de most, hogy egész nap hevert, csak kellett
107 19| látott. Az ajtó nyilásán át egész világosan látta, hogy a
|