1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1943
Rész
1 1| neki az irodalomnak, mint a ki szilárdul elhatározta,
2 1| szilárdul elhatározta, hogy ezen a téren lesz belőle valami.
3 1| belőle valami. Egyrészt a nyilvánosság előtt nagyon
4 1| előtt nagyon későn kezdtem a dolgot, csaknem tizennyolc
5 1| irodalomtörténetből meg a biográfiákból tudnivaló,
6 1| biográfiákból tudnivaló, hogy a kikből «lesz valami», nagyon
7 1| nagyon is korán kezdik el a munkát és a maguk drámai
8 1| korán kezdik el a munkát és a maguk drámai költeményét
9 1| minden gyorsan növő siheder, a ki szerzetes gimnáziumba
10 1| szerzetes gimnáziumba járt, hol a declinatióval egyidőben
11 1| egyidőben ojtják be szívébe a dicsvágyat is. Természetesen,
12 1| Polidoros, Athenidoros és a többi. Szobrász akartam
13 1| Először is azért, mert a gimnázium terasza tele volt
14 1| kőszobraival, melyeknek a kifaragása nagy és szép
15 1| munkának tetszett nekem; és a városban is találkoztam
16 1| apostolokkal és martirokkal, a kik mosolyogtak, intettek,
17 1| hogy képfaragó legyek. A versírás azonban kerülgetett
18 1| egyszersmind. Sokkal több baj volt a piktori hajlamokkal. Ezeket
19 1| gyümölcsfával. Körülveszi a várost hegy, domb, olyan
20 1| kék hegyeket szel derékon a felhő (pompásan lehet megcsinálni
21 1| embernek, vízfestékkel).~Maga a város is csupa kész festmény.
22 1| kőfalak az élő utcák mentén. A sárga homokkövet át meg
23 1| bársonyszájú virágok csókolják a törmeléket, födik el a gyíkok
24 1| csókolják a törmeléket, födik el a gyíkok palotáinak apró kapuit,
25 1| mind-megannyi portier...~A hegyes kövű utcákon lassan,
26 1| Most jön egy fehér pap. A haja is ezüstszínű. A kezében
27 1| pap. A haja is ezüstszínű. A kezében márványfogantyús
28 1| márványfogantyús fekete bot. Az a kevés élet, melyet diákok
29 1| egyszeriben, amint megjelenik a fehér alak. Hang nincs itt,
30 1| kattogása idehallatszik a tulsó szélről; valami vidám,
31 1| Jó szerencse, hogy még a felső osztályok előtt elkerültem
32 1| osztályok előtt elkerültem ebből a városból, mert ma biztosan
33 1| tudtam, hol terem nékem az a növevény, melyhez minden
34 1| serdülő fiatal ember tartja a jussát. Szobrot faragtam
35 1| képet festettem, betanultam a híres hős szerelmes szerepeket,
36 1| műkedvelőkkel el is játszottam. (A ki nem tette, az vessen
37 1| ügyvédi irnokokra is, kiknek a helyzete mégsem olyan jó,
38 1| helyzete mégsem olyan jó, mint a megyei, törvényszéki és
39 1| fogatot is tartott, míg a polgármester a szeméremre
40 1| tartott, míg a polgármester a szeméremre hivatkozva, meg
41 1| volt ott, áldott város az. A házak kicsik, laposak, az
42 1| Izzó melegség van nyáron, a kvarc-szemek szinte megolvadnak
43 1| kvarc-szemek szinte megolvadnak a levegőben. A heti és országos
44 1| megolvadnak a levegőben. A heti és országos vásárok
45 1| porfellegekben nem látják egymást a szekeresek és egymásnak
46 1| szekeresek és egymásnak hajtanak. A többi polgári napon rendesen
47 1| polgári napon rendesen folyik a közlekedés, mely a nagy
48 1| folyik a közlekedés, mely a nagy forróságok miatta méla
49 1| mégis van itt élet, csak a zsaluk mögül kicsillogó
50 1| is mámoros asszonyszemek! A míg kartársaim és az egész
51 1| egész férfirend sörözött a különféle kaszinókban és
52 1| munkálkodott, avagy aludt: a legforróbb nyári délutánokon
53 1| nyári délutánokon engem a bennem élő sokféle művészi
54 1| csendjén elmélázó szempárokat, a melyekhez tartozandó arcocskákat
55 1| arcocskákat árnyékba boríták a nyíló virágok, elhomályosíták
56 1| virágok, elhomályosíták a zsaluk ostoba redőnyei...~
57 1| Egyszer-egyszer láttam, mint tűnik elő a homályból barna leányfej,
58 1| leányfej, mint támasztja föl a zsalut egy kicsiny kéz.
59 1| zsalut egy kicsiny kéz. A mikor a nap leghevesebben
60 1| egy kicsiny kéz. A mikor a nap leghevesebben tűz le,
61 1| nap leghevesebben tűz le, a mikor alszik a mama és az
62 1| leghevesebben tűz le, a mikor alszik a mama és az egész város.
63 1| mama és az egész város. A zongorák máskor eleven hadai
64 1| vagy ébren tartson. Még a társadalmat reformáló tervekről
65 1| tervekről is lemond itt a fiatal ember, ellenben meg
66 1| ellenben meg akar házasodni a katonasor előtt, havi harminc
67 1| meglehetősen elhagyatva. És a boldog város, szinte elerjesztő
68 1| elerjesztő jólétében minduntalan a nagyváros szegénysége járt
69 1| az eszemben. Ott, hol még a temetési vállalkozók sem
70 1| ellen, - minduntalan az a hely foglalkoztatott, hol
71 1| foglalkoztatott, hol talán még a halottak is tülekednek egymással.
72 1| tülekednek egymással. S a városkában, hol a legnagyobb
73 1| egymással. S a városkában, hol a legnagyobb izgalom a cigánybanda
74 1| hol a legnagyobb izgalom a cigánybanda és primása közt
75 1| primása közt való meghasonlás: a nagyváros rejtve maradó,
76 1| voltam, már találkoztam azzal a lánnyal, kiért az ember
77 1| hát megirtam kis kötetemet a budapesti «Nyomor»-ról.
78 1| lehetett-e meg nem irnom, a mikor ő akarta, hogy tegyek
79 1| föl, irjak egy könyvet?~A ki rákapatott a könyvírásra,
80 1| könyvet?~A ki rákapatott a könyvírásra, az én hölgyem
81 1| már nem az ő nevéhez irom a könyveket, mint az elsőt.~
82 1| csinál belőlem. Iratták velem a könyveket, mindig csak asszony
83 1| velem, mind, mind.~Csakhogy a márványfejek és drága kő-kámeák,
84 1| márványfejek és drága kő-kámeák, a tökéletes női szépség mintáit
85 1| mind csak arra az egyre, a szélesajkúra, a kicsinyre,
86 1| az egyre, a szélesajkúra, a kicsinyre, az elsőre gondolok.~***~
87 1| mint amaz egy asszony, a ki minden becsületes és
88 1| játszik. Az elérhetetlen, a megközelíthetetlen, a kire
89 1| elérhetetlen, a megközelíthetetlen, a kire roppant távolságból
90 1| szent kultusza, Vénusz, a ki önmagadért vagy: mélységes
91 1| eldönteni: melyik szerelem a boldogabb: az első‑e, a
92 1| a boldogabb: az első‑e, a mely betelt, vagy az utolsó,
93 1| betelt, vagy az utolsó, a mely örökre vágy marad?~
94 1| elgondolni, hogy eljön az idő, a mikor nem látom őket. Szemfedő
95 1| ha majd meg kell lenni, a kik rólam azután gondoskodni
96 1| talán elküldik azok, a kikre most gondolok.~ ~
97 2| A nõi hajról.~
98 2| vasárnap délután láttam a legtökéletesebb női-frizurákat.
99 2| la grčc volt fésülködve, a milói és medici Vénusz modora
100 2| egészen úgy, mint ahogy a görög szobrok szoktak, a
101 2| a görög szobrok szoktak, a kik szintén viseltek némi
102 2| viseltek némi frou-frout. A tarantói lányok némelyike
103 2| némelyike nem tisztelte eléggé a hagyományt, a copfja elől
104 2| tisztelte eléggé a hagyományt, a copfja elől és hajának lágy
105 2| hajlásai nagyobbak voltak a klasszikus mértéknél, ettől
106 2| ettől eltekintve azonban, a sok-sok olasz lány mind
107 2| egyféleképpen fésülködött. Sőt a hajuk színe is csaknem egy:
108 2| Akadt egy-egy olyan is, a melynek kék a zománca, sőt
109 2| olyan is, a melynek kék a zománca, sőt olyan is, a
110 2| a zománca, sőt olyan is, a mely már sötétbarna, mégis
111 2| Pedig még nem gondoltam a vegyesekre amiket irandani
112 2| elszédülve, elérzékenyülve néztem a szó nemes értelmében legszebben
113 2| hajuk szála se változott, a fejek tökéletes stílusához
114 2| stílusához nem merészelt nyúlni a mindent megváltoztató izetlen
115 2| idő! Minden megváltozott, a görög lányok olaszul fecsegnek,
116 2| az örök szép hajviselet.~A tarantói szőlőkben - datolya,
117 2| szőlőkben - datolya, pálma, ott a cseresznyefa - a míg a lányok
118 2| pálma, ott a cseresznyefa - a míg a lányok között sétálgattam,
119 2| ott a cseresznyefa - a míg a lányok között sétálgattam,
120 2| sétálgattam, megállítottam egyet, a ki magában volt és így szóltam
121 2| mú zász agapo!~Nevetett. A haja is úgy állt, mintha
122 2| belemerült tekintetével a levegőbe, a görög szavak,
123 2| tekintetével a levegőbe, a görög szavak, mintha ismerősen
124 2| Mintha hallotta volna ezeket a szavakat valamikor, kétezer
125 2| A haj leszoríttatásáról.~Sok
126 2| leszoríttatásáról.~Sok bűnben sínylődik a női világ. Mindezek között
127 2| Mindezek között azonban a legnagyobbat akkor vétkezi,
128 2| akkor vétkezi, ha leszorítja a haját. Az ókorban ezt nem
129 2| ezt nem tették sohasem, a szobor lányok közül egynek
130 2| egynek is eszébe nem jutott.~A magyar parasztlányok divatja
131 2| iratnia és azt különösen a magyar vidékeken terjesztenie.
132 2| de laposra le is kenik a hajfonatokat. Tudok például
133 2| úgy hivják hogy Kömlő, a parasztlányok ott tizenhat
134 2| agyonfésüli kicsiny korában. A kömlői hölgyek csak akkor
135 2| szépek mégis, ha kendő van a fejükön. Anélkül: a fejük
136 2| van a fejükön. Anélkül: a fejük suta, a hajuk, mintha
137 2| Anélkül: a fejük suta, a hajuk, mintha csak rá volna
138 2| mintha csak rá volna festve a koponyájukra, jó, olajos
139 2| koponyájukra, jó, olajos festékkel. A szalagok mit sem használnak
140 2| határozottan még ront, hogy a kontyuk olyan finoman van
141 2| finoman van befonva, mint a kosár. Mint minden bűnre,
142 2| le kell nyírni fiúsra, de a lehető legritkább esetben,
143 2| haragból, különcködésből. Hála a kultusznak, a mely bennem
144 2| különcködésből. Hála a kultusznak, a mely bennem immár öntudatosan
145 2| rövidre nyírt frizurától, a mely a férfiakat a házasság
146 2| nyírt frizurától, a mely a férfiakat a házasság intézménye
147 2| frizurától, a mely a férfiakat a házasság intézménye ellen
148 2| intézménye ellen lázítja. A kis kócos haju rokonnak -
149 2| A színek.~Festőkkel szoktam
150 2| szoktam beszélgetni erről a témáról. Ők most bele vannak
151 2| most bele vannak bolondulva a vörösbe. Én még régebben
152 2| velük, hogy kicsaljam tőlük a titkaikat és tudományukat -
153 2| fiúk! Mi az oka annak, hogy a vörös haj oly ünnepelt és
154 2| gesztenyebarnák nem átallják a fejüket égő színre megfesteni?~
155 2| Felelt az egyik:~- Nem a vörös haj a fő, hanem a
156 2| egyik:~- Nem a vörös haj a fő, hanem a vöröshajú nő.
157 2| a vörös haj a fő, hanem a vöröshajú nő. Egy ilyenben
158 2| tíz asszony van, tíznek a szenvedélye, férfiégető
159 2| szenvedélye, férfiégető tüze. A mai férfi pedig erre törekszik:
160 2| megégni asszonynak általa. A vörös asszony a Szfinx,
161 2| általa. A vörös asszony a Szfinx, a kit ismerünk.~
162 2| vörös asszony a Szfinx, a kit ismerünk.~Szólt a másik:~-
163 2| Szfinx, a kit ismerünk.~Szólt a másik:~- Bolond vagy atyámfia!
164 2| atyámfia! Épp ellenkezőleg, a vörös haj olyanná teszi
165 2| vörös haj olyanná teszi a nőt, hogy nem is ember,
166 2| enni, de ölelni is tud. A kedves, jó, bájos nőembereket
167 2| eleven virágok kellenek! - A harmadik szólt:~- Ne hallgass
168 2| Ne hallgass rájuk; fő a valeur! - Az a kérdés -
169 2| rájuk; fő a valeur! - Az a kérdés - először is - milyen
170 2| először is - milyen az a vörös? Az égő színű szép,
171 2| az aranyba játszó szép, a barnás és sárgás nem az.
172 2| barnás és sárgás nem az. A fődolog pedig ama tapasztalati
173 2| tapasztalati igazság, hogy a vörös hölgyeknek gyönyörű
174 2| utóbbi ahogy végkép megtudta, a kandiságáért szépen meg
175 2| Kénytelen voltam átterelni a beszélgetést a többi színre.~
176 2| átterelni a beszélgetést a többi színre.~Szívesen konstatálom,
177 2| Szívesen konstatálom, hogy a barna Magyarországon még
178 2| Magyarországon még mindig a szőke haj a legnépszerűbb.
179 2| Magyarországon még mindig a szőke haj a legnépszerűbb. Nem a kanári-színű,
180 2| haj a legnépszerűbb. Nem a kanári-színű, a fű, vagy
181 2| legnépszerűbb. Nem a kanári-színű, a fű, vagy kenderszerű, amellyel
182 2| és vörös szem jár, hanem a hamvas, a meleg fényű. Jó,
183 2| szem jár, hanem a hamvas, a meleg fényű. Jó, ha minél
184 2| hogy apró pihék járuljanak a tömött fonatokhoz... A pihék
185 2| járuljanak a tömött fonatokhoz... A pihék a tarkón! Ebbe már
186 2| tömött fonatokhoz... A pihék a tarkón! Ebbe már sok férfi
187 2| bolondult bele.~Szerencsére a szolid gesztenye-barnának
188 2| szolid gesztenye-barnának és a komoly feketének általános
189 2| komoly feketének általános a becsülete továbbra is. A
190 2| a becsülete továbbra is. A különös, az egyéni átmeneteket
191 2| becsületes ember igen tiszteli.~A zöld haj azonban nem kedvelt.
192 2| nem kedvelt. Nem csak az a zöld, mely egykor barna
193 2| ásvány-zöldbe játszik. A kinek ilyen haja van, rendszerint
194 2| rendszerint hideg, ásványból van a szíve is és a férfit nem
195 2| ásványból van a szíve is és a férfit nem nézi egyébnek,
196 2| mint komikus képű tevének, a kinek hátán kényelmes megülni
197 3| Elmélkedések a nõi ruháról.~
198 3| A férfiak szamársága.~Ősz
199 3| férfiak szamársága.~Ősz a fejem, de nem az évektől.
200 3| vagyunk ilyenek, sőt némelyek a hasonló filozofémába bele
201 3| kopaszodnak. Él egy társam, a kinek délceg alakján büszkén
202 3| feje, haja pedig hófehér. A hölgyek a színházakban bámulva
203 3| pedig hófehér. A hölgyek a színházakban bámulva és
204 3| beavatkozásáért érte őt el a kora megőszülés végzete.
205 3| csak meggyőződésem erős, de a tudásom vajmi gyarló! Engesztelésül
206 3| vigasztalásnak mindjárt beszélek a férfiak szamárságáról.~Valamint
207 3| maguk, oly rejtelem előttünk a ruháik is. Tetszik nekünk
208 3| nekünk egy leány, pedig a ruhája szép. Nem tetszik
209 3| ő maga gyönyörű és csak a ruhája rossz. Keressétek
210 3| rossz. Keressétek azért a harmóniát és kerüljétek
211 3| harmóniát és kerüljétek a szerénységet! De legmesésebben
212 3| asszonyruhák tekintetében a kora ifjúság.~Egy fekete
213 3| derekaknak, fodros szoknyáknak, a melyek közül az első még
214 3| bokáig ért. Ma is eszembe jut a külön illatuk, a kartonnak
215 3| eszembe jut a külön illatuk, a kartonnak olajos, kedves
216 3| okosabb és vásottabb fiúk, a kik velem együtt mind a
217 3| a kik velem együtt mind a ruha ráncaiból akarták kitalálni
218 3| akarták kitalálni és eltalálni a nő anatómiáját.~Butaság
219 3| nálad, visszasírván az időt, a mikor a világot betölti
220 3| visszasírván az időt, a mikor a világot betölti piros homály,
221 3| s nem annyit szeretünk, a mennyit lehet, hanem még
222 3| öltözettől: üdvözöl az, a kinek elmúltál, ama nagyszámú
223 3| érett férfiak nevében is, a kikre nézve az asszonyi
224 3| való vagy és változatlanok a te drága bolond illuzióid.~
225 3| drága bolond illuzióid.~A férfi társadalom, a melynek
226 3| illuzióid.~A férfi társadalom, a melynek minden tagja szereti
227 3| szereti adni az orvost: szidja a fűzőt, pedig azt sem tudja,
228 3| pedig azt sem tudja, hogy ez a roppant fontosságú öltözetdarab
229 3| sejtelmeim vannak róla, sejtések, a melyek középpontjában a
230 3| a melyek középpontjában a halcsontos páncél, mint
231 3| gyötrelmükbe kerül nekik a mi illuziónk!~
232 3| Az egri leány.~A férfiak rosszasága következnék
233 3| Olyan az egri leány, mint a legszínesebb, a legtarkább,
234 3| leány, mint a legszínesebb, a legtarkább, legkinyíltabb
235 3| legkinyíltabb tulipán. A parasztleányt gondolom,
236 3| parasztleányt gondolom, a ki egyszerre húsz szoknyát
237 3| utcán, oly gőgösek mint a páva.~Regina Panni, Regina
238 3| karcsú parasztleányra, a kit így hívtak és a mikor
239 3| parasztleányra, a kit így hívtak és a mikor vasárnap - rozmaringgal
240 3| vasárnap - rozmaringgal a kezében - végigment az utcán,
241 3| itt megy Regina Panni, a szép száz szoknyájában.
242 3| csaknem annyi, mert tehette. A gyengéd és sugár leány csak
243 3| ruházatának terhe alatt, a mely nem szolgált egyébre,
244 3| természetellenes törekvésbe, a melynek az én szememben
245 3| melynek az én szememben ő a típusa. Hadd ejtek egy könnyet
246 3| esztézisről nem is szólva - ha a női formák, az asszony alakjának
247 3| formák, az asszony alakjának a tökéletes eltitkolására
248 3| mást állítani ‑ soha.~Látom a görög hölgyeket, azok voltak
249 3| hölgyeket, azok voltak mégis a legszebbek, mióta világ
250 3| legszebbek, mióta világ a világ és azok úgy cselekedtek,
251 3| Lábaik színes sarukba fűzve. A szandálok sarok nélkül valók,
252 3| akkor még nem kötöttek, ezt a részletet talán hagyjuk
253 3| tunika is, mert felhúzván a hószínű szövetet és derékon
254 3| redőjű, de lenge hímationt, a mely hol sleppelt utánuk,
255 3| sleppelt utánuk, hol meg csak a nyakuk köré volt fonva,
256 3| az én szép egri lányomat, a ki nem csak Egerben lakik,
257 3| ment, mind, csak az nem, a ki egyáltalán nem akart.~
258 3| Rég mondom én azt, hogy ez a fő. Csak a férfiak tudnák
259 3| azt, hogy ez a fő. Csak a férfiak tudnák azt, hogy
260 3| egyszerűbb és természetesebb? A színtelen ruha, a melyből
261 3| természetesebb? A színtelen ruha, a melyből egyetlen díszítő
262 3| díszítő szín kirikít: az a nem egyszerű és ha tízféle
263 3| georginának öltözzék és liliomnak a tubarózsa!~Egyszerű! Mérges
264 3| magunknak. Emlékszem egy úrra, a ki egy tisztes házba estefelé
265 3| véletlenül bement. Fogadták, a házikisasszony nem öltözködött
266 3| járt, gyönyörű meleg idő, a kisasszony egészen könnyen
267 3| A kalap és még valami.~Nyilatkozni
268 3| valami.~Nyilatkozni akarok a női kalapok ellen. Lehet,
269 3| nincs annyi jogosultsága a kalapnak, mint a mennyit
270 3| jogosultsága a kalapnak, mint a mennyit arrogál. Ritka arc
271 3| mennyit arrogál. Ritka arc az, a melyhez jól áll és igen
272 3| sok gyönyörű fő van olyan, a melynek határozottan árt.
273 3| melynek határozottan árt. A kalap általában valami nem
274 3| az egész alakkal. Minek a kalap, a mikor csipkekendő
275 3| alakkal. Minek a kalap, a mikor csipkekendő van? Vannak
276 3| vagy helyesebben voltak, a pamela, a Rembrandt, a bolero,
277 3| helyesebben voltak, a pamela, a Rembrandt, a bolero, a toquenanak
278 3| a pamela, a Rembrandt, a bolero, a toquenanak némely
279 3| a Rembrandt, a bolero, a toquenanak némely változatai,
280 3| alkalommal fölvegyem ellenük a komoly és elkeseredett harcot.
281 3| befejezéséhez, hadd teszek eleget a családias érzésnek, a szükséges
282 3| eleget a családias érzésnek, a szükséges és hasznos jó
283 3| követelményeinek.~Nem akar az a jó és szelid ember, a ki
284 3| az a jó és szelid ember, a ki ez alkalmi elmélkedéseket
285 3| inkább óva int mindenkit a haszontalan cifrálkodástól,
286 3| cifrálkodástól, pazar költekezéstől, a ruhákkal való hívságos tetszelgéstől.
287 3| szavam erős és sirámos, mint a Jeremiásé, hogy világszerte
288 3| világszerte el tudnám panaszkodni a női ruha mai rettentő kultuszát.
289 3| kultuszát. Óh, mily más volt a régi világ...~Van egy kedves,
290 3| Nyolcvan esztendős, de a milyen szinte áttetsző fehér,
291 3| olyan erős és épp még, hála a jó istennek! Most örvend
292 3| lányunokája ahhoz menjen férjhez, a kit szeret. Szelíd, csendes,
293 3| mosolygós öreg asszony, a ki esti hétkor lefekszik
294 3| már felébred. Meggyújtja a gyertyát, felöltözik, olvasna,
295 3| emlékezel!~Végigsimította a reszkető kezével homlokának
296 3| A három Fejeõ-leányok.~Cukrászból
297 3| legfeljebb még kocsisból - álljon a világ: így végezik ezt el
298 3| világ: így végezik ezt el a fiúgyerekek. A mennyire
299 3| végezik ezt el a fiúgyerekek. A mennyire visszatudok emlékezni,
300 3| vonzott két élethivatás: a nőszabóé és a költőé.~Azért
301 3| élethivatás: a nőszabóé és a költőé.~Azért volt ez, mert
302 3| laktam - kisfiú koromban - a három Fejeő-lánnyal. Mindig
303 3| Mindig batisztban járt mind a három, az egyik színesben:
304 3| egyik színesben: ez volt a legöregebb, a másik fekete
305 3| színesben: ez volt a legöregebb, a másik fekete alapúban, ez
306 3| fekete alapúban, ez volt a legvidámabb és legkövérebb,
307 3| legvidámabb és legkövérebb, a legkisebbik télen-nyáron
308 3| húst, mert gyengék valának. A három lánynak anyja nem
309 3| nem élt már, csak apja, a ki mindig pipázott, más
310 3| egyebet sohasem csinált, de a pipa nehéz volt, munka lehetett
311 3| lehetett belőle szívni. A lányok varrtak másoknak,
312 3| varrtak másoknak, de csak a legjobb családoknak, de
313 3| korom előnyeit, ha szabtak a lányok, ha próbáltak a kisasszonyok,
314 3| szabtak a lányok, ha próbáltak a kisasszonyok, ha a gombostű
315 3| próbáltak a kisasszonyok, ha a gombostű a szoknyák alá,
316 3| kisasszonyok, ha a gombostű a szoknyák alá, a földre esett:
317 3| gombostű a szoknyák alá, a földre esett: nekem mindig
318 3| szerep jutott. Az ollót - a mely mindig elvész - kerestem
319 3| kerestem és megtaláltam, a hölgyeket felszólításra
320 3| versezetekkel mulattattam, a míg a három leány tűzködte
321 3| versezetekkel mulattattam, a míg a három leány tűzködte rajtuk
322 3| három leány tűzködte rajtuk a rózsa-tarlatán, a fehér
323 3| rajtuk a rózsa-tarlatán, a fehér moll és a kék tüll
324 3| rózsa-tarlatán, a fehér moll és a kék tüll ruhát.~Tarlatán,
325 3| tarrlatán, taarlataán!~Ez a név ki nem megy a fejemből
326 3| taarlataán!~Ez a név ki nem megy a fejemből soha. Sirok - komoran,
327 3| nélkül, magamban ‑ hogy a takácsok már nem szövik,
328 3| igen szerette: az idős, a ki férjhez ment, a mulatós,
329 3| idős, a ki férjhez ment, a mulatós, a ki meghalt, a
330 3| férjhez ment, a mulatós, a ki meghalt, a legfiatalabb,
331 3| a mulatós, a ki meghalt, a legfiatalabb, a ki apáca
332 3| meghalt, a legfiatalabb, a ki apáca lett. (Ő díszítette
333 3| apáca lett. (Ő díszítette a ruhákat, ő volt az, a ki
334 3| díszítette a ruhákat, ő volt az, a ki csalódott szerelmes volt,
335 3| vésődtek be lelkembe azok a kevés igazságok, a melyek
336 3| azok a kevés igazságok, a melyek elkisérendenek a
337 3| a melyek elkisérendenek a sírig. A középső Fejeő-leány
338 3| elkisérendenek a sírig. A középső Fejeő-leány jelentette
339 3| jelentette ki ez igazakat, a melyek az ő rég elmúlott
340 3| lemuzsikálódnak lelkemben:~- A báli ruha olyan legyen,
341 3| ruha olyan legyen, mint a hab, mint a felhő... Az
342 3| legyen, mint a hab, mint a felhő... Az a jó, ha egy-egy
343 3| hab, mint a felhő... Az a jó, ha egy-egy kis virág,
344 3| ruhát mi nem csinálhatunk, a bálozó leány nem papagály...~-
345 3| Kivágni, igen kivágni, a vállakat akármeddig kivágni,
346 3| kivágni, fiatal lánynak is, de a mellel vigyázni kell. A
347 3| a mellel vigyázni kell. A teinte nem határoz, csak
348 3| teinte nem határoz, csak a csont ne lássék, ne legyen
349 3| beesett... Meztelenül hagyni a kart csak asszonynak való,
350 3| csak egy lányt ismerek, a kinek szép karja van, de
351 3| valaha és nekik nem imponált a párisi szabó tíz kézen és
352 3| Szabadkézből dolgoztak és a kis gömböc Andornaki Annát
353 3| fejem fényes bálba vittem: a Fejeő-lányokra emlékezém.
354 3| A Nap és más égi testek.~Legyen
355 3| és más égi testek.~Legyen a lady patronesse olyan, mint
356 3| síma virágú selyemruhája, a melynek rőfje legalább egy
357 3| emelvényről hullámozzék le a pádimentumra, messze, messze...
358 3| akarok csinálni azoknak, a kik a divatot csinálják.
359 3| csinálni azoknak, a kik a divatot csinálják. Mit bánom
360 3| bánom én, hogy mi legyen, a mikor látom, hogy mi van.
361 3| volna összeszőve az egész. A sárga ruhás szőke leány
362 3| leány kezdetben kápráztatta a szemeket, bosszantotta a
363 3| a szemeket, bosszantotta a mamákat:~- Itt megy a Nap
364 3| bosszantotta a mamákat:~- Itt megy a Nap leánya!~- Nem, ez a
365 3| a Nap leánya!~- Nem, ez a Hold, a mikor teli!~- Sárga,
366 3| leánya!~- Nem, ez a Hold, a mikor teli!~- Sárga, nagysád,
367 3| kegyelmesen szíveitekbe a sárga színt. Nincsen oly
368 3| színt. Nincsen oly asszony, a kinek ez - valamely változatában -
369 3| jól ne álljon, pompásabb a pirosnál is, csakhogy szelídebb.
370 3| is, csakhogy szelídebb. A már beteg szivű férfiakra
371 3| asszonyok, kultiváljátok a sárga selymeket minden nuanceaiban,
372 3| és józantalanná tenni ezt a világot, a mely köznapi,
373 3| józantalanná tenni ezt a világot, a mely köznapi, szürke, formátlan,
374 3| az égi testek színeit - a férfiakat nem szükség okvetlen
375 3| dolgoznak - és sikerrel is - a mai Prometheuszok, a gyárak
376 3| is - a mai Prometheuszok, a gyárak ifjú vegyészei. Használjátok
377 3| fekete ruhát, fiatal leányon, a ki nem gyászol, hanem inkább
378 3| gyászol, hanem inkább kivirít a sötét szövetből. Rafinált
379 3| gyengéje boldog és üde lányon a fekete ruha. De hol az a
380 3| a fekete ruha. De hol az a bátor lány, a ki ezt bálba
381 3| De hol az a bátor lány, a ki ezt bálba föl merje venni,
382 3| vagy bizalmas jour után.~A gyertya leégett, a hajnal
383 3| után.~A gyertya leégett, a hajnal fehérlik és tanácsokat
384 3| segít az álmokat szőni a középső Fejeő leány.~Vénusz
385 3| halkan beszéljünk most a pongyoláról. Egy festő barátomat
386 3| megkértem, öltöztetné föl nekem a milói Vénuszt. A festő mondta: «
387 3| föl nekem a milói Vénuszt. A festő mondta: «nem lehet,
388 3| mégis. Szereztünk egy képet a milói istenasszonyról, arra
389 3| istenasszonyról, arra oszt a piktor ráfestett egy direktoár-korabeli
390 3| roppant hosszú aljút, csak a színe volt fölötte asszonyos;
391 3| olyan vörös, mint az ég, a mikor haragos, valami kicsinyt
392 3| halálos, nagy méreg adja meg a szövetnek ezt a színt.~Vénusznak
393 3| adja meg a szövetnek ezt a színt.~Vénusznak igen jól
394 3| Vénusznak igen jól állott a ruha, új lett a szemünkben,
395 3| jól állott a ruha, új lett a szemünkben, egy egészen
396 3| éjjel volt, egyedül ültünk a műteremben, sok-sok teák
397 3| sok-sok teák után. Odakint, a szerenáta után, muzsikások
398 3| muzsikások mentek hazafelé, ám a tengeren, apró tengeri bárkán,
399 3| ritmusra hangzott végig a Schiavonén. (Mert nem Pesten
400 3| volt ez az éjjel.)~Szólott a festő:~- Asszonyság, nincs
401 3| Legalább egy sor gyöngyöt a nyakába!~- Jó. De milyent?
402 3| Uriasszony lehetett az, a ki ennek az istennőnek élő
403 3| istennőnek élő mintája volt, a borában több ‑ megtört -
404 3| gyöngyöt megivott az, mint a mennyit most egy királyné
405 3| Mi közöd hozzá, imádd!~A felöltöztetett Vénuszt igen
406 3| királysírokba, besüllyesztve a meloszi homokba, elboríttatva
407 3| elboríttatva és eltemetve a Vezuv folyékony tüzétől,
408 3| bevont abroncsba ékelve, ha a tengernek muzsikál, ha orosz
409 3| egy, örökre változatlan. A férfiak átalakulgatnak mint
410 3| férfiak átalakulgatnak mint a hernyók, más és más formákat,
411 3| változhatatlan és elmúlhatatlan. És a nagy, a szegény Guynak kár
412 3| elmúlhatatlan. És a nagy, a szegény Guynak kár volt
413 3| hogy voltak szép asszonyok, a kik már rája nézve nincsenek...
414 3| már világosodott az éjjel. A Lidó felől fehérlett a tenger,
415 3| A Lidó felől fehérlett a tenger, tündérek könnyű,
416 3| Mindketten igen helyeseltük, hogy a mai asszony főtörekvése,
417 3| főtörekvése, hogy feltámassza a régi asszonyok ruháit. Ne
418 3| is több ízben említém: ez a fő.~Hajnalban egy kis fekete
419 3| szattyánpapucsot alkalmazott a piktor Vénusz lábaira. Sherry-brandyt
420 3| énekeltünk: nincs szebb ruha a pongyolánál, de fodor ne
421 3| Diszkrét legyen, ezer legyen a ránca, de beleférjen egy
422 3| császárszakállt visel, főhadnagy volt a vadászoknál, a neve különben
423 3| főhadnagy volt a vadászoknál, a neve különben D’Anteville
424 3| különben D’Anteville grófné. Az a híres grófné, a ki ama híres
425 3| grófné. Az a híres grófné, a ki ama híres divatleveleket
426 3| híres divatleveleket írja a napi újságokban. A grófné
427 3| írja a napi újságokban. A grófné felesége: főnöke
428 3| ama D’Anteville grófné, a ki tanácsokat adok a hölgyeknek
429 3| grófné, a ki tanácsokat adok a hölgyeknek a napi újságokban,
430 3| tanácsokat adok a hölgyeknek a napi újságokban, mondhatom,
431 3| hogy szakszerűen értsek a divathoz. Bemutat a magyar
432 3| értsek a divathoz. Bemutat a magyar hölgyeknek ‑ vevőinek -
433 3| ruhatekintélyt és megnézeti velem a próbákat. Az elegáns alakom
434 3| Az elegáns alakom miatt a hölgyek bíznak az ítéletemben
435 3| egy-egy elszabott derekat! A grófnéknak nem csupán mint
436 3| kisül, most sül ki mindjárt a tudatlanságom. És ha még
437 3| még engedne rendelkeznem a varrólányok között! Egy
438 3| most már azt teheti velem, a mit akar!~Szegény barátom,
439 3| mit akar!~Szegény barátom, a grófné, sorsa mélyen meghatott
440 3| apropó nélkül eszembe jut. A magam részéről a világ végéig
441 3| eszembe jut. A magam részéről a világ végéig szeretném írni
442 3| végéig szeretném írni ezeket a leveleket. Csak most kezdek
443 3| most kezdek belemelegedni a képzelődésekbe. Sok fontos
444 3| többek között Iza tragédiája, a ki csak otthon volt szép,
445 3| volt. Szeretném leszólni a prémeket, kivévén a hattyút
446 3| leszólni a prémeket, kivévén a hattyút és a hermelint.
447 3| prémeket, kivévén a hattyút és a hermelint. A tigrist, a
448 3| hattyút és a hermelint. A tigrist, a jaguárt, azt
449 3| a hermelint. A tigrist, a jaguárt, azt nem bánnám!~
450 3| már mindennek vége van. A hév nyár, homály a behűsített
451 3| van. A hév nyár, homály a behűsített szobában: mindörökre
452 3| mindörökre elmúlott. Most hull a hó, hajam fehéredik, bár
453 3| még, egyetlen egyet, de ez a legislegszebb minden női
454 3| ráírom:~Az abszolút ruha. A legszebb. Halálom után felbontandó.~ ~
455 4| A.~Öreg Ovidius Naso, ki két
456 4| ezer évnek előtte megírtad a szerelem művészetét, veled
457 4| másodszor Io Paean! - éljenek a zord téli esték, ahol a
458 4| a zord téli esték, ahol a legtöbb szerelem kél és
459 4| volna egyszerűen kiírni a vén verselő édes bölcsességeit,
460 4| bölcsességeit, meg is tehetném, ha a női divatárú-cégek és egyéb
461 4| kényszerűsége alatt nyögök a kor kívánságainak és ahhoz
462 4| kívánságainak és ahhoz idomítom a régi bölcsességet. Ovidius
463 4| bölcsességet. Ovidius segíts, amíg a házassági politika reformját
464 4| B.~Nem igaz, hogy a nők a kíváncsiak; mi vagyunk
465 4| B.~Nem igaz, hogy a nők a kíváncsiak; mi vagyunk azok:
466 4| vagyunk azok: férfiak. Mi a teremtés ereje: tudunk és
467 4| többször megölelted... Szóval a férfi oly gyalázatos! Nem
468 4| Bourget valahány, elég neki a flirt és ki van ábrándulva,
469 4| van ábrándulva, mielőtt a szerelem édes, igazi mámorát
470 4| volna.~Legyen hát törvényed: a gőg.~
471 4| C.~A syrének tengeri szörnyek
472 4| tengeri szörnyek voltak, a kik énekükkel föltartóztatták
473 4| énekükkel föltartóztatták a hajókat. Szegény Ulysses!~
474 4| lányok: tanuljatok énekelni. A kinek csak módja van, zongorázni
475 4| tanuljon. Bűbájos látvány a férfiak előtt egy zongorázó
476 4| ha szép kéztartása van. A zene maga az mellékes. De
477 4| udvarolni legjobban esik nekünk, a mig a leány mimeli, hogy
478 4| legjobban esik nekünk, a mig a leány mimeli, hogy zongoráz.~
479 4| mondhatom: hiúság - férfi a neved.~Az első szikra, a
480 4| a neved.~Az első szikra, a melyből a férfiak szerelmi
481 4| Az első szikra, a melyből a férfiak szerelmi lángja
482 4| tekintetéből ered. Mondják, hogy a férfiak a támadó és a nők
483 4| Mondják, hogy a férfiak a támadó és a nők a megostromolt
484 4| hogy a férfiak a támadó és a nők a megostromolt és behódolt!
485 4| férfiak a támadó és a nők a megostromolt és behódolt!
486 4| tart, az egyedüli embernek a világon! mondom. Ah, én
487 4| világon! mondom. Ah, én ezt a leányt szeretem, én ebbe
488 4| leányt szeretem, én ebbe a leányba szerelmes vagyok!~
489 4| szerelme? Szerettetni. De mi a férfiak szerelme? Önmagukat
490 4| kell vonnom. Egy pár sort a D betűből.~A ki azt mondja,
491 4| Egy pár sort a D betűből.~A ki azt mondja, hogy van
492 4| statisztikus. De hazudik az is, a ki azt állítja, hogy minden
493 4| divatáru-kereskedőnél csináltatja a nyakkendőit. Vannak köztünk
494 4| Vannak köztünk különcök, a régi lovagok maradékai,
495 4| régi lovagok maradékai, a kikben szerelmet ébreszteni
496 4| szerelmet ébreszteni csak a hozzájuk hideg, gőgös, vagy
497 4| kegyetlen úrhölgy tud. Olyan, a ki puszta mulatságból oroszlánketrecbe
498 4| mulatságból oroszlánketrecbe dobja a legényfogóját és kacagva
499 4| Ovidius apó így dalolt: «A férj temetése gyakran alkalom
500 4| alkalom egy másik szerzésére.» A becsületes öreg aligha gondolt
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1943 |