Rész

 1   1|       declinatióval egyidőben ojtják be szívébe a dicsvágyat is.
 2   2|            kisasszonyra is átragadt. Be sokszor mérgelődtem ezen,
 3   3|             Ebben az időben vésődtek be lelkembe azok a kevés igazságok,
 4   3|        Fejeő-lányokra emlékezém. Óh, be hiányzik itt Budapesten
 5   3|          öltözködjetek és fogadjátok be kegyelmesen szíveitekbe
 6   3|   egyszersmind mint főszabászt mutat be. Iszonyú, iszonyú, mennyit
 7   5|           meg, adjon föl és zárasson be mindenkit:~- Ez a bubira
 8   5|              ananásztökkel. Nem ment be vásárlani.~- Elébb élem
 9   5|              rendőrt küldtek érte.~- Be kell záratni! szólt egy
10   5| kihallatszott a szobából. Felugrott, be akart menni, a szakácsné
11   7|          hozott a gépekhez, érkezett be a tanyára a nászmenet.~-
12   7|              és ezt a hazugot viszem be holnap a városba, adom be
13   7|            be holnap a városba, adom be az apácákhoz!~
14   7|            minden nagyobb baj nélkül be lehet adni kis apácáknak
15   7|          apácáknak és majd megnőnek. Be is vitte őket a főapáca
16   7|            hajukat fonták még mindig be a gyermekkori parasztszokás
17   7|         paraszt, a kit tegnap hoztak be, össze-vissza beszél. Talán
18   9|              ebben a ragacsos sárban be kellett jönnie a kedves
19   9|          fejeiket és nézték, ki jött be odahazulról, Batizról, a
20  10|          kövesse. Egyedül kalandozta be a határt, lépésben járatva
21  11|            négyszáz évvel később írt be a matrikulába. Négyszáz
22  11|              összegubbaszkodva várom be a véget. Néha, mint ma este
23  11|         gondolataimnak a don. Szemei be voltak csukva, szájában
24  11|          homlokára. Odaszorította:~- Be jó hideg. De még jobb forró
25  11|              és pénzkereskedő, fülig be volt burkolódzva pompás
26  13|          előtt. A szemei azonban már be voltak esve mélyen és kettős
27  13|  különbejáratú vizitszobába vezetett be a szobaleány. A fütetlen,