Rész

 1   1|      kicsillogó női szemek jelentik.~Óh áldott vidéki szokás! Óh
 2   1|             Óh áldott vidéki szokás! Óh ti begoniák, fuxiák és muskátlik
 3   1|       gondolatot is megtudná valaki!~Óh, asszonyi szépség szent
 4   3|              én szegény fejemnek is, óh Hera, hogy oly dolgokba
 5   3|            könnyen öltözködhetett.~- Óh, mily egyszerű, óh, mily
 6   3| öltözködhetett.~- Óh, mily egyszerű, óh, mily szolid, házias! mondta
 7   3|              hívságos tetszelgéstől. Óh, bár volna szavam erős és
 8   3|              mai rettentő kultuszát. Óh, mily más volt a régi világ...~
 9   3|            Fejeő-lányokra emlékezém. Óh, be hiányzik itt Budapesten
10   3|        leánynak sárga színt öltenie.~Óh, leányok - én pedig azt
11   3|        egészségeseket beteggé teszi! Óh, asszonyok, kultiváljátok
12   3|             ítéletemben és hányszor, óh, de hányszor igazolok egy-egy
13   4|        csapással beveszi a szívedet. Óh, leányok, ne hallgassatok
14   6|        egymásfelé, az iskola felé:~- Óh, óh, óh! Hát a kisasszony
15   6|    egymásfelé, az iskola felé:~- Óh, óh, óh! Hát a kisasszony megölte
16   6|            az iskola felé:~- Óh, óh, óh! Hát a kisasszony megölte
17   6|    diplomájával, ha már megszerezte? Óh, bizonyára szívesebben kötözött
18  11|             őszinte gratulációmat:~- Óh, gazember!~Don Juan az,
19  11|             láthatatlanul, hidd meg, óh kedvesem! Ilyenkor szeretnénk
20  13|          kihat... Egy katasztrófa...~Óh, a gazember!~Melegen fogtam
21  15|             senkit mást, csak magát! óh, bár meghalhatnék magával!~
22  15|           hogy alig lehet megérteni.~Óh, jaj neked szegény bagoly!~ ~.