Rész

 1   1|          versírás azonban kerülgetett mégis, de nem nagy erővel, hiszen
 2   1|    előkelőbbek kihaltak egészen. Hogy mégis van itt élet, csak a zsaluk
 3   2|                a mely már sötétbarna, mégis vörös fénye van.~Ugye jól
 4   2|             hölgyek csak akkor szépek mégis, ha kendő van a fejükön.
 5   3|          görög hölgyeket, azok voltak mégis a legszebbek, mióta világ
 6   3|               nagyon kértem, megtette mégis. Szereztünk egy képet a
 7   4|             teremtés ereje: tudunk és mégis, mennyi, de mennyi házasság
 8   5|             Dunát nem láthatja. Hátha mégis megláthatja? Ha egyszerre
 9   5|          tetejét, a tornyát.~Kijutott mégis a Dunához. Elbámult rajta,
10   6|      elviselni, hogy a leány kiküzdte mégis. Megválasztották. Jó Isten,
11   8|            nézi a színekben szikrázó, mégis lágy és csendes képet maga
12  10|                a melyek oly lágyak és mégis oly keményen tartják a gyeplőt.
13  10|                Könnyű termetük libeg, mégis uralkodik a futó paripán.
14  10| preparandistánéra. A fő dolog azonban mégis csak az, hogy milyen roppant
15  11|               elméjű. Mért lett János mégis gazember? És éppen olyan
16  11|            nehezére esett, de fölkelt mégis. Öltözködtünk, úgy beszélgettünk:~-
17  12|             tót halott! Mi az? Semmi. Mégis valami: ha szegénykék nem
18  12|               De az idioma megzavarta mégis. Elvörösödött és felszólt
19  13|                Rátaláltam, kikerestem mégis. Éppen nem táncolt, sorra
20  13|       tenyészet maga. Ez erős volt és mégis graciózus, a lábai formásak,
21  14|          egyest kap! De azért a bakák mégis csak szóba állottak vele,
22  14|                 válaszolta vissza. De mégis csak hihetett belőle valamit,