Rész

 1   3| elleplezze. Nem tudom, mi történt vele, de szegényke talán nem
 2   5|        virrasztott, nappal aludt, vele kellett virrasztani, de
 3   5|           A kis úr is veszekedett vele. Sírt, nevetett, kapálódzott,
 4   5|      május, a hivatalnokok jöttek vele szemben. Sokan a szürke
 5   5|    Elbámult rajta, hanem nem volt vele megelégedve még se. Lement
 6   8|           urak között, mosolyog a vele szemben diszkrét színekben
 7   8|          fehér paripa elvágtatott vele. Utána zúgott az éljen és
 8   9|       műveletlen, durva. Kár volt vele szóba állani is. Bizonyára
 9  11|       volt a félelemtől, elmentem vele. Jó isten, hogy föl volt
10  11|        szerelemmel és azzal, a mi vele összefügg. Tizennégy éves
11  11|            persze - csak lélekben vele. Az én szívemnek ő a természetes
12  13|          mindörökre.~De mért megy vele a lány, mért szereti, hogyan
13  13|        ütném ezt az urat? Ártanék vele az igazságnak, az emberiségnek,
14  13|          gazember!~Melegen fogtam vele kezet; a hôtel elé értünk.~
15  14|         mégis csak szóba állottak vele, sőt a mikor az erdőbe,
16  15|          De majd ha egyedül marad vele!?~- Mindig hétfőn lesz nálunk
17  15|       fölépül, mit tesz, mit akar vele tenni?~Nem felelt, hanem