Rész

 1   1|    Tizennyolc éves voltam akkor; pár esztendővel előbb Budapesten
 2   2|        Íme, Hellasz leányai! Egy pár ezer esztendő mult el és
 3   3|      hiányzik itt Budapesten egy pár tönkrement nagyúri kisasszony.~
 4   4|          vissza kell vonnom. Egy pár sort a D betűből.~A ki azt
 5   5|       Maris, kívánjuk, hogy ezen pár sor írásunk friss, jó egészségben
 6   5|       látni a Dunát és venni egy pár papucsot a piacon.~De merre
 7   9|       mérik a szénát.~- Hát ez a pár ló a magáé? kérdeztem a
 8  10|             Hát nekem nem ad egy pár szálat? szólt halkan a lovagló
 9  10|        Hogyne! Felnyujtottam egy pár szálat csakugyan. Megszorította
10  11|       Nézte az arcképeket és egy pár cinikus szóval elénk citálta
11  11|      volt valaki; néhány koldus, pár cseléd, a ki a piacra menet
12  11|       Vonulhattunk kifelé.~Az új pár ment elől. A don karonfogta
13  12| napszámot vállalni. Hány száz új pár élheti mézesheteit a sok
14  13|         szobában ült a szerelmes pár. Vissza akartam vonulni
15  14|          gyöngy. Egyszer-egyszer pár krajcárt is küldött neki