Rész

 1   1|   művészi hajlandóság mindegyre e néptelen utcákba vezetett.
 2   1| gondolunk és rettegünk ha magát e gondolatot is megtudná valaki!~
 3   1|   szerelem a boldogabb: az első‑e, a mely betelt, vagy az
 4   3|       is él már, talán belehalt e természetellenes törekvésbe,
 5   3|         Egyszerű! Mérges vagyok e szóra! Mily fontoskodó hazug
 6   3|     napi újságokban, mondhatom, e tanácsok sokba kerülnek
 7   4|                                 E.~Könyörület az elkeseredett
 8   8|    valamint az idő, a mely most e pillanatban legyőzte a vihart
 9   8|    szine. Ránc - †††‑et tegyünk e szóhoz, mint Belzebubhoz -
10  11|    szabású, volt még elhelyezve e lakásban, a melyek még a
11  11|        maradtak. Poétalélek élt e receptíróban, meg tudta
12  13|         a térdükön járnának. És e született gyengeséget befejezi