Rész

 1   3|        házias! mondta az egyszeri úr. Mert az úrhölgynek igen
 2   4|          benne elmondva, hogy egy úr nekimegy vaktába a világnak,
 3   5|           építgetni elég, a kicsi úr lump embertől eredett, korán
 4   5|          mert folyton sírt. A kis úr is veszekedett vele. Sírt,
 5   5|       szerezni nem oly könnyű.~Az úr, kereskedő bár, de kitanult
 6   5|     kímélték többé a kedélyét, az úr az asszonynyal együtt behívta
 7   5|        behívta a vizitszobába. Az úr ott egyszer megütötte. Aztán
 8   6| szerencsét, hogy valami nagylelkű úr élettársának választja őket
 9  11|   udvaroltatott is magának. János úr gyanakodva nézett reám és
10  13|           egy véletlenül megnyult úr volt - úgy láttam - a gubernátor.
11  15|        beszél?~- Halló, kegyelmes úr!~A fecske feltartotta az