Rész

1   3|          nem martírkodnak értünk, mennyi gondjukba és gyötrelmükbe
2   4|           ereje: tudunk és mégis, mennyi, de mennyi házasság múlt
3   4|       tudunk és mégis, mennyi, de mennyi házasság múlt volna el,
4   7|         mintha tudták volna, hogy mennyi reménység fűződik hozzájuk,
5   9|       vidéke van ennek a helynek. Mennyi új csizmát, színes kartont,
6  10| tizenhétéves voltam akkor, mint a mennyi a kis kontesz lehetett és
7  12|           nagyon elbámulnak, hogy mennyi sok, szép, idegen, friss
8  13|   megrémülve is. Mily őszinteség, mennyi szenvedély, az ilyesmitől