Rész
1 1| Tizenhét éves koromban én még nem tudtam, mely pályán
2 1| Rosciuson túl nem izgat még jobban: Skopas, Praxiteles,
3 1| melynél festőibbet nem látott még aquarellel dolgozó ifjú
4 1| okoz...~Jó szerencse, hogy még a felső osztályok előtt
5 1| Rimaszombatban. Tizenhétéves koromban még ettől sem riadtam volna
6 1| neveljen, vagy ébren tartson. Még a társadalmat reformáló
7 1| járt az eszemben. Ott, hol még a temetési vállalkozók sem
8 1| foglalkoztatott, hol talán még a halottak is tülekednek
9 2| őket? Meg bizony. Pedig még nem gondoltam a vegyesekre
10 2| használnak és ront, határozottan még ront, hogy a kontyuk olyan
11 2| lehet elbánni. De el lehet, még ezekkel is el lehet. Esetleg
12 2| bolondulva a vörösbe. Én még régebben és erősebben, de
13 2| hogy a barna Magyarországon még mindig a szőke haj a legnépszerűbb.
14 3| milflőr kartonruhára emlékszem még, ezek voltak az én szememben
15 3| a melyek közül az első még csak bokáig ért. Ma is eszembe
16 3| a mennyit lehet, hanem még többet valamivel. Kor, melyben
17 3| kivágottak. (Harisnyát akkor még nem kötöttek, ezt a részletet
18 3| A kalap és még valami.~Nyilatkozni akarok
19 3| gyengéd, olyan erős és épp még, hála a jó istennek! Most
20 3| és katonából - legfeljebb még kocsisból - álljon a világ:
21 3| cukrász, sem katona, sőt még kocsis se lenni. Legjobban
22 3| klasszikus méretei, ódon öltözete még modernebbé tették. Szégyen,
23 3| mindjárt a tudatlanságom. És ha még engedne rendelkeznem a varrólányok
24 3| évektől. Egy ruhát látok még, egyetlen egyet, de ez a
25 4| választanak férjet, a mikor még nem ismerik a férfit. Ez
26 5| látta, a vörös papiroson még elsején este elküldték haza
27 5| akkor nincs mit ennem!» Még volt, de már is adta a kis
28 5| nem volt vele megelégedve még se. Lement a kőgarádicson
29 5| elhagytad újra kezded, van még gyerek Pesten!~A kicsi keservesen
30 5| ajtót, szaladt befelé: ha még egyszer, csak egyszer keblére
31 6| látták, hogy a kisasszony még fekszik. Sőt alszik is még
32 6| még fekszik. Sőt alszik is még és nem ébred, hiába kántálják
33 6| neki a havipénzt. Volt-e még valaki, a kinek írnia kellett?
34 6| kellett? Bizonynyal, de talán még nem tudta a nevét. És hogy
35 6| éjjeli szekrényén, tegnap még olvasta, hogy kell nevelni
36 6| előtt vagy nevetett - a mi még rosszabb - elbeszélvén a
37 6| akármily tudományosak is, még mindig nem adnak egy közepes
38 7| madarakat és bogarakat. Ember még nem látta, mert az egész
39 7| keresztben-kazalban állott még az új kenyér és a cseléd-ember
40 7| fertálya sem következett még el.~- Jó volna szalonnát
41 7| szaladásában, járásában még benne volt az apró lények,
42 7| a minthogy fűhöz, fához, még a bogárhoz is beszélt.~Nem
43 7| fejükből. Csak a hajukat fonták még mindig be a gyermekkori
44 7| szakában, mondá Juli, a ki még mindig igen szeretett beszélni.~
45 8| elé, a régi képei járják még most is, az ő igazi lényének
46 8| felhők és mentek nyugat felé; még csak dél volt és elborították
47 8| Te-Deumra. A nap szikrái még külön is földíszítették
48 9| állott a sárban, s ezért még kisebbeknek látszottak,
49 9| csak ápolni kell! Szed még markot kend után az idén.~
50 9| az asszonynyal addig, de még kimarnak a szomszédok, ha
51 9| legyen az embernek ereje, még ha munkája volna is!~- Nincs
52 9| Gyalázatos szűkkeblű nép ez, a ki még a magyarságában is ingadozik
53 9| Zsellér!» Mintha lennének még zsellérek. Bántanak kedves
54 10| egy öreg hadvezér lovon, még szebb egy fiatal leány.
55 10| Az az én gondom lesz!~Még nem volt meg az eljegyzés.
56 10| grófkisasszonyokkal nincs ismeretségem, még képzeletben sem. Sajnálom,
57 11| Holnap esküszik egy barátom; még ma fölmegyek hozzá és ha
58 11| lebegni, felhőről felhőre, még az ügyvédek is. De mi üldögéltünk
59 11| hozzátette szomorúan - és még sohasem voltam ilyen szerelmes,
60 11| igen nagy szabású, volt még elhelyezve e lakásban, a
61 11| elhelyezve e lakásban, a melyek még a legénykorból maradtak.
62 11| könyvek, a Karthausi és még egy regény. Hogy mi volt
63 11| egy regény. Hogy mi volt még minden, én biz’ el nem mondom,
64 11| füstöt, ő meg beszélt.~***~- Még két rövid évem van hátra -
65 11| bizonyos hölgynek, ha most, még az éjjel leszámítolnád a
66 11| nagyságos asszony! Rám ismer-e még?» El se pirult, meg se lepődött,
67 11| Odaszorította:~- Be jó hideg. De még jobb forró bent. Így még
68 11| még jobb forró bent. Így még nem élvezett az ember pokoli
69 11| előszobában kellett ődöngenünk. A még ki nem söpört helyiségben,
70 12| vasárnap fésülködésétől még oly egyenes és sima a hajuk
71 12| nem ideiről, tavalyiról még.~Az asszony és a férfi elválasztva
72 12| mesélt - sajnálom, hogy ez még nincs az irodalomba bevéve -
73 13| született gyengeséget befejezi még egy nyomorult szabó, a ki
74 13| hiába tesznek akármit, még se leszek másé.~Az apja
75 13| Ily gyorsan se kötöttem még házasságot. El voltam bűvölve
76 13| tizenkét óra.~- Maradjunk még egy kissé, anyám!~- Attila
77 13| azóta felébredt.~Új baba, még egy szopós gyerek volt otthon.
78 13| Igérem, hogy kezére járok.~- Még egy év!~A másik szobában
79 13| közlékeny lett.~- Egy év még! Én várok szívesen, akármeddig.
80 13| az urának, hogy a mikor még nem ismerte, valakit szeretett.
81 14| verhették, bebörtönözhették, még ha fejét vették volna is,
82 14| esztendőt töltötte már itten és még kétszer négy várt rája büntetésből.
83 14| neki a menyecske - pedig még nem voltak megesküdve -
84 14| kibújik. De hetek multak és még mindig ott éldegélt, sőt
85 14| beszélt már mindent, de még szopott, mindég szopott.~
86 14| vadállat.~Semmi válasz, még csak a bokrok se rezzentek
87 14| megálltak, szétnéztek, sehol még csak egy madár sem meglőni
88 14| István! - kiáltott az asszony még egyszer, kétségbeesve, hogy
89 14| felesége kiáltotta a nevét, még egyszer, a hogy csak a torkán
90 14| katona, a ki lőtt rá és még aznap este őrségen volt
|