Rész
1 1| tudom!~Abban a pillanatban, amikor így monologizált, másik,
2 1| vett.~A fiúk mind aludtak, amikor belépett. Részint a meleg,
3 1| igen rossz néven vették, amikor Robin vészes kiáltással
4 2| csakis az utolsó pillanatban, amikor e részint tündéri, részint
5 3| szükséges egy vagy két forintot. Amikor rendkívül csekély havi keresete
6 3| nevetett neki, megsimogatta, de amikor látta, hagy Sándor meg is
7 3| ragaszkodik a jobbparti fiákerhez, amikor egy, a Duna balpartján megtartandó
8 3| hanem a java virágidény, amikor krajcárjával lehetett kapni
9 4| éhség napjaiban. Fáj, mert amikor gondolataid és emlékeid
10 4| legkomolyabb férfiak is, amikor komoly szó esik arról, hogy
11 4| kézszorításnak miatta. A fiúk - amikor Sándor az esetet elbeszélte -
12 4| tudott betelni vele soha. És amikor este hazatért, nem fogott
13 4| észre ezt a tartózkodást, és amikor megfigyelte mégis, tréfásan
14 4| megelégedetten mosolygott, amikor lépéseit megismerte. Szerencse,
15 4| elzöldült és eltorzult az arca, amikor ez az elhatározás megérett
16 5| és abban a pillanatban, amikor Piroskát és férjét apjuk
17 6| ifjúkoromban egy nyári nap alatt. Amikor például Nyírbaktától Gyöngyösig
18 6| csak akkor ocsúdott föl, amikor látta, hogy a leány gúnyos,
19 6| Azonban mégis elpirult, amikor az öreg azzal a kéréssel
20 6| megbízás rendben volt, és amikor Sándort kikísérték, az ajtóban
21 7| amilyen a fecskefióké lehet, amikor anyja pelyhes melléhez,
22 7| sétált - lehetõleg olyankor, amikor senki se látta. E különös
23 7| ilyen furcsa nyomorúságban, amikor rég elmúlt, amikor nem félhetünk
24 7| nyomorúságban, amikor rég elmúlt, amikor nem félhetünk tõle, visszavágyunk
25 8| kacérkodásra, és csakis akkor, amikor a fölmentõ ítélet már elhangzott,
26 8| nézi, szeretne eltûnni. És amikor a Hannáék házáig érnek,
27 8| hogy mint tévedett akkor, amikor azt hitte, hogy szereti
28 9| nyelven. Mért ne tudhatna, amikor nemrég került elõ abból
29 10| kezdõdik, ahol abbahagyják, amikor következnének az igazi kiábrándulások;
30 10| leány lehetett, de kitûnt - amikor az orvos megszemlélte -,
31 10| forintot Sándor ki is fizette, amikor megjött a ház asszonya,
32 10| mindjárt beszélni nem tudott.~Amikor egy kissé magához tért,
33 10| erõsebb lett, és egyszer, amikor Robin Sándor összetévesztette
34 10| vándorolt a városban, és amikor a szülék a faluba leérkeztek,
35 12| azután, mielõtt láttam, amikor megláttam, és amikor...~-
36 12| láttam, amikor megláttam, és amikor...~- Maga megesketett! -
37 12| mindig szereti! - mondá, amikor a beszédhez való ereje megjött.~-
38 12| fõzéshez.~Két óra se volt, amikor elkészült. Már sült a pampuska,
39 12| barátaim akkor jönnek ide, amikor én akarom.~- És én akkor
40 13| hogy ne halljon mit sem -, amikor Robin Sándor szerelmük és
41 13| sokat fogok gondolni rá. Amikor a szigetre mentünk, kezemben
42 13| Akkor szakadt csak félbe, amikor az öregasszony bejött, hogy
43 13| Sándortól - aki elutazik.~- Amikor ennyi jó étel van, ilyenkor
44 13| szájjal elmenni. Az én uram - amikor legelõször végrehajtó volt -
45 13| volt - akkor is megcsókolt, amikor a városba ment végrehajtást
46 14| a legfontosabb momentum, amikor képviselõ lesz. A melegben,
47 14| akart kezdeni akárkivel is, amikor a világ legszebb szakállú
48 14| szerettem volna elvenni, amikor te még nem is tudtad, hogy
49 14| megalázás érte volna, mint amikor testileg kikapatták, már
50 14| hogy bemenjen a büfébe, amikor feléje sietett erdõvásárló
51 14| igen meg volt elégedve, amikor az új ember nem kért - utólag -
52 15| fizetni, a maga zsebébõl, és amikor elõször maga fizette, napközben,
53 15| maga se így gondolkodott, amikor azt mondta, hogy megélünk
54 16| maradtak.~Már el is éhezének, amikor eljutottak a Sándorék kocsmájáig,
55 17| sok jót evett meg együtt, amikor az országot egy kis szerencsétlenség
56 17| harapott.~Ez volt az az idõ, amikor az ország megingott, ismeretlen
57 17| a harmadik csengetésig, amikor Robin atyja loholva közéjük
58 17| elváltak, és Robin Sándor, amikor az árterületre ért, még
59 19| kidobni, hátat fordítottam. Amikor feléjük visszafordultam,
60 19| veled is megesett, akkor, amikor valamennyinket táplált egyetlenegy -
61 19| nekem! Úgy, mint még akkor, amikor nem voltam még az esketõpapod.~
62 20| vége volt az öregúrnak, amikor fia hozzája érkezett. A
63 20| elvesztette eszméletét. Amikor fölocsúdott, hallotta az
64 21| gyengült abban a pillanatban, amikor fölismerte, hogy ez énen
65 22| kellemetlenséget csinálni éppen mostan, amikor minden bolond lyukból felém
66 22| azonban nem adott neki, amikor az ajtóküszöbig kikísérte.
67 22| mereven tartotta a kezét, amikor az utcára ért is. Egy darabig
68 23| biztatta az urát Piroska, amikor az nyûgölõdött, és türelmetlenségében
69 23| napnyugta felé járt az idõ, amikor mindenfelé, ahol testbe
70 23| is szundítottak talán, de amikor ébren voltak az éjjel sok
71 23| nászvonat, a kalauzok az éjben, amikor az állomások nevét jelentették,
72 23| természet szomorú nagyságában. Amikor újra magukra találtak, már
73 23| mint a tavaszi fuvalom, amikor elõször a friss füveknek
74 23| is jó voltam ám tehozzád, amikor az oltár elõtt, kezemben
75 23| Csak akkor rebbent meg, amikor Gyula olaszul kezdett beszélni:~-
76 24| az esztendõre gondolok, amikor Robin Sándor igen kicsiny
77 24| lábai között surrant el. Amikor végre megfogták egymást
78 24| visszacserélnék arra az idõre, amikor vajat és cseresnyét vacsoráltunk
79 24| nyomorúságos idõkre, hanem amikor megvolt az ezüst kecske!~
80 25| hónap amaz utolsó hete, amikor paraszt szeretne lenni mindenki,
81 25| szólalt meg Piroska, amikor ki nem mondott céljukhoz,
82 25| nézett rájuk, és akitõl - amikor meglátták - mindketten megdöbbentek.
83 25| helyett, és nem tudta, de amikor temette, sírt.~- Úgy bõgtél,
|