Rész
1 1| hiányzott. Azonban egy igen szép bot volt a kezében; a bot
2 1| Különösen a nõk alterálták, a szép hölgyek, akik miatt a fiatalság
3 1| ment el mellettük, és a szép bottal lehetõleg föltûnés
4 1| kecske!~- Isten veled, szép ezüst kecske!~- Nem tudom,
5 1| lehetett annak nevezni, bárha a szép és értékes tárgy egy hölgytõl
6 2| közül a nagytermetû, sasorrú szép leány nyerte vissza leghamarabb
7 2| érezte, hogy valami igen szép, lovagias szolgálatot teljesít.
8 3| megemésztette, úgyhogy a szép szertartásról egyelõre le
9 3| klerikus, Clairvoy St. Bernard szép fehér rendjének föl nem
10 3| olvastam azóta se olyan szép verseket, mint amilyeneket
11 3| fehérbe. Még megvolt tiszta és szép, csak egy kissé gyûrött
12 4| az egyenruhára, a díszes, szép és drága egyenruhákra való
13 4| embernek szüksége van. A baj e szép tervben csak az volt, hogy
14 4| és paprikával. Sok volt, szép volt, hideg volt, mert ez
15 4| mûvészet és az irodalom sok szép ügyét beszélték meg ezalatt,
16 4| és ezért kellene valami szép szociális forradalmat csinálni.
17 4| aki rejtélyes, izgató, szép és szent lény volt a szemében.
18 5| vérpadra szegény alattvalóit. Szép volt e színész uralkodó,
19 5| roncsaiban, elhagyatottságában is szép. Nagyszerû alakja maradt
20 5| Miért nem mondta, hogy ilyen szép leánya van! - szólt Bergen,
21 5| férfitípusa van ez idõ szerint szép hazánknak. Az egyik: amelyik
22 6| könnyezett egyszerre:~- Szép kiejtése van, mi? - kérdé
23 6| Sohasem hallottam még ilyen szép francia kiejtést.~- Látta
24 6| keressen unokája számára szép, gazdag és elõkelõ, egészséges
25 6| a leány szelesen.~- Egy szép jogi könyvet! - felelte
26 6| dicsõíteni tudja. Az áldozatok e szép típusából egy, aki kijelenti,
27 8| doktor úrnak egy gazdag és szép feleséget.~- Két gazdag
28 9| adóvégrehajtókat nem bántja. És ez igen szép és igazságos beosztás, mert -
29 9| izgatottsággal kaparászott a szép idegen nõ fehér arcán, telt
30 9| így?”~„Miért ilyen vakító szép?”~„Mit keres az urán?”~„
31 9| amelyet visszadobtak az ölébe, szép gondosan visszahelyezte
32 10| gyermek sírjánál; akinek igen szép neve volt, ez, hogy „Elvira”! (
33 10| volt. A fû a hátán, egy szép kis gyermek azonban a keblén.
34 10| egyszerû nõ arcán valami kitûnõ szép érzés világított, amíg átalengedte
35 10| Gyüjjenek, gyüjjenek!~(Hozzanak szép kis aranyos fakoporsót,
36 13| mert estve lesz.~- Mégis szép, szép idõk voltak! - ábrándozott
37 13| estve lesz.~- Mégis szép, szép idõk voltak! - ábrándozott
38 13| nézte. Robin folytatá:~- Szép idõk, és én sokat fogok
39 13| felvonásvég mindenképpen szép legyen, ne fájjon senkinek,
40 14| egy alma, amelyet pajzán, szép nõ dob, koketten, bájosan!
41 14| függönyöket visel nyakravalónak. Szép az? Annyi pénze van, mint
42 14| voltaképpeni törvényhozást, e szép, e jó, e drága és talán
43 14| neki, amit látott, mert szép szenvedélyek szántották
44 14| hogy az új katona ilyen szép, nagydarab ember.~- Mintha
45 15| nyitottban, amint szokás.~Szép tartása volt Robin Sándornak,
46 15| metódusa, jó szivarjai és szép szeretõi voltak a jóakaratú
47 15| a pénzt enmagáért, mert szép és jó, mert az erõket kiegyenlíti,
48 16| helyeket is tudott. Csöndes, szép vacsorálópontokat, az igazi
49 16| élni tudó és tehetséges.~A szép asszony pedig kurizált az
50 16| szerepet adnak neki.~...Ah, az szép éjszaka volt, ami a vacsora
51 16| következett. Amióta ifjúságának szép emléke, az ezüst kecske
52 18| hogy jól vannak. A mi drága szép lányunk jó cserét csinált!~-
53 18| szalonnával kezdték. A merész és szép kezdet fölvidámította a
54 18| Vacsoráltak, mégpedig jól, igen szép edényekrõl és igen szép
55 18| szép edényekrõl és igen szép szobában. Minden lakosztály
56 18| mint valamely dicsõséges és szép múlt, fölragyogott a lelkében.
57 19| fehér faráccsal körülvett szép kert volt, olyan, mint amilyent
58 19| volt. Megrémítõ és megható szép, olyan, mint ama felöltöztetett,
59 19| nyugodtan alszik, ugye, szép?~Szép volt csakugyan, de
60 19| nyugodtan alszik, ugye, szép?~Szép volt csakugyan, de az arca
61 19| jobb a pénz, „nagy csomóban szép színe van”. Az a kasztni,
62 19| utoljára, az a karcsú - szép is -, de õ azt hiszi magáról,
63 19| elkomolyodva szólott:~- Ugye szép itt, mi, ez a fehérség?
64 19| szorítottak, hosszan.~- Még mindig szép, tiszta, fényes, jó és szép
65 19| szép, tiszta, fényes, jó és szép a szemed! - mondá a beteg
66 20| Dacos és haragos mozdulattal szép állát a mellébe vágta az
67 22| házból kormányozzák e nagy, szép, és különösen nagy zajjal
68 22| orosz italból:~- Milyen szép lett ez a Pest - mondá,
69 22| témába kezdve -, milyen szép, és különösen milyen nagy.
70 22| volt, hogy aki - még mindég szép vonalokban - vonaglott elõtte:
71 22| kései bölcsesség. Túlságosan szép volt, senki sem fogja felróni
72 22| a te hibádnak, hogy oly szép volt. Hát nem okos elvenni
73 22| lakás felõl való ajtót. Egy szép, fiatal leány, a középsõ
74 22| A komtesz bájos fejét és szép derekát bedugta az ajtón:~-
75 23| valóság talán nincs is velök, szép a szimbólum, amit csináltak,
76 23| dottore Zuchettót, tisztán a szép neve miatt. Az orvos meg
77 23| adj ennem, adj innom!~- Szép vagy, szeretlek!~Eh, végre
78 23| látlak utoljára már; be szép a hajad, puhább, mint a
79 24| beszélgettek egy kissé ama szép, vörös Hannáról, aki hol
80 24| Oly nemes, oly nagy és szép emberi lény nem volt még
81 25| ingben, gatyában. Õ, be szép, be sok úri ruhája lett!
|