Rész
1 2| és - elsõsorban persze - te. Várlak benneteket. Van
2 2| idõsebb leány folytatá:~- Te ne beszélj, csak te ne beszélj,
3 2| folytatá:~- Te ne beszélj, csak te ne beszélj, anyám. Apuska
4 3| borította be Piroska:~- Ó, te szegény agárkám, ó, te hosszú,
5 3| te szegény agárkám, ó, te hosszú, hosszú, nagy uram! -
6 3| azóta se, mint amilyen te voltál egykoron! Leggyakrabban
7 5| tette hozzá sóhajtva.~- Te lemondasz? - szólt Hirsy
8 6| fiatalember is van a szobában.~- Te vagy a legjobb és legokosabb
9 7| kérlek, ezt a topánka dolgot te se vedd valami tragikusan.
10 9| kezébe!~- Jobban fogja, mint te! - jegyezte meg az öregasszony
11 9| forrott a fölkiáltás:~- És te, te, te... te hitvány.~Úgy
12 9| forrott a fölkiáltás:~- És te, te, te... te hitvány.~Úgy fölizgatódott,
13 9| fölkiáltás:~- És te, te, te... te hitvány.~Úgy fölizgatódott,
14 9| fölkiáltás:~- És te, te, te... te hitvány.~Úgy fölizgatódott,
15 10| szájjal. Mindig szidta:~- Te, te, te éhes kis farkas!
16 10| szájjal. Mindig szidta:~- Te, te, te éhes kis farkas! Mindent
17 10| Mindig szidta:~- Te, te, te éhes kis farkas! Mindent
18 14| loholva jött feléje:~- És te itt vagy... nem szólsz...
19 14| teremteni. Neked könnyen ment, te vagy a legszerencsésebb
20 14| szerettem volna elvenni, amikor te még nem is tudtad, hogy
21 14| másnak lenni?~- Ha jól tudom, te a szélsõ ellenzéken vagy.~-
22 14| szükség, tudom magamról. Te is vigyázz magadra... Ha
23 14| leggyöngédebb és legszebb vagy! Te vagy az üdvöske. A parlament
24 14| tudom, mi történt vele, mint te. Mert az én szituációm olyan,
25 14| már láttalak volna. Nem te voltál? Akkor a bátyád volt.
26 15| agyonrágalmazott kártya! Te tartod össze a széthúzó
27 15| elemeket, a pártfegyelem testén te vagy az aranykapocs, és
28 17| hozzá-hozzá szaladt megölelte: ~- Te... te... Vízikirály!~Másnap
29 17| szaladt megölelte: ~- Te... te... Vízikirály!~Másnap kikísérte
30 17| hagyjad magadat csapatni... Te mindig be hagyod magadat
31 19| hogy ilyen nagy urat, mint te, magamhoz hívattam, de én
32 19| én még ily boldog leszek? Te már voltál arra nászúton -
33 19| voltál arra nászúton - de te nem vagy festõ -, és te
34 19| te nem vagy festõ -, és te tudod, hogy milyen ott.
35 19| homlokát, hozzátette: - Jó vagy te, egy kissé önzõ; a képekhez
36 19| képekhez nem értesz, de tehetsz te arról, hogy nem érzed a
37 19| emberek között.~- Én, neked?~- Te, nekem. Pletykálnak rólad,
38 19| feleségedrõl is. Én meghalok, de te erõs vagy, és életben maradsz.
39 19| én hiszem, anélkül, hogy te tudnád. Úgy nézel rám, mintha
40 19| rögtön, délnek. Ne remegj, te erõs vagy, megmondok mindjárt
41 19| mindent. Azt mondják, hogy te eladod magadat, meg lehet
42 19| bánom, de csak aztán, ha már te újjászülettél, megtisztítottad
43 19| oly forrón, mintha nem is te lennél az, aki halálos szenvedéseket
44 20| eléje és suttogva kérte:~- Te voltál az én apám, és én
45 20| voltál az én apám, és én a te fiad. Én vagyok itt és kérdelek,
46 21| nem alkalmas, becsaptak. Te - fanyalodott rá nagynehezen
47 21| nagynehezen mégis a tegezésre -, te nagyszerûen nézel ki, soha
48 21| lent maradtunk. Gyula és te, csak ti ketten lettetek
49 21| valaki. Legalább ti ketten, te. Feleséged õnagyságához
50 21| behúzta, és így szónokolt:~- Te nekünk igen sok vagy, nem
51 22| fényesek, a szája szabadabb:~- Te meg miféle „kékmacskában”
52 22| kémlelte:~- És mit mondasz te, hogy vagy velük, kedveled
53 22| büntetendõ cselekményeket - a te nevedben, tényeket, amelyeket
54 22| senki sem fogja felróni a te hibádnak, hogy oly szép
55 22| És ha nem tudják meg, ha te nem jössz rá soha? Akkor
56 22| gallér legyen!~- Jó fiú vagy te, Hirsy, te vagy az én apám!
57 22| Jó fiú vagy te, Hirsy, te vagy az én apám! Jere, ölelj
58 23| szívnek egybefoglalása: tettél te még több csodát is, ott
59 23| hadd hallom a hangod, mert te úgy beszélsz, mint a tavaszi
60 23| mondá csendesen. - És te se virrassz, én édes, drága
61 25| párja után, aminek a neve a te szent neved: tovatûnt ifjúság!~
|