Rész
1 1| Abban a pillanatban, amikor így monologizált, másik, valamivel
2 2| evett, és az oly kedves volt így, amint legörbülõ ajkaiba
3 3| tönkremegy, ha ez még sokáig így tart.~- Meg kell esküdniök,
4 3| terve Robin Sándornak, és így arájának is, megtetszett.
5 3| lefolynia a szertartásnak, így eszelte ki ezt a festõ,
6 4| szenvedélyes kiállító volt, és így került ahhoz a szerencséhez,
7 4| kedvezõ széllel indult cég így kénytelen vala beevezni
8 4| a krida révpartjába, és így veszté el állását Robin
9 4| megint kevesebb pénzt visz. Így tönkremennek. Azonfelül:
10 5| vagy lehetnek - szintén így szokás.~Csak Sándor védte,
11 6| a zsivány angolok.~Hanna így kivált, sõt még jobban,
12 6| akarták vállalni a védelmét, így került Bergenhez, aki azonban
13 7| Igen jól érezték magukat így, és alighanem szívesen elülnek,
14 7| kötelesség; bár nem jól esik. Így mulatgatja, bosszantgatja
15 7| asszony nem szólt, mert ez így esett neki jól. Valamint
16 8| fogva a fiatalember fejét, így szólt:~- Az enyém vagy!~
17 8| határozta el már régen, hogy így fog cselekedni, ha szívében
18 8| szívében föltámad a szerelem. Így, ahogy a lányok nem szoktak,
19 8| nem lenne semmi baj, de így szegény öreg talán megõrül
20 8| külön-külön. Milyen boldogtalanok így, együtt. Következésképp
21 9| evangélikus magániskolában csak így ígértek tanári állást. Bizonyára
22 9| majd azután fösti meg.~Így várták a kicsinyt. Anyácska
23 9| jött?”~„Mi jogon szól hozzá így?”~„Miért ilyen vakító szép?”~„
24 9| hirtelen elszökött elõle.~- Így egypár nap alatt éhen hal! -
25 10| nyakán, csak akkor búsul. Így szereti, se aludni, se enni
26 13| rendbe kell hogy hozzam, így nem lehet elvinni. Szégyellném
27 13| kinyitotta az ablakot, és így beszélgettek sokáig, nagyon
28 14| ajtajait ismerte csak, és így nem minden habozás nélkül
29 14| kényelmetlen, de az én viszonyaim így hozták magukkal. Ezért öt
30 14| sem nõhet e város körül. Így vagyok berendezkedve. Az
31 14| fázósan ült helyén. Nem így képzelte õ ezt a találkozást!
32 15| mert - hogy megtanult - így szokott Hanna csókolni.~-
33 15| tudnék ezért az asszonyért! - így szólt magában Robin Sándor,
34 15| megmutatják piros nyelvüket. Így Hanna is, akinek folyton -
35 15| nagyapja!”~- No, maga se így gondolkodott, amikor azt
36 19| Eleinte nagyon fájt, hogy így babusgat, de most már én
37 21| gyomrát meg behúzta, és így szónokolt:~- Te nekünk igen
38 21| elbánunk, hé, azzal elbánunk!” így biztat engem, és a biztatásától -
39 22| engedelmeskedik. Ez pedig így járja már évek óta, és folytatódik
40 22| nézett Robin Sándorra, és így kémlelte:~- És mit mondasz
41 22| lyukból felém fú a szél, hogy: így, úgy! Ti vagytok, egyenesen
42 22| Hát ez a rend, és ennek így kell lenni, mert ez az ország
43 22| ország épületének a váza. Így épült, és azzal vége. Neked
44 22| vele. Nem ajánlom, hogy így tégy: megfenyíted és eltaszítod.
45 22| néki az õ tanítványai: Ha így vagyon a férjfiúnak dolga
46 22| utcára ért is. Egy darabig így ment elõre a sötétben.~Itt
47 23| engem elbolondítani; ha így bánik velem, kinyitom az
48 23| élnek és szaporodnak tovább, így rendelte ezt az örök igazság,
49 23| lehet, azokat megalázza, és így gondolják ezt az orvosok.
50 23| ki van játszva a halál! Így gondolta magában Bem Gyula,
51 23| legdélszakibb pompájú nászt. Így elválasztva szerelmesen
52 23| tudni, hogy mi baja, amiért így halálra szánt engem! Nem
53 23| aztán visszamennek...~- Ah! Így volna jó élni, így, mint
54 23| Ah! Így volna jó élni, így, mint ezek a szálló, kalandozó
55 23| a tenger párájában...~És így éltek teljes hat napig,
56 23| meleg és könnyû, köszönöm.~Így aludt el Bem Gyula.~...Sono
57 24| az árva méltóságos úrnak.~Így mulatta magát egy darabig,
58 25| a finom kis álla alá, és így, egy kissé ijedten nézte
59 25| világon csak ketten mosdottak így -, mint az idõsebb Robin.~-
|