Rész
1 1| fiatalember mégis úgy viselkedett, mintha sehogy sem találna az intézetbe.
2 1| úgymint: nézte a házat, mintha meg akarná venni, vagy legalábbis
3 1| szemlélgette az ajtókat, mintha a legközelebbi viharos éjszakán
4 2| ismételte szaggató hangon, mintha egy egér szaladt volna föl
5 2| volna föl az alsószoknyáján, mintha fényes nappal a sárba ragadt
6 3| És az áldás következtében mintha melegebbek lettek volna
7 4| nem lehetett ráismerni, mintha útra készen volna - Amerikába.~-
8 6| szomszédaihoz, sem testvéreihez. Mintha magában állana, mintha külön
9 6| Mintha magában állana, mintha külön törvényei lennének,
10 6| egymástól távol fekvõ, és mintha valami titkos, ismeretlen
11 9| akik nem úriemberek. Nem mintha haragudnának az úgynevezett
12 9| természet parancsolja, úgy, mintha értük volna az egész világ.~
13 9| zengzetes mint rendesen. Mintha mindig egy elégiát mondott
14 9| Elviszem, ellopom! - Tettette, mintha ki akarna vele menni.~-
15 9| Lenyûgözte az asszonykát, mintha bársonyszalaggal kötözte
16 10| mondott:~- Ezek olyanok, mintha valamelyik õ volna, Sándorka!~-
17 11| tudom, mire. Úgy érzem, mintha mindegyre futnom kellene,
18 12| követték el a hitszegést, mintha a legteljesebb biztonságban
19 12| csendesen beszélt, úgy, mintha imádkoznék:~- Az én Máriám
20 12| Sándor röviden.~Le sem ült, mintha máris el akart volna menni.
21 13| elhangzottak. Most hangosabb: mintha visszajönne. Eltávolodó
22 14| izgatottságban úgy érezte magát, mintha forró fürdõben ülne, valami
23 14| Baj van!” Úgy képzelte, mintha valakit vagy valakiket itt
24 14| erõsen bántani akarnának, mintha valami fontos, életbevágó
25 14| gyógyszerészekkel.~Úgy érezte, mintha valami megalázás érte volna,
26 14| mindnyájuk között. Úgy vélnéd, mintha egy öreg koldus tolakodott
27 14| szép, nagydarab ember.~- Mintha valamely egyházkerületi
28 15| elviseltet, gyűrődöttet, mintha mindig medve- vagy legalábbis
29 16| õket le, úgy viselte magát, mintha nem is volna velük egy rangban.
30 17| irigykednek egymásra.~- Mintha egy szerzetest neveznél
31 17| íme, a tömeg fölé került, mintha valami barátságos hullám
32 18| állást úgy osztogatott, mintha maga volna a király, de
33 19| lányos kezei teltek. De mintha a festõ maga is festve lett
34 19| volna, az élet durva ereje mintha máris hiányzott volna belõle.
35 19| Petõfirõl beszélni. Úgy ismeri, mintha a testvére lett volna...
36 19| te tudnád. Úgy nézel rám, mintha szánnál, és azt hinnéd,
37 19| úgy szeretlek, oly forrón, mintha nem is te lennél az, aki
38 20| fordította a fejét, nem mintha félt volna a Hanna szépséges
39 20| Tíz óra! - mondá halkan, mintha valamit meg akarna állapítani.
40 21| rajta valamit? Õ úgy érezte, mintha az egész teste egy var volna.
41 22| kellemetlen hírével, és mintha az a szája ízét elrontotta
42 22| vadul, olyan gyûlölséggel, mintha azt szemlélné: honnan és
43 22| mondá az õsz politikus, mintha magával évelõdne - nem rossz
44 22| magányosságban úgy érezte, mintha valami külföldi temetõben
45 22| régi volt. Úgy köszöntötte, mintha tegnap látták volna egymást. -
46 23| rendes sebességgel, de mégis mintha gyorsabban siklott volna
47 23| állomások nevét jelentették, mintha bûvszókat mondanának. A
48 23| tréfásan - megijeszté. Mintha álmában beszélne, a csonka
49 23| felültek: a tenger, sötéten, mintha ólomból lett volna öntve,
50 23| állandóan forr a szerelem. Mintha az elmulasztott, elhalasztott
51 23| hogy maga is csak úgy élt, mintha az életet álmodná csupán.
|