Rész
1 1| szép ezüst kecske!~- Nem tudom, nem tudom!~Abban a pillanatban,
2 1| kecske!~- Nem tudom, nem tudom!~Abban a pillanatban, amikor
3 2| címén kiment, és amint én tudom, el fog tûnni az ismeretlen
4 3| össze. Megesketem õket, mert tudom a formát, mert voltaképpen
5 4| sietett a magyarázattal:~- Úgy tudom - súgta -, hogy az anabaptisták
6 4| aki csak csipegetett. Nem tudom, miért. Lehet, hogy azért,
7 4| amelynek magyarázatát ma sem tudom, nem is keresem, mert sejtem,
8 6| jobban, ha lesz. De nem tudom, hogy lesz-e és milyen?~-
9 7| szag nem volt náluk, alig tudom magamat kifújni. A berendezésük
10 8| megmondani bizony én nem tudom. Az kellene talán, hogy
11 8| kell csinálni. Ámbár, nem tudom, lehet, hogy ezt a vallásbeli
12 9| mondá Piroska dacosan.~- Tudom, tudom, övé a jövõ! De hol
13 9| Piroska dacosan.~- Tudom, tudom, övé a jövõ! De hol az a
14 9| engedett valamicskét:~- Nem tudom, mit akarnak tõlem? Miért
15 10| beborítva, lágyan.~- Azt se tudom, melyik a másik, ez-e az
16 11| még nem olvastam meg, nem tudom.~Az öregasszony vállalkozott
17 11| Valamit szeretnék, magam sem tudom, mit. Valamire vágyom, magam
18 11| Valamire vágyom, magam sem tudom, mire. Úgy érzem, mintha
19 13| énrám mindig számíthat. Tudom a kötelességemet, és érzem,
20 13| sokáig. Meddig és mit, nem tudom, csak azt tudom, hogy gyönyörû
21 13| mit, nem tudom, csak azt tudom, hogy gyönyörû nyári hajnal
22 13| nyomban beírják. És még azt tudom, hogy ennek a szerelemnek
23 14| nekem jutott eszembe...~- Tudom, a feleségednek. Tehát a
24 14| Lehet-e másnak lenni?~- Ha jól tudom, te a szélsõ ellenzéken
25 14| van a legnagyobb szükség, tudom magamról. Te is vigyázz
26 14| bizottságban. Én különben jobban tudom, mi történt vele, mint te.
27 17| Igaz, még beleõrülök, nem tudom elviselni annak a gondolatát,
28 18| is. Hol rosszabb, nem is tudom. Az élet mulatságos volna,
29 18| Piroskára nem kérdez?~- Tudom, hogy jól vannak. A mi drága
30 19| összeszedve magát.~- Én nem tudom - felelte az asszony halkan,
31 19| szobában beszélni. - Én nem tudom - ismételte -, csak azt,
32 19| ígérni, fenyegetni. Én tudom, hogy fõ az erõs táplálkozás,
33 19| Beszélnem kell, mert nem tudom, hogy s mint lesz holnap.
34 21| nekem van diplomám, ami - tudom - nem sok újságírónak van.
35 22| még az Albrecht út?~- Nem tudom, kegyelmes uram, siklón
36 22| aki mutatja. Lehet, de tudom is, hogy engem eladtak,
37 23| mint ahogy gondoltam, nem tudom nézni. Szegény emberek,
38 23| szelleme nincs, és bizonyosan tudom, hogy szívtelen!~Tréfált
39 23| idehozott, és most én nem tudom, hová menjek!”~Zörgött,
40 23| ösztön értelmét csak én tudom, egyszer már el is vették
41 23| gondolom, kimondani nem tudom.~Az asszony forró arcát
42 24| méltóságán alul van. Nem is tudom már biztosan, miért volt
43 24| kiküzdte, rászolgált: nem tudom, de nem is bánom. Lehet,
44 24| elfogadta-e az állást, nem tudom, vagy igazában: tudni nem
45 24| elfeledtem! Ha megtartom, ha meg tudom tartani, hol vagyok most!
46 25| elõtt apát adjon neki!~- Tudom, hogy mire gondol... Annak
47 25| egykor. De én már meg se tudom fogni; nem értem, nem örülök
|