Rész

 1   1|           közelíteni. A fiatalember mégis úgy viselkedett, mintha
 2   2|            voltak a középiskolákon, mégis még mind az ottani dolgok
 3   3|      házasság templomi szertartását mégis tiszteletben tartja. A házban
 4   3|  városligetben; Duval apó fizetett. Mégis, szemben a lakásadó özvegyasszonnyal,
 5   3|      kellett fizetnie, és a gyomrát mégis elrontotta. Ó, szegény,
 6   3|           és félelmetes volt benned mégis. Robin egyszer oly szomorúan
 7   3|   birtokában. Hirsyt megbízta, hogy mégis: egyengesse az utat. A szegény
 8   3|             egész nem komoly dolog, mégis valamennyien igen komolyan
 9   4|           mindent összedolgozik, és mégis megbukik. Fáj a válás egy
10   4|             embereket zár magába -, mégis pár szóval jelzem amaz üzér
11   4|         csak kosztot és ruhamosást. Mégis õ ágált most a legjobban,
12   4|             amint ama kéz lágyan és mégis erõsen markába búvott.~Robin
13   4| tartózkodást, és amikor megfigyelte mégis, tréfásan megkorholta:~-
14   5|   bûnpártolással fognak gyanúba, de mégis, el nem hallgatom, hogy
15   5|             lett, mint a tót rózsa. Mégis talán elhagyom a virággal
16   5|           hogy mindenki kapható, és mégis, engem már többször dobtak
17   5|        amelyik nem akar, de a végén mégis gazember lesz. A másik:
18   6|   bemutatkozást is elfeledte. Hanna mégis kezet nyújtott neki, pár
19   6|           gondolta magában. Azonban mégis elpirult, amikor az öreg
20   8|       pénzkereskedõ mellé: titokban mégis fájt neki, hogy az emberies,
21   8|          távolságból, de erõsen, és mégis úgy, hogy meg nem érzi.~
22   8|           halványan.~- És mit tenne mégis, ha jönnének, hogy elválasszanak?~-
23   8|          szerelemnek. A leány talán mégis szerette, de vajon szereti-e
24   9|           sürget, hogy elmúljál; és mégis, bár kegyetlen és nyomorúságos
25  10|           családok.~Liza, a cseléd, mégis hozott egyet, valahol a
26  10|     fölragadja és elszaladjon vele. Mégis eszére tért, hátrasompolygott.~-
27  13|       menjen el, mert estve lesz.~- Mégis szép, szép idõk voltak! -
28  14|         hirtelen ment, jó, de azért mégis én adtalak benneteket össze,
29  14|                Erõd van, és ez a fõ mégis... Még mindig a testi erõ
30  14|            viheti, utána indult, de mégis meggondolta, késõbbre halasztotta
31  14|         negyedik pohár után a vezér mégis melegebb lett. Megkérdezte,
32  18|           való...~Néhány úriasszony mégis megjelent, sõt eljött a
33  18|      legalább a szüleim öregségükre mégis boldogok, most jobban érzik
34  20|            a sötét téli reggeleken.~Mégis szerencséje volt, talált
35  21|          fanyalodott rá nagynehezen mégis a tegezésre -, te nagyszerûen
36  21|         valamelyest nyugalomra lelt mégis. A maga szörnyû gyötrelmeit
37  22|          nehány iskolatársát... És, mégis bilincsbe verve viszi magával
38  22|            visszatalált:~- És ha én mégis megválasztatlak? Ha én nem
39  23|            a rendes sebességgel, de mégis mintha gyorsabban siklott
40  23|             Azonban - ha szegénykék mégis mentségre szorulnak - hadd
41  23|        tartozik. Egy-egy pillanatra mégis megrebbent a mi párunk,
42  24|             végre megfogták egymást mégis: a direktor igazgatósági
43  24|           megfizetem...~A legtöbbet mégis Gyuláról beszéltek. Az asszony
44  25|             csaknem valamennyien.~- Mégis a legfõbb a világon - és