Rész

 1   5|         És - Isten a tanúm, nem vagyok asszonygyûlölõ - ezeknek
 2   5|          ebben a társaságban én vagyok az egyedüli, és én is...~-
 3   5|    tanulhatok tõlük. Védõügyvéd vagyok, és egykoron a politikai
 4   6|         kell?)~- Lehet, hogy az vagyok, kisasszony! - felelte Sándor
 5   8|       kikaparnám a szemét; erõs vagyok. Ha férfiak jönnének, azokat
 6   8|   azokat elbolondítanám; ravasz vagyok!~- És ha én magamtól mennék
 7  10|     tanár, sem pszichológus nem vagyok, úgy vélem, hogy az álomképek
 8  10|       anyád, én meg Rébék anyád vagyok. Re-be-ka. Szót fogsz-e
 9  11|      mint egy gyermek:~- Fáradt vagyok, egészen kimerült. Két napja
10  11|       el az embereket? Én csaló vagyok, az éjjel is gondoltam,
11  12|       Ki az én gyermekem, és ki vagyok én, ha nem gyereke, gyermeke
12  13|        tudni egykor, hogy én ki vagyok.~- Ugyan? - szólt az asszonyka
13  13|         hogy mondhassa: „Szabad vagyok, tied vagyok!”~Fölugrott:~-
14  13| mondhassa: „Szabad vagyok, tied vagyok!”~Fölugrott:~- Írok holnap,
15  14|          kit keres.~- Képviselõ vagyok! - mondá Sándor szerényen,
16  14|       ne árulj el, hogy már itt vagyok, még nem voltam a klubban,
17  14|   nehezen ment, de végre is itt vagyok. Új éra kell, meg fogjuk
18  14|         a boldogság karjába. Én vagyok az angyal, egy géniusz ágens-ruhában...
19  14|         szólva, én kormánypárti vagyok, vele születtem, családi
20  14|        nõhet e város körül. Így vagyok berendezkedve. Az írásaik
21  15|     nemcsak azért, mert babonás vagyok. De ami az enyém, az az
22  15|         hogy ilyen okos asszony vagyok én. Majd ha gazdagok leszünk,
23  15|         Ámbár magam is kíváncsi vagyok egy kissé...~Most az asszony
24  18|      megfélemlíteni, én elszánt vagyok! - vágta vissza halkan,
25  19|        hogy beteg: én is boldog vagyok.~A Robin Sándor fején profán
26  20|   orvosért megyek, nagyon beteg vagyok!~Bent ült végre a kocsi
27  20|       apám, és én a te fiad. Én vagyok itt és kérdelek, felelj.~
28  21|         Én még mindig pedagógus vagyok - mondá Hirsy savanyúan,
29  21|         itt egyetemi professzor vagyok, az Isten tartsa meg - mert
30  21|        mint férfi, belátom, nem vagyok kitûnõség, és most csak
31  21|      van benned, és mily boldog vagyok, hogy láthatlak. De ha téged
32  21|     Azonkívül félig võlegény is vagyok; egy nevelõnõ, mûvelt lélek...
33  22|    jövök a sodromból, hogy kész vagyok mindég, mindenre. Ha éjszaka
34  22|   hangon -, én becsületes ember vagyok, esküszöm az élõ istenre!~-
35  22|    uralkodó azt hiszi, hogy nem vagyok a trón és a haza hasznára,
36  22|        a haza hasznára, hát nem vagyok. Hát ez a rend, és ennek
37  22|     szemeit:~- Halálosan fáradt vagyok, aludjunk!~- Jól van, aludj,
38  23|           Sono vedova... Özvegy vagyok...~Piroska elhajította magától
39  23|           Becsületes pálma, nem vagyok én beteg. Velem csak az
40  23|         a szemeit:~- Oly boldog vagyok, mint soha még! - mondá,
41  24|       ha meg tudom tartani, hol vagyok most! Állok egyenesen, magasan
42  24|        boldogan... Kitömött sas vagyok, egyedül állok kasírozott
43  24|      sokat én is, talán adós is vagyok vele, de megvallom - talán