Rész

 1   1|      megvásárolva; nem lehetett többé semmit tennie.~Futott haza
 2   3|    féltékeny lett, nem szerette többé. Pedig az árvagyám leánya,
 3   4|         a fõnök -, ne jöjjön ön többé ide.~- Miért? - kérdé Sándor,
 4   4|      náluk készült, az nem volt többé elõírásszerû, és - nem lassan-lassan,
 5   5|       ellágyult. Nem mosolygott többé, még kelletlen, de komoly
 6   6|       információt. És nem nézte többé oly félelemmel vegyes megvetéssel
 7   7|     nyáriban pedig nem mehetett többé az utcára. Ennek okán otthon
 8   9|      sem volt. Irodába nem járt többé, és az ügyvédet, aki többízben
 9   9|    négykrajcáros. Nem dolgozott többé finoman, a láz gyötörte,
10   9|        azzal nem volt tisztában többé, hogy a margitszigeti esküvõ
11   9|    ebben a pillanatban nem volt többé oly nyomorúságos a szoba.
12   9|      rossz, nem tudja õt etetni többé, hogy éhezik, éhezik, éhezik.
13  10|     azután se igen beszélgettek többé egymással. Sõt alig is látták
14  10|  közönséges szavakat sem tudtak többé egymáshoz intézni.~Még egyszer,
15  11| összefüggéssel beszélt:~- Nincs többé szén, se kréta. Pokolba
16  11|     félek, hogy nem ébredek föl többé. Nem merek elaludni. Aztán
17  11|       És nekem az életben nincs többé örömem! - folytatta Piroska
18  12|     vele?~Neki az életben nincs többé öröme. Nem azért vagyok-e
19  12|       és mivel lábai nem bírták többé: leült a földre, és úgy
20  12|            Nem szeretem Sándort többé! - szólt az asszony, és
21  12|     Menjen! És ne jöjjön vissza többé soha. Úgy akarom.~Megcsókolták
22  15|    fodraihoz. A régi lány nincs többé, megváltozott és újra született
23  18|        nem hozhatja vissza soha többé. És szentimentalizmusában
24  19|  magával a másvilágra, nem akar többé megcsókolni, és nem engedi,
25  19|         ajkaira.~- Nem beszélek többé, nem. De menjen innen, még
26  20| szépséges arcától, nem szerette többé, úgy nem szerette, mint
27  20|       összerázta, hogy nem volt többé ura a maga testének sem.
28  21|       is. Aztán nem is gyûlölte többé amaz ismeretleneket. Elfáradt,
29  21|         hol ez az otthon? Nincs többé. És nem tudott a városban
30  21|     beléjevágott újra, nem bírt többé emberek között lenni, leszállt
31  22|      marad. Ha lát és ébred, ha többé nem hagyja magát: mindenért
32  22|     közönyben. Nem veszed észre többé, ennél szörnyûbb asszonyra
33  22|       lésznek egy testté. Azért többé immár nem kettõ, hanem egy
34  22|         megnemesedett, nem volt többé olyan kerek bagolyfeje,
35  22|       senkinek kellemetlenséget többé, csak egyszer. De én újra
36  23|    megcsalt, nem szólok magához többé az életben soha! Mi baja,
37  23|    másnap hajnalig nem lehetett többé szavát venni. Piroska egyszer-egyszer
38  23|       amilyen jó volt, nem lesz többé soha. Nekem már megvolt
39  23|         de késõn van, nem tudok többé.~- Én alszom! - mondá csendesen. -
40  24|    nincs, és nem lehet meg soha többé. És hogy hiába akarja a
41  24|        ezüst kecskét és világát többé misem szerezheti vissza
42  24|        vette - az anyám - nincs többé. Aki féltékeny volt rája