Rész

 1   1|                               Az ezüst kecske~A zálogház elõtt
 2   1|          kezében; a bot feje egy ezüst kecskét ábrázolt.~A zálogháznak
 3   1|           Forgatta, pörgette, az ezüst kecskefejet többször figyelmesen
 4   1|         hogy ez az ifjú ember az ezüst kecskét a zálogházba viszi.
 5   1|      kecske!~- Isten veled, szép ezüst kecske!~- Nem tudom, nem
 6   1|       jegyezte meg ingerülten az ezüst kecske gazdája, és az egész
 7   1|       ellentétekkel dolgozik.~Az ezüst állat végül is ott maradt,
 8   1|   kiáltással felköltötte õket:~- Ezüst kecske nincs, nincs! - ordítá
 9   2|         történet - amelyben amaz ezüst kecske tényleg nagy szerepet
10   3|          Ah, édes fiatalság, ah, ezüst kecske kora! Valami izgató
11   3|   megkapta, sietett kiváltani az ezüst kecskét. A nyájas állat
12   4|          úgy tetszik, magával az ezüst kecskével is a legerõsebb
13   4|       tárgy. De várjunk, amíg az ezüst állat újra megjelenik, és
14   5|  hirtelen megvillant lelkében az ezüst kecskének bánatos arculata.
15   6|        mágnáscsaládok szervizei, ezüst evõeszköz egy vendéglõre
16   6|           aki behozta magával az ezüst kecskét, és gyengéden simogatta
17   7|          valóban gyönyörû, csupa ezüst minden és fekete fa. Egy
18   9|          Ostoba állat - mondá az ezüst kecskére vonatkozólag -,
19   9|          is!~Hirsy vitte a derék ezüst állatot, és csakhamar egy
20   9|          körülménnyel. Eltûnt az ezüst kecske egy magánintézet
21  11|       Szeretem látni kezedben az ezüst kecskét, akkor vidámabb,
22  11|             Oly vidám volt az az ezüst kecske, hozzuk ki szegényt,
23  13|    szigetre mentünk, kezemben az ezüst kecskével... Ó, ifjúságom!
24  16|      ifjúságának szép emléke, az ezüst kecske eltûnt a kezébõl,
25  18|    Hirtelen megvillant elõtte az ezüst kecske bohókás pofácskája,
26  23|     téged láttalak és imádtalak, ezüst koronájú Szûz Máriám!~Piroska
27  24|                               Az ezüst kecske ébredése~Egyszer,
28  24|        Kecském, kecském, én édes ezüst kecském!~Aztán hazament,
29  24|   bocsánatot kért tõle, és - egy ezüst forint kíséretében - elküldte
30  24|           a mulatságos, kalandos ezüst kecskebot.~- De jó volna,
31  24|     talán maga a jó Isten is: az ezüst kecskét és világát többé
32  24|   babonákkal gyötri magát, de az ezüst kecske mégiscsak ott nevetett
33  24|          hanem amikor megvolt az ezüst kecske!~És elindultak a
34  25|    verõfényes tavasz...~Itten az ezüst kecske a kis Robinra származott.
35  25| mégiscsak megváltozott!... Ó, én ezüst kecském, elmúlt ifjúságom! -
36  25|          és mondá:~- Kisfiam, az ezüst kecskét megbecsüld, ez a
37  25|       kecskét, a kemény, a vidám ezüst kecskét.~1897~ ~ ~