Rész
1 3| Robin megfogta menyasszonya kezét, és a festõnövendék elé
2 3| amint a festõ lányos, fehér kezét e lángok égetni kezdik.
3 3| alatt folyton az egymás kezét szorították: megvan-e, igaz-e,
4 4| bolond volt, kinyújtotta kezét a fõherceg keze felé. Az
5 4| tolakodóbban nyújtotta szeplõs kezét, mire a fõherceg, ellentállni
6 4| beleugrott, vékony kis kezét - amelyre csak most került
7 4| markolatára szorítatta a kezét, az a vágya támadt, hogy
8 5| mélyen bókolva megcsókolta a kezét.~A vén bûnösök egyszerre
9 5| vont. Az ügyvéd nagy, húsos kezét a bal vállára nyomta, Piroskára,
10 8| annál inkább.~Robin Sándor kezét két kis puha kézbe fogták,
11 8| lassan oszló közönségtõl -, kezét is a fejére tette:~- Legyenek
12 8| megcsókolta a Robin Sándor kezét. Sándor remegve csókolta
13 8| Sándor megszorította a Hanna kezét:~- Mit csinált maga velem?
14 9| aki keblére szorította kezét, és úgy panaszkodott, hogy
15 9| öregasszony megtörölte a szappanos kezét, hogy a díjat átvegye. Hanna
16 9| mellét kissé kifeszítette, kezét kabátjának gombjai közé
17 11| asszony csendesen, és hideg kezét rátette a derék fiú forró
18 12| és megfogta az asszonyka kezét. Az lehajtotta fejét, és
19 12| beszélgethessek az éjszakán.~Mindkét kezét az összetört férfi elé nyújtá:~-
20 12| akarom.~Megcsókolták egymás kezét, és Bem Gyula elment. A
21 13| a Sándor vállára tette a kezét:~- Ugyan, ne bántson, menjen
22 14| Külön háztartásban élnek. A kezét csókolja, erkölcsi beteg.
23 18| mellcsontján tartotta a kezét, hogy soványságát ne lássák,
24 19| és megcsókolja a Gyula kezét.~- Aztán a grófné elment,
25 19| mint egy páva. Gyula a kezét nézte, sokáig nézte, sírt
26 19| jobb!~Az asszony reá tette kezét a tréfálkozó ajkaira.~-
27 19| és megfogván barátjának kezét, szólott:~- Ami pedig tégedet
28 20| elõtt.~Ökölre szorította kezét, és sírva ordította:~- Miért
29 20| Megfogta az asszony mindkét kezét, de nem nézett rá, ide-oda
30 22| képviselõ vállára tette a kezét:~- És mit vagy most teendõ?~
31 22| megfogta a fiatal férfi kezét.~- Fiam - mondá papoló hangon -,
32 22| készen, mereven tartotta a kezét, amikor az utcára ért is.
33 23| és megfogta az asszonya kezét.~- Hadd udvaroljak - mondá
34 23| között bújt meg és csókolta a kezét.~- Sono vedova... - folytatta
|