Rész

 1   3|        hangját halkította: Piroskáról beszélt, akinél tökéletesebb, szebb
 2   4|               ebben az idõben alig is beszélt mással, mint Piroskával,
 3   4|           annál nagyabb ékesszólással beszélt késõbb. Robin leült tanulni -
 4   5|              becsületbe vágó dolgokat beszélt róla a társaság, de ez még
 5   7|               uzsorását. Oly pompásan beszélt, hogy mindenkit meggyõzött,
 6   7|               feltûnõ folyékonysággal beszélt. Különösen hatott a fölkérdezésekkel,
 7   7|             nevelést.~Sok ostobaságot beszélt össze a mi tüzes ifjú emberünk,
 8   9|       bábuzott - ismert és szeretett. Beszélt is sokat az eljövendõrõl,
 9   9|                Hangja azonban - amint beszélt - lágy és egyszersmind szilárd
10  11|           annál jobban és hangosabban beszélt kezében a tett - egy köteg
11  11|               és kevés összefüggéssel beszélt:~- Nincs többé szén, se
12  12|        Lehunyta szemeit, és csendesen beszélt, úgy, mintha imádkoznék:~-
13  12|                leült a földre, és úgy beszélt föl a férfihoz.~Gyula háttal
14  12|       Elfordult az asszonytól, és úgy beszélt tovább: - Maga õt szerette,
15  13|            nézve.~A derék fiú finomul beszélt, nem a maga szavaival fejezte
16  14|             máris annak tolvajnyelvén beszélt, majd hetmannak, majd istennek,
17  14|        barátja átvette a szót: másról beszélt, egy nagy birtokról és egy
18  14|             feledte, hogy azt, akivel beszélt, voltaképpen megveti, kémnek,
19  14|               provocateur-nek tartja. Beszélt, csak beszélt...~- Voltaképpen
20  14| provocateur-nek tartja. Beszélt, csak beszélt...~- Voltaképpen nem is
21  14|               miért.~A „miért” halkan beszélt a zúgó, az izgatott tömegben.
22  17|            alig hallotta, mert amíg õ beszélt, Robin Sándor mindig áhítatosan
23  19|            Úgy belemelegedett, annyit beszélt, hogy nagyon rosszul lett.~-
24  19|         Piroska valamivel hangosabban beszélt a szokottnál, Gyula kinyitotta
25  20|           Apja felé intett, csöndesen beszélt, már magához tért egy kissé,
26  20|          annak az arcát nézte, és úgy beszélt:~- Nem bántom. Jó, nem bántom!
27  22|         képzelte magát.~Robin álmában beszélt is valami megölésrõl. Amire
28  23|             szagolta, a virágok közül beszélt ki, alig lehetett érteni:~-
29  23|             tornászni fogok!~- És nem beszélt soha egy becsületes orvossal!
30  23|               Persze, professzorokkal beszélt, méltóságos urakkal, akik
31  23|            ragyogó tengerre, és annak beszélt:~- Holnap? Holnap még itt
32  24|      síremlékének fölállítása óta nem beszélt vele. És azóta is elmúlt -