Rész

 1   3| szertartásnak, így eszelte ki ezt a festõ, most egyszersmind a pap,
 2   3|        lángolni, és látták, amint a festõ lányos, fehér kezét e lángok
 3   4|            szemeik elõtt. Egyedül a festõ röstellte magát:~- Az állás,
 4   4|        mindenkinek, de tenni csak a festõ tudott. Õ keresett - nincs
 5   4|          csókoljátok meg egymást.~A festõ - és talán Piroska is -
 6   4|             hallgatott. Hallgatta a festõ nagyszerû terveit, óriási
 7   4|            maga sovány csuklóját.~A festõ szenvedni kezdett. Éjjel
 8   7|           hagyta õket. Amióta nem a festõ födözte a házi szükségleteket,
 9   7|         ajándékkal és áldozattal.~A festõ egyszer egy kis gyerekkocsit
10   7|           vegye méltó büntetését. A festõ ezzel nem volt megelégedve,
11   9|          Bem Gyula szénrajzai, de a festõ nem volt serény, nem szállított
12   9|   körvonalakban volt megrajzolva, a festõ ezzel meg akarta várni a
13  11|            kerek kétezer! - szólt a festõ ijedt tisztelettel. - Legalább
14  11|          pénzszámláló asszonyság.~A festõ megsértõdött, kigombolta
15  11|        ismeretlen és egészen fiatal festõ dicsõségével, két képének
16  11|       annyit adván, mint amennyit a festõ kért. Vallást változtatott,
17  11|             kétszer is, amíg maga a festõ kérte:~- Hagyjuk abba, ezek
18  11|          hozzá. Mohón nyúlt utána a festõ, de egy-két harapást evett
19  11|      meghalt? - mondá az asszony.~A festõ nemet intett a halotthalványra
20  12|           lengenek körül-körül...~A festõ átfogá az asszonyka térdeit,
21  12|             Gyula, mit csinál?...~A festõ föltekintett, ébredt, majd
22  14|             A férfi nemkülönben. (A festõ mind bolond, valamennyit
23  19|           kezei teltek. De mintha a festõ maga is festve lett volna,
24  19|          gyere, ha mersz! - mondá a festõ, és egyszerre fölelevenedett. -
25  19|           nászúton - de te nem vagy festõ -, és te tudod, hogy milyen
26  19|         Igaz-e, hogy ott olyan nagy festõ, mint Munkácsy, van tíz
27  19|            Volt egy orvos - mondá a festõ minden összefüggés nélkül -,
28  19|             Ölni? - visszhangozta a festõ. - Jól van, nem bánom, de
29  23|          történt ez a csuda, hogy a festõ elindulhasson orvost keresni.
30  23|             úgy mondták nekik, és a festõ elhitte, mert nagy jóakaratot
31  23|            sokablakos szobájában. A festõ kinyitotta a szemeit:~-