Rész
1 1| tudom, nem tudom!~Abban a pillanatban, amikor így monologizált,
2 1| fiatalembert is, aki a következõ pillanatban már ott állott a tulajdonos
3 2| De a fiatalember ebben a pillanatban minden támasz nélkül állott,
4 2| valamit, de Sándor ebben a pillanatban kiegyenesedett, elpirosodott:~-
5 2| hanem csakis az utolsó pillanatban, amikor e részint tündéri,
6 3| hölgyektõl. Piroska az elsõ pillanatban nyakába borult, össze-vissza
7 3| kezet csókoltak. És ebben a pillanatban a szegény nõ is ellágyult,
8 4| beszélünk. Mi közünk nekünk e pillanatban a messze jövõhöz? Azt hiszem,
9 5| kevés szó esett, és abban a pillanatban, amikor Piroskát és férjét
10 8| sem engedték. És ebben a pillanatban a mi ifjú emberünk érezte,
11 9| parancsoló állam - amely e pillanatban rendezkedik be - szemük
12 9| dirigálta a leányát.~És ebben a pillanatban nem volt többé oly nyomorúságos
13 9| egymás felé, de ebben a pillanatban megszólalt az anya:~- Sándorka
14 10| kifogást nem emel.~Ebben a pillanatban sem ellenvetései, sem aggályai
15 10| mennybe emelkedett, és ebben a pillanatban eszükbe se juthatott, hogy
16 13| szerette volna csak, a másik pillanatban már az izgatottság tüze
17 14| beszélni, aki en vogue volt e pillanatban. De a tanácskozóterembõl
18 14| étkezõ üres és csöndes volt e pillanatban. Az agyonkurizált két leány,
19 18| fényességben, amely az egyik pillanatban egyszersmind mosolygás,
20 20| elfogta. De már a másik pillanatban - egész testében összeesve,
21 20| vagy rémülve?~Hanna ebben a pillanatban mindent tudott, és védelmi
22 20| elkacagta magát, de a következõ pillanatban vérbeboruló szemeivel mérlegelte,
23 20| menekülni akart, de a következõ pillanatban látta, hogy nincs veszedelem
24 21| oszlott, gyengült abban a pillanatban, amikor fölismerte, hogy
|