Rész

 1   3|       egykori kispap folytatá:~- Engem az isteni végzet kijelölt,
 2   5|      kezet -, és ördög vigyen el engem, ha teljesen értem. Néha
 3   5|      mindenki kapható, és mégis, engem már többször dobtak ki bírák
 4   5|       kissé elsavanyodva -, utál engem. Jó, de nem szabad elárulnia.
 5   7|        egy héber. Savanyú Józsi. Engem igen megszeretett. Van egy
 6   8|     Jöjjön el, akármikor jöjjön, engem meglátogat, én sok jó tanácsot
 7   8| össze-vissza csókolni. Maga nem? Engem még nem csókolt meg soha
 8  12|          várt reám, nem várt meg engem!~- Nem szeretem Sándort
 9  17|      maga miniszter lenne, akkor engem szolgálnának ki leghamarabb
10  17|         annak a gondolatát, hogy engem valaki megcsaljon. Nálunk
11  18|     kiverem az egész népséget!~- Engem nem lehet megfélemlíteni,
12  18|            mindenkinek joga volt engem megszólítani. Kezdetben
13  18|     zsenije állandóan haldoklik, engem nagyon ritkán fogadnak...~-
14  19|          napon át, rendezgetjük, engem kiküld szövetekért és virágokért,
15  19|     nézte, sokáig nézte, sírt és engem hívott; a karjaiba zárt,
16  21|      azzal elbánunk!” így biztat engem, és a biztatásától - a keze
17  21|      tenni:~- Ne félj, öreg, míg engem látsz! Megteszünk tanfelügyelõségi
18  22|         Lehet, de tudom is, hogy engem eladtak, aprónként elárusítottak,
19  22|        nincs senki és semmi, ami engem ebben megakadályozhat.~-
20  22|      véve, jó ember!” mondá. „És engem szeret, láthatólag szeret!” -
21  22|   megfigyelésen. „Eh, nem szeret engem a világon senki, csak Hirsy!” -
22  23|      érzem, megnézem. Nem szabad engem elbolondítani; ha így bánik
23  23|         amiért így halálra szánt engem! Nem köhög...~- Az igaz,
24  23|     talán nem is leszek: Látsz-e engem?~- Látlak, a szemed ragyog,