Rész

 1   2|            most is meglátszott, nem az jutott eszébe, hogy ez emlékeket
 2   2|             valamit csinálni. Hirsynek jutott a feladat, hogy ez értéktárgyakat
 3   3|            bérletét, narancsvirágra is jutott volna belõle. A könnyelmû
 4   4|              éltek õk is, és nekik sem jutott eszükbe, hogy az ember igazi
 5   5|               árvagyámnak hirtelen nem jutott eszébe a vejének a neve.
 6   6|              társalgásba, és eszébe se jutott sürgetni az információt.
 7   8|              mindent bevalljon, eszébe jutott. E kellemetlen és kotnyeles
 8   9|               maga után...~Senkinek se jutott eszébe azt becsukni. Elálmélkodva
 9  10|             szomorú lett nagyon, és az jutott eszébe, hogy a billió-billió
10  10|             sokkal kedvezõbb helyzetbe jutott. Nagy kedve lõn ezért, és
11  11| nyomtatványokat. Sándornak a rendõrség jutott az eszébe, nincs-e valahol
12  11|              festõnek egyszerre eszébe jutott, hogy neki ma vidámnak kell
13  14|               Voltaképpen nem is nekem jutott eszembe...~- Tudom, a feleségednek.
14  14|        gondolta magában, és eszébe sem jutott, hogy miért.~A „miért” halkan
15  14|            darabig, és hirtelen eszébe jutott, hogy a miniszterelnök beszédjének
16  14|              Robin Sándornak is eszébe jutott, hogy keresse, és hogy végezzen
17  17|       összeráncolván a homlokát - neki jutott eszébe valami:~- A vízibiztosságot
18  18|               és elszaladt.~Eszébe sem jutott, hogy kocsiba ülhet, hogy
19  20|           Vigyázni, ügyelni!~Eszébe se jutott, hogy megkérdezze: mire
20  22|              kezdett, de közben eszébe jutott, hogy „baj” van.~- No, halljuk
21  22|             már csak a fiszharmóniumon jutott hely.~- Komám! Nem enni,
22  23|             aranynak: ily magas polcra jutott volna a köztiszteletben?
23  23|            volt is, egy pillanatra sem jutott eszébe, hogy a tiszteletreméltó