1-500 | 501-618
Rész
1 1| zálogháznak három ajtaja is nyílott az utcára, sõt,
2 1| valószínûség szerint, a kapu alól is meg lehetett közelíteni.
3 1| éles szemû megfigyelõnek is észre kell vennie ilyen
4 1| ezüstkecskés fiatalembert is, aki a következõ pillanatban
5 1| szarvai, ha esetleg voltak is, a fekete selyemsapka alól
6 1| pelyhedzõ bajusza alatt is.~- Neki igaza van! - vágott
7 1| dolgozik.~Az ezüst állat végül is ott maradt, és az ifjú nyolc
8 1| elfojtott hangon ordítson is, mind ezt, hogy:~- Bûndíj,
9 1| Majd betért egy henteshez is, és nagyobb összegért úgynevezett
10 1| ételt tiltotta. De miután õt is erõvel megetették, és mind
11 1| lelkiismereti furdalásai is mind gyengébbek lõnek, végre
12 2| üldözi.~- Béccsel, elvégre is, végeznünk kell.~- De hogy
13 2| és egy kissé cinikusan is, megtámadta az egyenjogosított
14 2| megjelent egy hófehérnél is fehérebb arcú leány, éppen
15 2| kétségkívül biztosabb, arcszíne is bizonyára melegebb. De a
16 2| régebbi, igen erõs csókja most is meglátszott, nem az jutott
17 2| anyagi zavarokkal küzd. Mi is ebben járunk, a papának
18 2| szabályszerûen elhelyezve. A kicsike is evett, és az oly kedves
19 2| estjében. És rövidesen nem is tér vissza, hanem csakis
20 3| szabályos fülei egy kissé már el is állottak a hatalmas koponyájától.
21 3| ha néha pont tizenkettõre is - de biztosan kiszolgáltatja
22 3| bérletét, narancsvirágra is jutott volna belõle. A könnyelmû
23 3| amikor látta, hagy Sándor meg is csókolja, sanda szemmel
24 3| felületesen ismerte, azt nem is tudta, hogy ez a tárgy az
25 3| fölváltotta, vásárolt, sõt magának is vett a legolcsóbb fajtájú
26 3| érdekében tartattak. Nem is egyszer, de többször. De
27 3| hegedûn játszott; mondottuk is, hittük is: jobban, mint
28 3| játszott; mondottuk is, hittük is: jobban, mint Pablo Sarasate.~
29 3| bárha huszonkettedik évét is elhagyá. A gyerekek szívesen
30 3| Sándornak, és így arájának is, megtetszett. Az egykori
31 3| megtéveszteni, különben is édeskeveset törõdött meglevõ
32 3| tekintetekben gyûlölték is a jármûvek e fajtáját. Elgázolja
33 3| Ott, ahol az egyfogatos is fényûzés, rajta ülni ritka
34 3| megismerkedett, sõt nagyjából meg is barátkozott két bérkocsissal.~
35 3| volt, a menyasszony már föl is öltözködött, fehérbe. Még
36 3| magát. A szoknyácska rövid is lett egy kicsit, és kilátszott,
37 3| külsõjükre nézve, de szívükben is fölöttébb komolyan. Nem
38 3| lepetve, de egyszersmind meg is sértõdött. A házmesterné
39 3| behajtást. De erre azok nem is vágyakoztak.~Elrobogtak
40 3| némelyike talán könnyezett is, mert a külvárosokban a
41 3| Az öregasszony, aki most is folyton sírt az õt ért régebbi
42 3| pillanatban a szegény nõ is ellágyult, a körülményekhez
43 3| volna cseresznyés rétest is, amely után, hajh, oly hiába
44 3| testiességnek még csak a gondolatát is elnyomni. Tósztokat mondtak
45 3| rajonganak körül sokan, azokat is meg ne ítéld, soha!~Aztán
46 3| elérzékenyedve, utólag én is megáldalak!~
47 4| Elment, és bár mindössze is egy alantas írnoki állás
48 4| szíve bent bizonyára sírt is. Mert konzervatívak vagyunk,
49 4| elhagyni a megszokott rosszat is, a dohos irodát, a szélhámos
50 4| értett egy mesterséghez is. Alkusz vagy filozófus volt,
51 4| vágynak a legkomolyabb férfiak is, amikor komoly szó esik
52 4| ették, itták és szivarozták is a drága ruhákat. Éspedig
53 4| Bonyolult az ügy, és talán nem is érdemes magyarázatra, elég
54 4| monarchia némely tekintélyét is, be szabadott menniök a
55 4| sõt meglehetõsen titokban is maradt az eset, de igen
56 4| és a polgári érzés nagyon is föllángolt bennük. A zsidónak
57 4| helyzetet komoly oldaláról is felfogni és megbeszélni.
58 4| volt egy fölös krajcárja is, házi nevelõk és ügyvédi
59 4| Hirsy - pénzfizetséget nem is kapott, csak kosztot és
60 4| áttérõnek, és ezenfelül jól meg is fürdetik!~Nevetett, de igen
61 4| és szörnyen éhes Piroska is fölriadt. De csúfolódásuk
62 4| mennie, akárhogy utálja is ezt a dolgot. Le kell gyõznie
63 4| küldenék érte a fogatot, nem is volna rossz! - nevetett
64 4| tetszett neki. Az öregasszony is fölnézett a kötésébõl.~-
65 4| sajátossága, hogy meleg idõben is hideg marad. Ezért, és különösen
66 4| biz én ezt hiszem, és ki is mondom.~Rendkívül jó étvággyal
67 4| Terve a következõ hetekben is volt mindenkinek, de tenni
68 4| szerelemmel.~Kivallottam ezt is, és ha már mindent elmondok,
69 4| és külsõ életérõl. Addig is, kedves olvasóm, szépen
70 4| komolyak voltak, sõt nagyon is komolyak, és mint a derék
71 4| jövendõben és azért éltek õk is, és nekik sem jutott eszükbe,
72 4| magával az ezüst kecskével is a legerõsebb összefüggésben
73 4| tisztviselõk és antikváriusok is, és mûárusa is éppen egy
74 4| antikváriusok is, és mûárusa is éppen egy ódondász volt,
75 4| a mûvészet nagy elveirõl is, és a fehér inggallérról
76 4| részben a felsõbb körök is, piszoknak nézték és kigumiztatták.
77 4| magának a festõnek az orra is. Megfigyeltük és sokat nevettük
78 4| magyarázatát ma sem tudom, nem is keresem, mert sejtem, hogy
79 4| némi aggályai voltak akörül is, hogy tehetsége végképp
80 4| de ebben az idõben alig is beszélt mással, mint Piroskával,
81 4| Piroskával, akivel különben is több idõt töltött el, mint
82 4| váratlanul, kimondom. Elõször is a legjobb nõi társaságot
83 4| idõre. Különben, ha kedvelte is õket, egészen emberszámba
84 4| nemcsak férfiak, hanem nõk is vannak a világon, ez a fölfedezés
85 4| viselkedett Piroskával, napközben is sokszor, hevesen megcsókolta,
86 4| festõ - és talán Piroska is - roppantul elpirultak,
87 4| nem. Különben talán meg is ijedt volna, tudván azt,
88 4| még, és ha csak lehet, ne is tudja meg senki, csak a
89 4| kézenfogták a mi két fiatalunkat is, de az egyik kirántotta
90 4| õket el!~Egy napon át el is maradt, betegség címén.
91 5| hazajön, és azért, mert nem is hívták.)~A kis kocsma az
92 5| kocsmában ebédelt a király is. Magától értetõdik: nem
93 5| vesét velõvel - de tojást is habarjanak bele -, és oly
94 5| roncsaiban, elhagyatottságában is szép. Nagyszerû alakja maradt
95 5| alakjait szerette játszani, õ is nemes lett, lemondó, bölcs,
96 5| szolidabb õrültekházában is, ha mint józan tanulmányozó
97 5| magasabb rangú tisztviselõk is jártak az asztalhoz, kis
98 5| nagytehetségû volt képviselõ is, akinél szigorúbb erkölcsi
99 5| nõk, akiket különben nem is szerettek. Természetes,
100 5| Természetes, hogy más okok is közrejárultak, teszem föl,
101 5| tetszik, és ezen a réven õt is többre nézik itt, mint azelõtt.~-
102 5| vagyok az egyedüli, és én is...~- Ön is fog! - suttogta
103 5| egyedüli, és én is...~- Ön is fog! - suttogta mosolyogva
104 5| mértékben, hogy késõbb maga is megbánta.~- Tegyük kezünket
105 5| se nem érdekes, és nincs is az emberiség természetében.
106 5| természetében. Hazudunk önmagunknak is, és az önelemzés e korszakában -
107 5| amely miatt már a bíró is végzett velük, hogy az õ
108 5| váltókereseteket.~Végre is a zsebébe visszagyûrte a
109 5| ez még jobb társaságban is - és ilyenek még vannak,
110 5| és a társadalmi állását is elvesztette. Természetesen
111 5| ebben az idõben már nem is volt egészen egészséges.)~
112 5| számláját - akármennyire fájt is ez az önérzetes fiatalembernek -
113 5| rosszul vagy sehogy sem lakott is, de rendesen és jól étkezett
114 5| rossz a világ!~- És nem is lehet megjavítani! - tette
115 6| gyilkosság ennek magának is élvezet.~Ez embernek volt
116 6| után megkínálta Sándort is, de örvendetes tudomásul
117 6| nem él pálinkával.~- Nem is való fiatalembernek, a fiatalembernek
118 6| Elveszítheti, ellophatják, vagy nem is a magáé? - kérdé az öreg
119 6| Arra fordultak, és nem is vették észre, hogy valaki
120 6| nézett reá, a bemutatkozást is elfeledte. Hanna mégis kezet
121 6| természetébõl. Sándor meg is szédült tõle egy pillanatra,
122 6| mai fiatalság, a leányok is nem akarnak egyebet, mint
123 6| hogy egy idegen fiatalember is van a szobában.~- Te vagy
124 6| zárnak be bennünket, ha maga is úgy akarja: a maga felesége
125 7| önelemzés fagyos világossága is békén hagyta õket. Amióta
126 7| férfiút, mint az adakozót, nem is szeretnek igazán, talán
127 7| egyszer egy kis gyerekkocsit is hozott, hogy legyen, ha
128 7| lesz.~Egyéb ügyetlenségeket is követett el Bem Gyula. Például
129 7| megkínozza, de még az arcába is mosolyog!~A cipõügy, sem
130 7| egy legeslegjobb barátomat is, aki a nagyszerû éveslakásban -
131 7| nem tudott! Aztán, elvégre is, egészen bizonyos, az asszonykának
132 7| csak két szót szól, kétfelé is szólhatott volna, és az
133 7| akarja - még a lábacskáját is megcsókolják, és sûrûn és
134 7| ragyogott, sõt kezében a kecske is nevetett.~Ölébe ültette
135 7| legegyszerûbb hölgyeket is föllelkesíti.~- Most jövök
136 7| megszeretett. Van egy féleszû lánya is, azt mondta... Mondhatom,
137 7| polgár, azt hiszem, ölne is egy forintért. Vagy talán
138 7| forintért. Vagy talán ölt is? Mit, mit gondoltok? Külön
139 7| meggyõzött, a festõt, sõt önmagát is. A nõkrõl nem is szólva,
140 7| önmagát is. A nõkrõl nem is szólva, a nõi nem - úgy
141 7| figyelmezteti, esetleg meg is bünteti, mert nem adtak
142 7| hatnak majd a bíróság elõtt is, és Hanna atyját bizonyítékok
143 8| Sándor nagy kezének a körme is. Kedves: a kevés mozdulatú
144 8| fényesedõ - fekete kabát ujja is! A nyílt és egyszerre gõgös
145 8| állású lábszárakról nem is szólok. És nem szólok most
146 8| állott nyíltan, de szívébõl is, nagyapja, a pénzkereskedõ
147 8| lefolyású lenne Hanna szerelme is. Ti könyvek, ó, ti könyvek,
148 8| az övéi. És ha homályosan is, de éreznie kellett, hogy
149 8| idegenkedést, sõt valami félelmet is érzett Sándor, de egyszersmind
150 8| oszló közönségtõl -, kezét is a fejére tette:~- Legyenek
151 8| Legyenek hosszú életûek szülei is, ön is, boldogok és szerencsések,
152 8| hosszú életûek szülei is, ön is, boldogok és szerencsések,
153 8| mi kosztunkat talán nem is tudná megenni, bárha egészségesebb.
154 8| ráragadt az öregre, sõt a fiára is. Hanna is mosolygott, de
155 8| öregre, sõt a fiára is. Hanna is mosolygott, de halovány
156 8| a legkedvesebb unokáján is. Nagyon hisz és nagyon fél
157 8| mint a gavallériát. Magának is le kell szoknia, mert úgy
158 8| ó, vannak cinikus szüzek is -, a szokatlan, sõt merõben
159 8| volt, hanem az, hogy végre is legföljebb még a mai napon
160 8| tölteni ezzel, ha egy hetet is: az örökkévalóságnak mily
161 8| krajcárt sem vetették meg, azt is többször szóba hozták. A
162 8| fiatal, sõt házasemberek is -, az egyszerûen becstelen.
163 8| megmondom a miniszter szemébe is!~Az öreg csitította, de
164 8| érnek, hirtelen ajánlja is magát:~- Családom vár! A
165 8| pontról pontra százszor is megállapította, hogy mint
166 9| idõben Robin Sándor arra is megharagudott, akit különben
167 9| magát, még abban az esetben is, ha igaz, hogy a tárgyaknak
168 9| való áttérését. Már meg is történt, Hirsy ág. evangélikus
169 9| arccal! Még a savanyú Sándor is nevetett rajta, úgy, hogy
170 9| rajta, úgy, hogy az oldala is belefájdult, kacagva jajgatott,
171 9| hozzál cigarettát, magadnak is!~Hirsy vitte a derék ezüst
172 9| emlékcédulát, és csakhamar el is vesztette. De nem tudta,
173 9| fiókokban talán arany botokkal is volt találkozása... Gazdája
174 9| Gazdája hónapokig nem is gondolt, nem is gondolhatott
175 9| hónapokig nem is gondolt, nem is gondolhatott mosolygó képére.
176 9| osztályra, bizonyára õk is szánják szegényeket, de
177 9| még a szelíd adóvégrehajtó is igazságot tesz, és szerteszórja
178 9| ismert és szeretett. Beszélt is sokat az eljövendõrõl, Gyula
179 9| eljövendõrõl, Gyula elõtt is, nem restellte. Neveket
180 9| megmutatni.~A valaki el is jött, csakhogy egy kissé
181 9| az elsõ pillanatokban nem is tudta tájékozni magát, a
182 9| mitõl, de mitõl? Elõször is fekvésénél, a saját maga
183 9| kevésvártatva prémes gallérját is, és kényelmesen, sõt egész
184 9| lehetne másé?~- Hasonlít is.~- Ó, nem, egész az atyja.~-
185 9| fogadni.~Ezt már az orvos is mondta. Erre a megjegyzésre
186 9| Hogyan dolgozik, még csak nem is gondolkozhatik!~A látogató
187 9| urat, más beszélnivalóm is van vele. De a kicsi talán
188 9| vagyunk!~- A kisasszony is? - szólt Piroska megszelídülve.~
189 9| éppen nem, de majd csak én is az leszek. Minden lány szeretne
190 9| megemelve, mondá:~- És leszek is.~Lenézõ tekintettel nézte
191 9| bármennyi gyermekük születnék is - arcra, sõt természetre
192 9| arcra, sõt természetre is gyereklányok maradnak. Az
193 9| tudott beszélni, de Piroska is intett neki, hogy legyen
194 9| Csend legyen, a nagyanya is abbahagyta a mosást, nézte
195 9| a szoba. Hanna szemében is egész otthonosnak, sõt kedvesnek
196 9| vele.~Igaz, hogy esteledett is; álmos lágyság borult a
197 9| legnehezebb helyzetekben is sikerülni szokott, ha nõvel
198 9| aki utánuk jár. Sándor is a mellét kissé kifeszítette,
199 9| önnek és köszönteti. Én is köszönöm!~Hanna átnyújtott
200 9| kisasszonyt!~- Köszönöm. Itthon is akad dolga! - szólt Hanna
201 9| alig volt öntudatánál, nem is köszönt, az ajtót is nyitva
202 9| nem is köszönt, az ajtót is nyitva hagyta maga után...~
203 10| azért akadt volna Robinéknak is, bár, mondom, igen kevés
204 10| szénrajzaiból csak jut neki is egy-egy orr, fül, kabátszél.
205 10| majd én szólok! A magaméról is azt mondtam, hogy egy nagy,
206 10| híres színésznõé. Titok. Jól is tartották, mindég is gyönyörûen „
207 10| Jól is tartották, mindég is gyönyörûen „kinézett”!~Piroska
208 10| látszott a kupé ablakából. Nem is volt csúnya, egy csöppet
209 10| portákra ültetett sötét tujákat is át- meg átsütötték.~- Talán
210 10| visszaküldi õket. A nagy Sándor is búsult, reágondolván önhalálára.
211 10| emlékszik rájuk, öt helyen is lesz egy másik hónap alatt,
212 10| alatt, elfelejti a nevüket is. Ilyenek, ah, ilyen rosszak
213 10| mirõl van szó. Kommendált is arra való asszonyokat, igen
214 10| menyecskéket, akiknek maguknak is egészen apró gyerekük van.
215 10| legszívesebben lesz tanú is.~Liza kérésére mellõzték
216 10| e világból valók, és nem is vonatkoztak erre a mi világunkra.
217 10| gyermek különben, habár nem is szentimentális természet,
218 10| szepegett volna, ha csak valamit is megérez a földi dolgokból.
219 10| olykor a piszék, a tömpék is. Ilyenkor iszonyú sírás
220 10| kedves olvasóm, már most is elgondolhattad - ezen a
221 10| dajkaságba; Liza, talán nem is jó helyen járunk! - jegyezte
222 10| jelentek meg a kapukban, meg is szólították õket, de nem
223 10| nemzeti színészetnek voltak is a mártírjai!)~- A jegyzõhöz
224 10| meg Robin, mert már fáradt is volt.~- Inkább a paphoz! -
225 10| mozgatta a kis tenyerét, végre is beletalált a hatalmas marokba.
226 10| akarta, lehet, hogy nem is értette a dolgot, és az
227 10| véletlenül történt. De a véletlen is csak valami.~Már megegyeztek
228 10| legyék!~A havi fizetésben is megállapodtak, az elsõ havi
229 10| havi hat forintot Sándor ki is fizette, amikor megjött
230 10| kis Sándor és a nagyobbik is, igen megenyhültek, látván
231 10| egyszer-egyszer a szappant, a kávét is emlegette, hogy jó és finom
232 10| alkalmat vett magának arra is, hogy a kis Sándor nagy
233 10| mert az enyém. Még az epéje is édes. Ha nincs vagy három
234 10| egyszer csak megszakad.~Robin is dicsérte az asszonyt, Piroska
235 10| dicsérte az asszonyt, Piroska is, Liza is. És lassan-lassan
236 10| asszonyt, Piroska is, Liza is. És lassan-lassan indultak
237 10| többé egymással. Sõt alig is látták egymást, bár folyton
238 10| a parasztgyerekkel, ki is tört néhány keserû szóban.~-
239 10| elkékült. Az orvos - mert azt is elhívatták - nem is akar
240 10| azt is elhívatták - nem is akar neki orvosságot adni.
241 10| erõsek voltak, talán örültek is, hogy megszabadultak a pajtásuktól.~
242 10| gondolt, amit az ura ki is mondott:~- Ezek olyanok,
243 10| akár még fizettem volna is érte. De nem bírta ezt a
244 11| az ajtón; nem jött, nem is rohant, bevágódott:~- Pénz
245 11| õszi kabátját - mivel õ is azok közé tartozott, akik
246 11| és az árát mindjárt ki is fizette, ötször annyit adván,
247 11| hogy elkésett maga a király is, aki szintén szerette volna
248 11| Megvétetett”. Az állam maga is csak utóbb érkezett, de
249 11| dicséreteket, a nagyobbakat kétszer is, amíg maga a festõ kérte:~-
250 11| öregasszony nagy karéjt szelt, sót is adott hozzá. Mohón nyúlt
251 11| kihozom.~- Hagyjad, talán el is veszett, a céduláját se
252 11| végre Bem Gyula.~Piroska is igent bólintott a fejével.~
253 11| Én csaló vagyok, az éjjel is gondoltam, hogy én érdemtelenül
254 12| félálomban, szólingatta is:~- Gyula, Gyula, mit csinál?...~
255 12| régen, volt-e vele valaha is? Nem én voltam-e magával
256 12| búcsúzó zsebeibe.~...Az ajtó is nyitva maradt utána. (Az
257 12| Piroska átvette, talán meg is számlálta.~A fásember fát
258 12| galuskához való forró víz is buzgott, de férfi nem volt
259 12| férfíakkal bánni, egyet is lekötni, csak azt tudja,
260 13| látta, sõt mindjárt meg is könnyezte. Elfordult, hogy
261 13| itt minden a magáé. És az is lesz, amíg akarja, amíg
262 13| Az ajkán kiserkedt a vér is, talán meg is látszik ajkán
263 13| kiserkedt a vér is, talán meg is látszik ajkán a csók vérzõ,
264 13| eltávolodva egymástól, azért is együtt maradunk. Azért,
265 13| magának én ezek miatt valaha is?~- Nem maga, én! Sohase
266 13| legkínosabb helyzetekben is elégedettnek mutatkozott.
267 13| szeretni fogom. És maga?~- Én is, egy kicsinyt.~- És van
268 13| érzi?~- Talán van nekem is! - mondá az asszony komoran.~
269 13| mögött maradok, ha nem látnak is. Voltaképpen, a maguk sorsa
270 13| a számlákat. Talán vele is kellene beszélni, némely
271 13| dolgom. A maga fehérnemûit is rendbe kell hogy hozzam,
272 13| Fölugrott:~- Írok holnap, maga is írjon. Mint akar berendezkedni,
273 13| a szót, de csakhamar meg is sajnálta, hogy kimondta.
274 13| árt.~Csudálkozott, sõt meg is sértõdött, hogy nem akart
275 13| megtörülte.~Robin Sándor kezet is csókolt neki, ami miatt
276 13| Megcsókoltatta egymással a fiatalokat is:~- Micsoda csúnya szokás
277 13| végrehajtó volt - akkor is megcsókolt, amikor a városba
278 13| rábírni õket. Sándor másodszor is kezet csókolt Piroskának.
279 13| léptei még hangzanak azután is. És hallani véli, miután
280 13| elég tiszta lapot. Végre is olyant vettek, amilyent
281 14| ebédlõit. A belsõ izgalom is melegítette. Egy magyar
282 14| úriembernek az életében végre is - születésén kívül - az
283 14| Sõt még a szeme állása is más. Túl van a hatvanon,
284 14| és talán az éjszakázástól is - sárgák, puhák. (Akié ugyan
285 14| hozzájuk: köztük már meg is vették, sõt a parasztok
286 14| sõt a parasztok már föl is lázadtak.~„Érdekes társaság,
287 14| alacsony, dísztelen és nagyon is házias, de azért el lehet
288 14| ugratni lehet. Különben is jól viselte magát, mosolygott
289 14| meggyõzõdött hangon.~Itt is pénzrõl beszélgettek. Robin
290 14| ereszkedõ füstfelhõknek is fölötte, egészen fölül úszik
291 14| sõt külön kezelt milliók is... Lehet, hogy a kókuszszõnyegek,
292 14| tekintve azt, hogy különben is igen föl volt izgatva -
293 14| Smith Ádámot és a többit is. Meg kell tudnom a börze
294 14| pénzpiaccal!...”~Nyomban hozzá is akart látni, fölkelt, hogy
295 14| esik azért, hogy õk végre is egy-egy jó gyógyszertári
296 14| a csengettyû hívására õ is bement a terembe, hogy meghallgassa
297 14| akart kezdeni akárkivel is, amikor a világ legszebb
298 14| nekem nehezen ment, de végre is itt vagyok. Új éra kell,
299 14| gyümölcsrõl... Sándor el is feledte, hogy azt, akivel
300 14| beszélt...~- Voltaképpen nem is nekem jutott eszembe...~-
301 14| bûbájos Hanna a tiéd lett. Én is szerettem volna elvenni,
302 14| elvenni, amikor te még nem is tudtad, hogy van a világon.
303 14| hogy van a világon. Nem is hívtatok meg az esküvõre,
304 14| szükség, tudom magamról. Te is vigyázz magadra... Ha egyszer
305 14| képviselõtõl, de önmagától is. Homályos vágya támadt ennek
306 14| az alkalmat - jól hasba is bokszolta.~- Ez fáj! - mondá
307 14| mint a szemét, szemetel is vele. Téged tisztelve szeret,
308 14| ha szándékát nyomban ki is viheti, utána indult, de
309 14| most hirtelenében - azt is, hogy õ itt senki, semmi,
310 14| észreveszik. A várakozást is nagyon megutálta.~„A szolgaság
311 14| még szerte kalandozott, az is megjött, szolgát parancsolt
312 14| vége felé járt. Most már õ is haragudott, mert élcelni
313 14| alattomban még az ellenzékéket is éltette - most fölhúzta
314 14| másik testõr, ügyvéd maga is, mindjárt törvényjavaslattá
315 14| bánt vele, még védelmezte is. De nekiment az oldalnak,
316 14| lépésekkel utána vonult õ is, magára hagyván a megütõdött
317 14| most a ház.~Robin Sándornak is eszébe jutott, hogy keresse,
318 14| roppant lárma támadt, és ide is behallatszott. Az aggastyán
319 14| megesszük egymást, téged is, öcsém. Lásd, minek jöttél
320 15| sőt politikai körökben is. Szépen és keményen ült
321 15| olvasóm. És a kalapjait is jól válogatta meg, ami szintén
322 15| érkeznék. Csakhamar rájött arra is, hogy a politikai életnek
323 15| néha némi helyi fájdalmakat is okozol: állandó és nagy
324 15| hazában, sõt a határokon túl is. Kár, hogy olyan sovány
325 15| mágnásasszony tudakozódott utána, õ is ez után...~Rossz vagy hitvány
326 15| csettentésével és csípõ ostorral is - ûzött, rohantatott elõre.
327 15| piros nyelvüket. Így Hanna is, akinek folyton - és magától -
328 15| legobjektívebb akadémikus is mély meghatottság nélkül,
329 15| épp elég egy házban. Õ, én is ismerem e puha kezû, de
330 15| adnak - kenyéren és párizsin is! - jegyezte meg aztán haragosan,
331 15| megokosodtam? Az én eszemet is kicsavarták a maguk könyvei,
332 15| érte kapni, még egészséget is. Maguk pénzért vesznek meg
333 15| tettetett gonoszság!~- Nem is gonoszság, nem is tettetés.
334 15| Nem is gonoszság, nem is tettetés. Maga tudja, hogy
335 15| silány hagyományaival. Magát is jobban szeretném, ha õszintébb
336 15| családapának született!~- Minek is, nincsenek gyermekeink!~-
337 15| nincsenek gyermekeink!~- Nincs is rá szükség, még az hiányzanék,
338 15| nagyapa meghal! - Ámbár magam is kíváncsi vagyok egy kissé...~
339 15| elbír. És Robin Sándor nem is bírta volna el, ha nyomban
340 16| érzésû férfiakban különben is él a hal kultusza és a mezei
341 16| ételek költészete. Hanna is szeretett jól enni, szabadban,
342 16| vágyott. (Egy kissé intrikálni is akartak két társuk ellen,
343 16| kineveztetni, még a régi hóhért is õk nyugdíjaztatták, hogy
344 16| vidékiek maradtak.~Már el is éhezének, amikor eljutottak
345 16| viselte magát, mintha nem is volna velük egy rangban.
346 16| író-képviselõ még fehér fogait is fölemlítette. Hogy a feleségével
347 16| aki még egyéb jó helyeket is tudott. Csöndes, szép vacsorálópontokat,
348 17| Sándor vízikirály lesz~A nyár is elkövetkezett. A Sándor
349 17| idõvel. Robin Sándor maga is egy izgatottságban élt,
350 17| igazságügyminiszter, aki a szavát is alig hallotta, mert amíg
351 17| Hanna - most már többször is és mind energikusabban kurizált.~
352 17| boldog éjszaka, sõt a reggel is.~Hanna pakolás közben hozzá-hozzá
353 17| kikísérte a vasúthoz, a kupéba is fölment, és ott a fülébe
354 17| felülkerekedést, és Hanna szóba is hozta:~- Ez jó, hogy ismernek
355 17| közönség elõtt. Csókolództak is, egészen a harmadik csengetésig,
356 17| földijéét, akit véletlenül Hanna is ismert, és tréfásan ajánlott
357 17| magához! - Maga - különben is - jó, ha reánk hallgat,
358 17| akarja, megcsalja a gyerek is!~Ölelkeztek, elváltak, és
359 17| árterületre ért, még akkor is mind ezen az utolsó mondaton
360 18| estély, amelyen hölgyek is megjelentek, de igen kis
361 18| társaságuk. A társaságbeli dámák is szerettek volna megjelenni,
362 18| mondom. A Hanna rokonságából is beeresztettek két-három
363 18| legérzékibb haj - egy kissé be is porozva - fölfésülve, virággal,
364 18| nyugtalanító hatást tett a nõkre is. Sima, erõs álla, fehér,
365 18| amelytõl a fáradtabb férfiak is megremegnek belsejükben,
366 18| belsejükben, s néha külsejükben is. A nem fáradtak pedig egyszerûen
367 18| tünetek között.~A szeme is megváltozott Hannának, és
368 18| vendégsereget, a hölgyeket is.~Ó, hogy unta ezeket, kiknek
369 18| helyette - kurizált most is, csakhogy érdekes gúnnyal,
370 18| meghívott a nagy vacsorára is.~Robin Sándor kezet csókolt
371 18| Megkerültem. Rossz volt lent is, rossz fent is. Hol rosszabb,
372 18| volt lent is, rossz fent is. Hol rosszabb, nem is tudom.
373 18| fent is. Hol rosszabb, nem is tudom. Az élet mulatságos
374 18| nekik... Tudja, hogy nekem is volt trafikom? Egyszer maga
375 18| volt trafikom? Egyszer maga is bent járt nálam, nem ismert
376 18| idegen városokban, és - hogy is mondjam - mindenkinek joga
377 18| elválasztotta õket, különben is az inas jelentette, hogy
378 18| borús hangulatú férfiakat is. A különféle fajtájú emberek
379 18| eledeleket. A miniszterné szemei is megtüzesedtek, dicsérte
380 18| vagyunk, a becsületesek is, a gazok is. Íme, egyformán
381 18| becsületesek is, a gazok is. Íme, egyformán éhezünk
382 18| magunkat, ó, be furcsa kétkezûi is vagyunk a Jóistennek!~...
383 18| akarták fektetni. Még másoknak is jó lett volna lefeküdnie,
384 18| tágítottak az egész estén, és nem is sejtették, hogy míg a szépség
385 18| néztek nagy államférfiak is, mert bukásuk eshetõségére
386 18| jövedelemmel járót, hogy az nem is fizetés, hanem civillista.~
387 18| azért, hogy csaló. Mert nem is volt az, csak egyszerû lélekbúvár,
388 18| tûrhetetlen, idegölõ munka”. Fogta is a fejét, adta is a fáradtat,
389 18| Fogta is a fejét, adta is a fáradtat, miközben gorombáskodott
390 18| még a finom kis lábaikkal is megérintették a lába lapos
391 18| hozzájuk. Némelyiknek súgott is egy-egy szót; számot, a
392 18| formátlan, és még csak nem is hálás hozzájuk, aki naiv
393 18| közöttük, azt lehet, le is fõzi a végén - egy bukétával
394 18| hogy az már Robin Sándornak is föltûnt.~Három spanyol diák
395 18| szentimentalizmusában a cselédeket is megsajnálta, hogy azoknak -
396 18| miatt virrasztaniok kell. Ki is ment, hogy egy részüket
397 18| tükörsimává tette. Egyszer el is esett, káromkodva vonszolta
398 19| benne buján, egy leander is nyílott, de fáradtan, szomorúan,
399 19| halkan, hangosan talán nem is lehetett volna ebben a szobában
400 19| mindent. Az egyiket meg is ríkatta, azt mondta neki: „
401 19| szobából. Úgy jöttem én is hozzája lakni, a nyakába
402 19| bizakodó. Azt mondja, hogy nem is hitt ily nagy boldogságban.
403 19| babusgat, de most már én is örömet lelek benne, elragad
404 19| elfeledem, hogy beteg: én is boldog vagyok.~A Robin Sándor
405 19| kérte magát. Ugye, nincs is már rossz színben, milyen
406 19| De mintha a festõ maga is festve lett volna, az élet
407 19| hogy nem akar enni. Már nem is igen köhög, csak éjszaka
408 19| mondja, az okos elefántok is rizst esznek mindig. A legtermészetesebb
409 19| nagy költõ lesz. Néha ír is.~- Fest is?~- Nem, pihennie
410 19| lesz. Néha ír is.~- Fest is?~- Nem, pihennie kell. Pedig
411 19| arcképekre. A legkisebb skicceit is mind megvették, képünk sincs,
412 19| még festeni plafondokat is.~- Múltkor a grófné volt
413 19| utoljára, az a karcsú - szép is -, de õ azt hiszi magáról,
414 19| szemeibe, hogy az már nem is illik. Vigasztalta, vidámította
415 19| régen akárhányszor velem is, veled is megesett, akkor,
416 19| akárhányszor velem is, veled is megesett, akkor, amikor
417 19| mint Munkácsy, van tíz is? A régiek között hogy lenne.
418 19| rosszabb, a feleségedrõl is. Én meghalok, de te erõs
419 19| azt hinnéd, hogy a fejem is beteg. Az ép, bár elkínoztam
420 19| a szívem szakad meg ebbe is. Az asszonyra vigyázz, árul
421 19| elárul, talán másképpen is.~- Menj, csinálj rendet,
422 19| siess, az én asszonyomnak ne is köszönj, rendet, rendet
423 19| megsemmisíteni még az alapját is.~- Ölni! - hörgött föl Robin
424 19| oly forrón, mintha nem is te lennél az, aki halálos
425 20| szépen, könyörgõ hangon meg is kérte.~- Vágtasson, ahogy
426 20| sokszor csudálkozott azon is, hogy az õ apjával suttogva
427 20| ismételte, hörögve, nem is emberi hangon: - És nem
428 20| emberi hangon: - És nem is tudtam!~Elvette volna az
429 20| menni. A nagyságos asszony is odament épp az imént, nem
430 20| tisztogatónõ már az állát is felkötötte, gyertyát gyújtott
431 20| fejénél és lábánál, már félt is a halottól, becsukta a spalettákat,
432 20| házmester-családot, a gyerekeket is. Mindjárt akadt egy virrasztónõ
433 20| Mindjárt akadt egy virrasztónõ is, akinek oly jól esett a
434 20| kulcsra voltaképpen nem is volt szüksége, dühödten
435 20| provizióját kiszedni. Errõl is talált leveleket, hol burkoltan,
436 20| meggyökeresedtek a jólismert és most is oly barátságos és ismerõs
437 20| Hannának, aki a szobalányát is be akarta hozni magával.
438 20| ura szemébe nézett, sõt rá is rivallt:~- Meg van õrülve,
439 20| nélkül sírt. Az asszony is sírt, de könnyein keresztül
440 20| sírt, de könnyein keresztül is látta, hogy az ellágyulásnak
441 20| maga testének sem. Bensejét is oly láz és konfúzió törte
442 20| kifáradt, s azzal együtt a láz is kiállott tagjaiból, pokolbeli,
443 20| és megfojtotta feleségét is. Öklével benyomta szemeit,
444 20| lobot vetett az újságpapiros is, amibe a gyertyák tövét
445 21| vége. Ha nem mozdul: akkor is. Meg kell valakit ölnie -
446 21| meggyalázza magát, ha nem: úgy is. Aztán nem is gyûlölte többé
447 21| ha nem: úgy is. Aztán nem is gyûlölte többé amaz ismeretleneket.
448 21| vallási viszonyaim miatt nem is merek hazamenni. Otthon
449 21| Sokszor gondoltam már arra is, hogy újságíró leszek. Végre
450 21| hogy újságíró leszek. Végre is nekem van diplomám, ami -
451 21| tanulni? Azóta fiszharmonikán is tudok játszani - egy hangszergyárostól
452 21| mehetett el mellettük senki is, hogy hozzá ne nyúljanak.~
453 21| gázkandelábereket, sõt a vasnemûeket is:~- Ó, be hercig, nevelõ
454 21| a tiszta szívébõl, annak is a legmélyébõl áradt ki.
455 21| ritkán tett meg életében, nem is állt jól neki most sem.
456 21| nekünk igen sok vagy, nem is tudod, hogy mi vagy. Ahol
457 21| kérésemre nehányszor áldást is mondatott érted szombat-napon,
458 21| Nekem és a többi fiúknak is, úgy látszik, nem volt tehetségünk.
459 21| keményet, és ehhez képest nem is lehetett belõle több, mint
460 21| hangon, hogy a gyerekek is megrémültek. Csendesebben -
461 21| megrémültek. Csendesebben - nagyon is csendesen - folytatá:~-
462 21| még a végsõ pusztulásban is elhiteti velünk, hogy nincs
463 21| ez énen kívül még mások is vannak a világon. - Legelõször
464 21| a világon. - Legelõször is szeretett volna a derék
465 21| fájt neki az a gondolat is, hogy fájdalmat okozzon
466 21| régi szokáshoz híven meg is szorította a cimbora karját.
467 21| semmi torzképrajzoló, ne is lásson, mert a kéjes érzéstõl
468 21| köszöngettek Robin Sándornak, és õ is, ösztönszerûleg, ott, ahol
469 21| Azonkívül félig võlegény is vagyok; egy nevelõnõ, mûvelt
470 21| mentenem! Errõl és másról is, bensõ és bizalmas dolgokat
471 21| fogok neked mondani!~- Nekem is lesz valami bizalmas mondanivalóm.
472 21| tompult elméjében.~- És velem is! - tette hozzá mindjárt.~
473 21| Elhatározta, hogy legelõször is fürdõbe megy. A zsebébe
474 21| tudott a városban egy helyet is, ahol öt forintot bár, feltûnés
475 21| A legény reggel már ott is lehetett a lakáson, talán
476 21| a lakáson, talán már tud is mindent, a szobaleány szólt
477 21| Az apja halálát most nem is vette számon, csupán mint
478 21| folytatta útját, ösztönszerûleg is Buda felé.~Nem evett, nem
479 22| keserûségében mindjárt túlozta is. Gyûlölséggel és ijedelemmel
480 22| lázad, sõt gorombáskodik is! Hová viszi, hol érkeznek
481 22| mutatkozik! Avagy talán nem is a jót akarja, hanem éppen
482 22| le kell számolni ezzel is!” - tüzelte magát Robin
483 22| kérdé a rabszolgatartó, nem is nézve reá. Inkább közönyös
484 22| mindjárt megemlítette azt is, hogy egy minisztertársa
485 22| dithirambust mondott.~- Hát nincs is valami szebb a familiáris
486 22| voltak. Még ezen az írószobán is meglátszott, hogy az egész
487 22| elõkelõ és dúsgazdag család is. Csak tanyáztak, csak ideiglenesen
488 22| a kegyelmes úr díványán is meglátszott, hogy éjjel
489 22| Úgy lehet, még a földön is vetettek itt ágyat, és étkeztek
490 22| és étkeztek a szalonban is. Ehhez képest a politúros
491 22| hiszen néha az ember maga is ráun arra a nagy egyformaságra.
492 22| ha még egy kissé sületlen is az egyik része.~A fantázia
493 22| mindent, sõt a mindennél is többet, gyanúsítja õt, és
494 22| talán egy kissé patetikusan is, nem engedve magát félbeszakítani,
495 22| mutatja. Lehet, de tudom is, hogy engem eladtak, aprónként
496 22| de talán egy kissé örült is a bajnak, az lévén a szenvedélye,
497 22| jól és otthonosan. Most is bizonyára csak tettette
498 22| fejed, azt se tudod - fiatal is vagy, talán nem is érted -,
499 22| fiatal is vagy, talán nem is érted -, mit beszélek. Pedig
500 22| amelyeket kegyedbõl bírok. Addig is, amíg lesz annyi higgadtságom,
1-500 | 501-618 |