Rész

 1   3|     udvarba való behajtást. De erre azok nem is vágyakoztak.~
 2   3| nyugalmát, kezet csókolt neki. Erre aztán az összes fiúk alkalomszerûnek
 3   4| aminthogy már régebben gondolt erre az eshetõségre, mint ultima
 4   4|      szíve megnyílott, és csak erre az idõre. Különben, ha kedvelte
 5   5|       meghallani azoknak, akik erre kíváncsiak. Mi, legalább
 6   6|    dolgához! - hallatszott föl erre a válasz egy óriási bõr
 7   9| szívességet, akik mindenképpen erre vágyakoznak, és azoknak,
 8   9|        már az orvos is mondta. Erre a megjegyzésre csönd lett
 9  10|     nem akarja, hogy Sándorkát erre a jobb vidékre vigyék. Nem
10  10|     konfidens megjegyzést tett erre, de nem vehették neki zokon:
11  10|   valók, és nem is vonatkoztak erre a mi világunkra. A gyermek
12  10|        a törvény, mert nem jár erre, a bürökkel, tujával benõtt
13  10| kegyhelyekre jár, mért nem jár erre, ide, hogy ajkával érintené
14  14|    segítséget vagy kárpótlást. Erre csaknem közlékeny lett,
15  15| könnyelmű embernek higgyék, és erre legjobb a folyton viselt „
16  17|         No, no! - jegyezte meg erre az öreg államférfiú.~- Beülök
17  18|      nénje hangot változtatott erre:~- Szegény apja, természetesen
18  19|        aki rossz szemmel nézne erre az én kicsiny asszonyomra.
19  21|       volna, én azt tanítanám. Erre különben úgy számítottam,
20  22|  elejtessél? Ha én nem találok erre elegendõ okot? Csalásokat