Rész

 1   3|      gazdag, tisztelt férfiú. Mért nem ment ehhez? Ahhoz kellett
 2   4|       arra a vakmerõségre, és mért követte a tényt az anyagi
 3   4|     már senki sem tudja, hogy mért jött annyira divatba, és
 4   4|      jött annyira divatba, és mért lõn oly olcsó a fotográfia
 5   5| cinizmus öntött el, és önvád, mért jött ide?~Bergen, a prókátor,
 6   9|      Honnan ismeri Sándort?”~„Mért nem mutatja be magát?”~Az
 7   9|     az õs-szanszkrit nyelven. Mért ne tudhatna, amikor nemrég
 8  10|    búcsúra, kegyhelyekre jár, mért nem jár erre, ide, hogy
 9  12|    Nem.~- Visszajön?~- Nem!~- Mért nem hagyott?~- Mer én nem
10  12|     én nem akartam.~- Úgy? És mért nem jön vissza?~- Mert én
11  14|     itt vagy... nem szólsz... mért nem jössz be, az öreg beszél.
12  14|        hát holnap. A kabátod, mért nem veted le a kabátodat?~
13  15| szomorúan, de harag nélkül.~- Mért, mert megokosodtam? Az én
14  19|    hogy hiszek a jó Istenben. Mért sújtana éppen bennünket
15  19| Gyulát, de õ maga könnyezett; mért jött ide sírni? Szerettem
16  20|        és most már érti, hogy mért szaladgáltatták. Mily furán
17  21|    vele!~Most már tudta, hogy mért hagyta ott oly sebesen a
18  21|     liget csendes tájékát, és mért siet Buda felé. A lába jobban